A SÚLY.

Az előadások a következő témára: "A SÚLY."— Előadás másolata:

1 A SÚLY

2 Mi a súly? A súly ábrázolása Tömeg vagy súly? Kísérlet liftben A súly és a gravitációs erő Súlytalanság

3

4 Mi a súly? A bevásárlókosár húzza a karunkat.
A talpunkkal nyomjuk a talajt. Azt az erőt, amellyel a test a felfüggesztést húzza, illetve az alátámasztást nyomja, súlynak nevezzük. A súlyerő tehát lefelé, az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre hat.

5 A súly ábrázolása

6

7 Tömeg vagy súly? A háztartási mérleggel, a piaci mérleggel a súlyerő nagyságát mérjük, amelynek a mértékegysége N. A mérleg kijelzőjén mégis kg-beosztást látunk, amely a tömegnek a mértékegysége. A mérleg kijelzőjét a gyakorlathoz igazították.

8

9

10 Feladat Tk. 102/2. Egy ember rááll a mérlegre. A mutató 72 kg-ot mutat. Mennyi a súlya?

11 Kísérlet liftben Liftbe mérleget helyezünk és ráállunk. Tapasztalunk-e változást a mérlegen a lift mozgása közben?

12 Tapasztalat Álló lift esetén a mérleg ugyanakkora erőt mutat, mint a testünkre ható gravitációs erő nagysága. Így van ez akkor is, ha a lift egyenletes sebességgel mozog felfelé, illetve lefelé. Induláskor és megálláskor azonban mást mutat.

13 A súly és a gravitációs erő
A súly nagysága akkor egyenlő a gravitációs erő nagyságával, ha a test nyugalomban van vagy egyenletesen mozog.

14

15 Kísérlet Tegyünk egy vastag könyv végébe papírlapot, és próbáljuk meg kihúzni! Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a könyvet leejtjük!

16 Tapasztalat Könnyebb kihúzni a lapot amikor a könyvet leejtjük, mert ekkor a fölötte levő lapok nem nyomják.

17

18 Súlytalanság Súlytalanság akkor lép fel, ha a testnek nincs súlya, vagyis nincs alátámasztva és nincs felfüggesztve. Ekkor a test nem nyomja az alátámasztást és nem húzza a felfüggesztést. Ebben az esetben a test szabadon esik. Ilyenkor a testre csak a gravitációs erő hat.

19