Innovációs képesség és jólét összefüggései

Az előadások a következő témára: "Innovációs képesség és jólét összefüggései"— Előadás másolata:

1 Innovációs képesség és jólét összefüggései
Málovics György – Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Innovációs képesség, versenyképesség és jólét – kerekasztal megbeszélés, Szeged,

2 Az előadás felépítése Az előadás központi kérdése: Milyen viszony mutatható ki kistérségi szinten az innovációs képesség és a jólét közt? Az előadás felépítése: A jólét mérésének alapdilemmái Jólételméletek és jóléti indikátorok Hazai kistérségek jóléti elemzése Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten

3 1. A jólét mérésének alapdilemmái
Alapdilemma: Mi a „jólét”? Dilemma, mert: egymástól gyökeresen eltérő megközelítések élnek egymás mellett a jóléti közgazdaságtanban

4 1. A jólét mérésének alapdilemmái (folyt.)
Mi is a „jólét”? Jóléti közgazdaságtan elméletei Formális elméletek Preferencia-utilitarizmus Anyagias utilitarizmus Szubsztantív elméletek Rawls: alapvető javak elmélete Sen: képességszemlélet Layard: boldogságelmélet „Amit az emberek tesznek, az a jó nekik” Kaldor-Hicks-i optimum Jólét=jövedelem Bizonyos dolgok önértékkel bírnak a jólét szempontjából A jövedelem sokkal inkább a jólét eszköze, mintsem célja

5 2. Jólételméletek és jóléti indikátorok
Formális elméletek Indikátorok: jövedelem, GDP Szubsztantív elméletek Indikátorok: kevés operacionalizálási kísérlet Sen képességszemlélete: HDI (jövedelem, egészségügy, oktatás) Indikátorok helyett indikátorrendszerek

6 3. Hazai kistérségek jóléti elemzése

7 3. Hazai kistérségek jóléti elemzése
Jólét elméleti kategóriái az áttekintett jólételméletek alapján: anyagi javak szabadságjogok fizikai jóllét családi/baráti kapcsolatok környezet minősége szabadidős tevékenység munka társadalmi gondoskodás formái oktatás információ hozzáférés társadalmi önbecsülés alapjai

8 3. Hazai kistérségek jóléti elemzése (folyt.)

9 3. Hazai kistérségek jóléti elemzése (folyt.)
Jóléti klaszterek (kistérségre) A klaszterek mérete

10 3. Hazai kistérségek jóléti elemzése (folyt.)
Jóléti klaszterek kistérségi szinten (Magyarország)

11 3. Hazai kistérségek jóléti elemzése (folyt.)
Jóléti klaszterek kistérségi szinten (Dél-Alföldi Régió)

12 4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten
Innovációs képesség és jólét együttmozgása (Par. Corr. A népességre kontrollálva) Csupán a jólét néhány dimenziója esetén figyelhető meg együttmozgás

13 4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten (folyt.)
Innovációs képesség és jólét együttmozgása (Par. Corr. A népességre kontrollálva) Nagy népességű térségek

14 4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten (folyt.)
Innovációs képesség és anyagi gazdagság együttmozgása (Par. Corr. A népességre kontrollálva)

15 4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten (folyt.)
Eltérő innovációs minták (nagy népességű térségek) Hasonló innovációs képesség és jövedelem-egyenlőtlenség – eltérő jövedelemteremtő képesség (1. és 2. klaszter) Eltérő innovációs képesség – hasonló jövedelemteremtő képesség (3. és 4. klaszter) Hasonló innováció képesség – eltérő jövedelem-egyenlőtlenség (1. és 4. klaszter)

16 4. Innováció és jólét összefüggései kistérségi szinten (folyt.)
Az innovációs képesség és az anyagi jólét kapcsolata a Dél-Alföldön Kistérségek eltérő helyzetben

17 Következtetések Jólét komplex fogalma nem redukálható a jövedelemre, ami hatással kell legyen az innovációkutatásra Kistérségi szintű elemzés Rámutat az erős régión belüli egyenlőtlenségekre A régió, vagy ország innovációs képességének mérése nagyon sok információ elvesztését eredményezi Az innovációs képesség növelésének célja, mint döntési kritérium túlzottan leegyszerűsítő Azonos innovációs képességhez nagyon eltérő jóléti szituáció társulhat Bár a mostani vizsgálatok e tekintetben nem bizonyító erejűek, de azt sugallják, hogy: Eltérő módon valósítható meg az innovációs rendszer hatékonyságjavítása (jólétnövelő képesség alapján) A különböző térségekben a változási ütem gyorsításának eltérő hatásai várhatók (az ugyanolyan típusú változás eltérő mértékben szülhet társadalmi problémákat) Egy eltérő információs bázis felé… További módszertani problémák A hagyományos információs bázisra építő vizsgálatok szükségessége Az alacsony aggregációs szint révén sok új információt nyerünk, de sokat elvesztünk Az innovációs rendszer szokásos indikátorokkal történő vizsgálata fontos információkat nyújt, DE önmagában nem biztos, hogy elegendő a politikai döntések megalapozásához

18 E-mail: malovics.gyorgy@eco.u-szeged.hu
Köszönöm a figyelmet! BAROSS-DA07-DA-ELEM