Közigazgatás, közigazgatási jog

Az előadások a következő témára: "Közigazgatás, közigazgatási jog"— Előadás másolata:

1 Közigazgatás, közigazgatási jog
Közigazgatás elmélete Levelező tagozat 2016

2 Érintett tételek II/A – A közigazgatás fogalma, alkotmányi meghatározottsága IV/A – A közigazgatás külső kontrollja V/A – A közigazgatás bírói kontrollja XI/A – A közigazgatási feladatok és funkciók XII/A – a közigazgatási tevékenységfajták alapfogalmai XIII/A – A szervezetrendszer és igazgatás kérdései a közigazgatási tevékenységfajtákban XVII/A – A szervezetrendszeren (hierarchián) kívüli igazgatás jellemzői, tevékenység típusai VI/A – A közigazgatási jog fogalma és főbb szabályozási területei VII/A – A közigazgatási jog általános jellemzői és forrásai IX/A – A közigazgatási aktustan alapkérdései, aktustípusok X/A – A közigazgatási aktusok jogi kötöttsége, érvényessége, hibás aktusok XV/A – Jogviszonyok a közigazgatásban

3 A közigazgatás fogalmi jellemzői
Kétoldalú megközelítés – Igazgatástudományi, Jogtudományi megközelítés A közigazgatás jellemzői igazgatástudományi szempontból alanya – az államszervezeten belül elkülönült szervezeti rendszer – a közigazgatási szervezet, amelynek alkalmazottai hivatásszerűen látják el közigazgatási feladataikat és más munkavállalóktól eltérő jogállással rendelkeznek (kormánytisztviselők és köztisztviselők) tárgya – az államilag szervezett társadalom (polgárok, állami és civil, valamint gazdálkodó szervezetek egyaránt) célja – az állam funkcióinak megvalósítása (állami politikai célok) eszközrendszerében kiemelt szerepet kapnak a közhatalmi eszközök (mindenkire kötelező normatív és egyedi döntéseket hozhatnak, amelyek érvényesítése érdekében állami kényszereszközöket vehetnek igénybe) a jog által legmélyebben szabályozott igazgatási tevékenység, a jog eszköze a közigazgatási tevékenységnek a közigazgatás korlátja, védelmet nyújt a hatalommal való visszaéléssel szemben

4 A közigazgatás fogalmi jellemzői II.
A közigazgatás jogtudományi megközelítése a közigazgatást, mint állami tevékenységet, a közigazgatásnak az államszervezetben elfoglalt helyét vizsgálja Az alaptörvénynek szabályozza, amikor elhelyezi a közigazgatást a hatalommegosztás rendszerében A végrehajtó hatalom része Országgyűlés és közigazgatás viszonya Országgyűlés törvényhozó hatalom, de a közigazgatás is alkot jogot – a közigazgatás jogalkotó tevékenységének korlátja a kizárólagos törvényhozási tárgyak alaptörvényi meghatározása Országgyűlés - közigazgatás felé törvényekben szabályozza a közigazgatás szervezetét működését ellenőrzi a közigazgatás működését Közvetlenül – beszámoltatás, interpelláció, kérdések, bizalmi szavazás Közvetve – Ombudman – a közigazgatás alkotmányos működését Számvevőszék – a közigazgatási szervek gazdálkodását Egyedi kormányzati döntések Kinevezési jogkörök – pl.: médiahatóság Területszervezési hatáskörök – megye, főváros Alkotmányellenesen működő képviselő-testület feloszlatása

5 A közigazgatás fogalmi jellemzői III.
Közigazgatás – Országgyűlés felé döntés-előkészítés Köztársasági elnök köztársasági elnök - közigazgatás kinevezési jogkörök – miniszterek, államtitkárok, nagykövetek, stb. területszervezési hatáskörök – községgé nyilvánítás, várossá nyilvánítás Képviselő-testület feloszlatása esetén – a választásig az önkormányzati feladatokat ellátó kormányhivatal kijelölése közigazgatás - köztársasági elnök Döntés-előkészítés Miniszteri ellenjegyzés Alkotmánybíróság – közigazgatás a közigazgatás jogalkotó tevékenysége feletti alkotmányos kontroll gyakorlása A közigazgatási jogalkalmazás alkotmányossának kontrollja a közigazgatási bíróságok ítéletei ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálása során

6 A közigazgatás fogalmi jellemzői IV
A közigazgatás fogalmi jellemzői IV. Funkciómegosztás a bíróság és a közigazgatás között Bírósági jogalkalmazás Közigazgatás jogalkalmazás Igazságszolgáltatás A múltban létrejött jogviszonyokban létrejött jogviták eldöntése Csak a felek kérésére Háromoldalú jogviszonyok Bírói függetlenség Közfeladatok ellátása A jövőre nézve állapít meg jogokat, kötelezettségeket Hivatalból is eljárhat Kétoldalú jogviszonyok Közigazgatási szervezet hierarchiája – jogorvoslás hivatalból is

7 A közigazgatás fogalmi jellemzői V.
Bíróság – közigazgatás Bírósági ellenőrzés – törvényességi kontroll Kúria önkormányzati jogalkotás feletti normakontroll Közigazgatási bíráskodás – közigazgatási és munkaügyi bíróságok Ket. alapján: hatósági döntések, mulasztás – generális klauzula – ügyfél, ügyész kezdeményezésére Mötv. alapján beépül az önkormányzatok törvényességi felügyeletébe – a megyei/főv. Kormányhivatal indítványára önkormányzati határozatok felülvizsgálata Külön törvények alapján köztestületi, közintézeti döntések, jogviták, Közszolgálati jogviták Közigazgatási szerződések alapján keletkező jogviták A közigazgatást meghatározó más alkotmányos tételek Jogállamiság – közigazgatás törvény alá rendeltsége Alkotmányban szabályozott közigazgatási szervek – kormány, minisztérium, stb.

8 A közigazgatás kontroll mechanizmusai

9 A közigazgatás feletti kontroll fajtái a tankönyv szerint
Kontroll: azok az eljárások, amelyek során a közigazgatás cselekvését másik állami szerv ellenőrzi, értékeli Mely szerv végzi az ellenőrzést Külső Belső Milyen szempontú ellenőrzés Politikai Jogorvoslat Alternatív jogorvoslati kontroll

10 A közigazgatás feletti kontroll alapja a hatalmi ágak megosztása
Hatalommegosztás – fékek és egyensúlyok rendszere – a külső kontroll funkciója: ellensúlyok biztosítása a végrehajtó hatalom túlhatalmával szemben A külső kontroll formáit, eszközeit az Alaptörvény szabályozza Mely szerv hatásköre a kontroll? Milyen szempontú ellenőrzés? Mi a következménye?

11 A közigazgatás feletti kontroll formái I.
Országgyűlés Közvetlen – politikai, alkotmányjogi felelősség alapja Interpelláció, kérdések, bizalmi szavazás Bizottsági meghallgatás Közvetett – az ellenőrzésre létrehozott szervek Költségvetési Tanács - költségvetés Állami Számvevőszék – költségvetés végrehajtása Ombudsman- alapjogok érvényesülése

12 A közigazgatás feletti kontroll formái II.
Köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett kinevezési jogkörök Alkotmánybíróság Normakontroll Absztrakt Konkrét – bírói kezdeményezés, panasz A közigazgatási jogalkalmazói gyakorlat alakítása – valódi panasz

13 A közigazgatás feletti kontroll formái III.
Az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó szervek által végzett ellenőrzés Ügyészség – közérdekvédelmi tevékenysége körében - alapvetően a jogalkalmazó tevékenység törvényességének ellenőrzése Bíróság – ellenőrzi a közigazgatási döntések törvényességét

14 Ellenőrzés a közigazgatás rendszerén belül
Irányító szervek – teljes ellenőrzési jogkör Vezetés – teljes belső ellenőrzés Törvényességi felügyelet az önkormányzatok felett Helyi önkormányzatok – megyei kormányhivatal Köztestületek – minisztériumok Hatósági tevékenység – jogorvoslat Közigazgatási eljárási kódex – 2004 évi CXL. tv. A rendszer egészére kiterjedő speciális ellenőrzési formák Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Kincstár

15 A közigazgatási bíráskodás indokai
Jogállamiság a közigazgatás törvény alá rendeltsége A közigazgatást korlátozó jog érvényesíthetősége az aktív közigazgatástól független hatóság előtt A különböző jogrendszerekben eltérő megoldások Történeti okok A hatalommegosztás alkotmányos rendje Európa Tanács ajánlásai - R(2004)20.sz. ajánlás Emberi jogi egyezmény (1993. évi XXXI. tv.) Polgári jogi igényeket Alapvető jogokat érintő A bűnösség kérdésében hozott közigazgatási döntések bírói kontrollja

16 Európai modellek Dualista megoldások
Francia modell – Államtanács – közigazgatási törvényszékek – a végrehajtó hatalom részeként Német modell – az igazságszolgáltatáson belül – külön bíróságként – közigazgatási bíróságok Monista megoldás Angol modell – rendes bíróságok Vegyes rendszer – olasz, belga, svájci Konvergencia folyamatok Magyar megoldás 2012 dec. 31-ig – törvényszékek 2013. jan. 1.-től –közigazgatási és munkaügyi bíróság

17 A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata
A bírói felülvizsgálat alkotmányos alapjai Alkotmány 50. §, 57. § (1) bekezdés, 70/K. § - 32/1990. (XII. 22.) AB határozat – általánossá vált Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pont A bírói felülvizsgálat lehetőségének jogi szabályozása Ket. hatálya alatt álló ügyekben – általános – 109. § generális klauzula Hatósági ügynek nem minősülő ügyekben – ha jogszabály kifejezetten lehetővé teszi

18 Közigazgatási bíráskodás
A közigazgatási szervek mely tevékenységeire terjed ki a bírói ellenőrzés? Fő terület a hatósági tevékenység Helyi önkormányzatok rendeletalkotási tevékenysége, annak elmulasztása – Kúria Önkormányzati határozatok, ill. a kötelezően ellátandó feladat elmulasztása Közszolgálati jogviták Közigazgatási szerződések Köztestületi döntések

19 Tevékenységfajták a közigazgatásban

20 A közigazgatási tevékenységek osztályozása I.
Szerteágazó, nem egynemű tevékenység,több szempont szerint vizsgálható Milyen irányba hat? Külső – belső Kiket igazgat? Polgárok – szervezetek igazgatása Milyen eszközökkel igazgat? Jogi eszközökkel - jogon kívüli eszközökkel végzett igazgatás Milyen viszony van a közigazgatás és az igazgatottak között? Hierarchikus – hierarchián kívüli Hatalmi – nem hatalmi

21 A közigazgatási tevékenységek osztályozása II.
Ki igazgat? Államigazgatás – önkormányzati igazgatás ágazati – funkcionális igazgatás Milyen működési területen igazgat? Központi igazgatás – területi igazgatás – helyi igazgatás A közigazgatási jogi sajátosságok feltárása – komplex megközelítés Kiket igazgat Külső, belső A közigazgatás és az igazgatottak viszonya eszközrendszer

22 Tevékenységfajták I. Közhatalom birtokában végzett tevékenységek
Jogalkotó tevékenység Hatósági tevékenység Hierarchikus igazgatás A közigazgatási szervek belső igazgatása Az alárendelt közigazgatási szervek irányítása Állami önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szolgáltató és gazdálkodó szervek igazgatása Közintézetek irányítása Állami,önkormányzati vagyonnal gazdálkodó gazdasági szervezetek igazgatása

23 Tevékenységfajták II. 4. A közigazgatási szervek nem hatalmi viszonyon alapuló tevékenységei A közigazgatási szervek döntés-előkészítő tevékenysége A közigazgatási szervek materiális tevékenysége A közigazgatás gazdálkodó tevékenysége Közfeladatok megoldása együttműködési kapcsolatok, megállapodások, szerződések útján Közfeladatok megoldása szervezési tevékenységgel A lista nem teljes

24 1.1. Jogalkotó tevékenység
Az Alaptörvény által szabályozott tevékenység A jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv alkotmányi felhatalmazása keretei között mindenkire kötelező, általános magatartási szabályokat állapít meg. Jogalkotó hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek A kormány A Nemzeti Bank elnöke A kormány tagja Önálló szabályozó szervek – NMHH, MEKszH elnöke A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) Rendeletet alkotnak

25 1.1. A jogalkotó hatáskörök terjedelme
Meghatározza – szabályozási tárgyak, jogforrási hierarchia Kormány – eredeti jogalkotó hatáskör, nem alkothat rendeletet a kizárólagos törvényhozási tárgyak körében Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv. MNB elnöke – Az MNB-ről szóló évi CXXXIX. tv.-ben meghatározott szabályozási tárgyak Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv A Kormány tagjai – Csak végrehajtási jog – feladatkörében, felhatalmazás alapján Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv., Korm.r. Önálló szabályozó szervek rendeletei NMHH elnöke évi CLXXXV. tv-ben meghatározott szabályozási tárgyak MEKszH elnöke – évi XXII. Tv. Nem lehet ellentétes – Alaptv., Tv., Korm.r. , min.r. Önkormányzatok – Partikuláris jog – eredeti jogalkotási jogkör Nem lehet ellentétes más jogszabállyal

26 1.2. A hatósági tevékenység I.
Hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak) Közhatalom birtokában végzett külső – hierarchián kívüli - igazgatási tevékenysége, a jogalanyok – ügyfelek – minden típusát érinti, Rendeltetése - a jogszabályok érvényesítése, egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.

27 1.2. A hatósági tevékenység II.
Közhatalom: a közhatalommal rendelkező állami szerv, hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén mindenkire kötelező döntést hozhat, amelynek érvényesítése érdekében állami kényszert vehet igénybe Hatósági jogkör = jogszabályi felhatalmazás „külső” jogalannyal szemben egyedi közhatalmi aktus kibocsátására A felhatalmazás tartalma Mely ügyfelek milyen viszonyaiba avatkozhat be Milyen feltételek mellett milyen Milyen elnevezésű és tartalmú döntést hozhat

28 1.2. A hatósági tevékenység III.
Az ügyfél – lehet, természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az eljáró közigazgatási szervtől független, autonóm jogalany Mivel a hatóság közhatalmat gyakorol – a jog által erőteljesen szabályozott tevékenység – a hatalmi pozícióval szemben az eljárásjog teremt garanciákat Gyakorlása során jogviszonyok jönnek létre – eljárási és anyagi jogi jogviszonyok A hatósági jogalkalmazás során az eljárási jogviszonyok megelőzik az anyagi jogi jogviszonyokat

29 1.2. A jogérvényesítés módja a hatósági tevékenység során
A jogérvényesítés módját meghatározza az érvényesített jogszabály szabályozási módja A közigazgatási jog kétféle szabályozási módot alkalmaz Önkéntes jogkövetéssel érvényesülő – a jogszabály azzal betölti rendeltetését, ha jogalanyok azt betartva végzik tevékenységüket – a közigazgatás feladata – ellenőrizze a tevékenységet, s ha jogsértést tapasztal – gondoskodjék a jogszerű állapot helyreállításáról és szankciót alkalmazzon a jogsértővel szemben – felügyeleti típusú hatósági tevékenység Jogalkalmazással érvényesülő – a jogszabály csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha a hatóság az egyedi ügyben alkalmazza, azaz konkrét ügyfelek számára jogokat, kötelezettségeket állapít meg határozatában – hatósági jogalkalmazás Gyakori a kettő kombinációja

30 2.1. Belső igazgatás Feladata:
A szervezet működéséhez szükséges szervezeti, személyi, anyagi feltételek biztosítása A szervezeten belüli munkamegosztás, A működés összehangolása A szervezet folyamatos és zavartalan működésének biztosítása A vezető látja el – belső funkcionális egységek Jogi keretei Szervezeti jog (pl.: Kászt.) - Szervezeti és működési szabályzat Kormánytisztviselői, köztisztviselői jog Testületi vezetés alatt álló szervek – ügyrendi szabályok

31 2.2. Alárendelt közigazgatási szervek irányítása
Önálló közigazgatási szervek közötti Tartós hatalmi viszony (alapja az igazgatási hatalom), amelyben Irányító szerv irányítási jogainak gyakorlásával Meghatározó befolyást gyakorol az irányított szerv működésére. Közigazgatás többszintű hierarchikus rendszer Milyen működési viszonyokat befolyásol az irányító szerv? Szervi működés – létrehozás, megszüntetés; személyi feltételek biztosítása; a működés dologi feltételeinek biztosítása; szervezeti és működési rend kialakítása Szakmai tevékenység

32 2.2. Irányítási jogosítványok
Az irányító szerv eszközei – jogi és nem jogi eszközök Szabályozás Egyedi utasítás Aktus-felülvizsgálat Ellenőrzés Instrukciós eszközök – figyelemfelhívás, képzés, iránymutatás, értekezlet, stb. Irányítási jogok megosztása Közvetett és közvetlen irányítás Az irányítási jogok megosztása a befolyásolt viszonyok szerint több azonos szintű irányító szerv között Rendvédelmi szervek, honvédség irányításának speciális vonásai

33 3.1. Közintézetek irányítása
Mely közintézetekre terjed ki? Állami feladatvállalás körébe tartozó humánszolgáltatás A közigazgatás hozta létre Költségvetési gazdálkodás A közigazgatástól elkülönült szervezetek, amelyek feladataikat önálló felelősséggel látják el. Hatalmi pozícióból végzett igazgatás – alapja a tulajdonosi hatalom Fenntartói irányítás alapvetően szervi irányítás szakmai irányítás erősen korlátozott

34 Gazdasági közszolgáltatások
3.2. Állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó gazdasági szervezetek igazgatása Gazdasági közszolgáltatások Közjogias jogállású vállalatok – alapító közigazgatási szerv szervezetirányító tevékenységet gyakorol felette – ritka Gazdasági társaságok – nincs közigazgatási értelemben irányító tevékenységet felettük – a közigazgatást a tulajdonost a Ptk. 3.könyve, a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. Tv. Közvetlenül, vagy vagyonkezelő útján

35 4.1. Döntés-előkészítő tevékenység
Mint az állam szakapparátusa A közigazgatási rendszeren belüli döntések Kormányzati szervek döntéseinek előkészítése A tevékenység tartalma Információk gyűjtése elemzése, értékelése, Döntési alternatívák kimunkálása Társadalmi, gazdasági hatáselemzés A döntési javaslatok egyeztetése az állami szervezeten belül és a civil szervezetekkel, polgárokkal

36 4.2. Materiális tevékenység
Nem közigazgatási tevékenység végzése Szakmai tevékenység – szaktudományi elemzések, laboratóriumi, műszeres vizsgálatok, A közigazgatási tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt Közszolgáltatási feladatokat lát el, ha elkülönült szervezet létrehozása nem gazdaságos

37 4.3. A közigazgatás gazdálkodó tevékenysége
Közvetlen tulajdonosi tevékenység Közvetlenül gazdálkodik az állam pénzügyi vagyoni eszközeivel költségvetési gazdálkodás - Kincstár Költségvetés végrehajtása Állami költségvetési szervek finanszírozása Tevékenységek állami támogatása Az állami, önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyoni eszközök kezelése

38 Koordináció, érdekegyeztetés, együttműködés
4.4. Közfeladatok megoldása együttműködési kapcsolatok, megállapodások, szerződések útján Koordináció, érdekegyeztetés, együttműködés Közigazgatási szervezeti rendszeren belül Érdekképviseleti, szakmai szervezetekkel Megállapodások – közigazgatási szervek között Szerződések – közigazgatási, polgári jogi Az államfelelősségébe tartozó közszolgáltatások nyújtására vállalkozásokkal Állami támogatások nyújtása Privat Public Partnership konstrukcióban létesülő beruházások, stb Közfeladat megoldása szervezési eszközökkel

39 A szervezetrendszer és igazgatás kérdései a közigazgatási tevékenységfajtákban Irányítás, felügyelet, ellenőrzés

40 A közigazgatási szervezetrendszeren belüli igazgatási viszonyok
A közigazgatás szervezetszerű működésével kapcsolatos A közigazgatást szervezeti rendszerré kovácsoló tevékenységek Belső igazgatás - vezetés Irányítás Felügyelet Ellenőrzés Mellérendeltségen alapuló tevékenységek

41 Belső igazgatás - vezetés
Feladata: A szervezet működéséhez szükséges szervezeti, személyi, anyagi feltételek biztosítása A szervezeten belüli munkamegosztás, A működés összehangolása A szervezet folyamatos és zavartalan működésének biztosítása A vezető látja el – belső funkcionális egységek Jogi keretei Szervezeti jog (pl.: Ksztv.) - Szervezeti és működési szabályzat Jat. (2010. évi CXXX. tv.) – szabályozás, közjogi szabályozó eszközök Közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. tv. Testületi vezetés alatt álló szervek

42 Az irányítás fogalmi megközelítése
Szociológiai fogalom: két szervezet közötti hatalmi viszony, melyben az irányító meghatározó befolyást képes gyakorolni az irányítottra Igazgatástudományi fogalom: Önálló szervek közötti viszony Alapja az igazgatási hatalom alanyai: az irányító szerv irányított tárgya: az irányított szakmai és/vagy szervi tevékenysége célja: az irányított eredményes működésének biztosítása tartalma: irányítás jogi és nem jogi eszközei Jogtudományi fogalom: Meghatározó befolyás – jogi eszközökkel Tételes jogi szabályozás – korábban – sommás A hatályos jog részletesen szabályozza: Ksztv.(2010. évi. XLIII. Tv. 2-3.§§), Áht.( évi CXCV, tv.), hatósági tev. – Ket. (2004. évi CXL. tv.)

43 Az irányítás értelmezése
Jogviszony: két közigazgatási feladatot ellátó szervezet közötti, jogilag intézményesített hatalmi viszony, melyben az irányító jogszabályban biztosított jogosítványokkal rendelkezik az irányított meghatározó befolyásolására. Jellemzői: - a jogviszony alanyai - a jogviszony tárgya = az irányított szerv tevékenységi körei - tartalma = irányítási jogosítványok

44 Az irányítási jogviszony alanyai
Államigazgatási szerv – államigazgatási szerv (Ksztv., Áht.) A Kormány alárendelt áll.ig szervezeten belül, nem állnak közig. szerv irányítása alatt az autonóm államigazgatási szervek Helyi önkormányzat szervei között (Mötv., Áht.) Államigazgatási szervek – hadsereg, rendvédelmi szervek (Htv., Rtv., Bvtv., Áht.) Közigazgatási szervek – közintézetek Alapja a tulajdonosi hatalom Fenntartói irányítás – alapvetően szervi irányítás, a szakmai irányítás korlátozott

45 Irányítási jogosítványok
Az irányító szerv eszközei – jogi és nem jogi eszközök Szabályozás Egyedi utasítás Aktus-felülvizsgálat Ellenőrzés Instrukciós eszközök – figyelemfelhívás, képzés, iránymutatás, értekezlet, stb. Irányítási jogok megosztása Közvetett és közvetlen irányítás Az irányítási megosztása a befolyásolt viszonyok szerint több azonos szintű irányító szerv között Rendvédelmi szervek, honvédség irányításának speciális vonásai

46 Szabályozás, egyedi aktusok
a) Normatív aktusok (Szabályozás): jogszabályok + közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozat, normatív utasítás b) Konkrét utasítás: feladatmeghatározó (kötelezettséget előíró), jogilag kötetlen, egyedi aktus c) Egyedi döntések Általában szervi döntések pl. az irányított szerv létrehozása, megszüntetése, a vezetővel szembeni munkáltatói jogok, szervezet belső kialakítása, költségvetési gazdálkodási döntések A döntési jogkör megosztható = a döntésre jogosult korlátozása; módjai: - javaslattételi, véleményezési jog – csak kikérni kötelező - utólagos jóváhagyás érvényességi kellék - egyetértési jog

47 Aktusfelülvizsgálat Aktushiba: - jogsértő - célszerűtlen
Felülvizsgálat terjedelme: - kasszáció - reformáció Felülvizsgálat variációi: - jogsértő aktus megsemmisítése - legszűkebb - jogsértő aktus megváltoztatása - célszerűtlen aktus megsemmisítése - célszerűtlen aktus megváltoztatása - jogsértő és célszerűtlen aktus megsemmisítése - jogsértő és célszerűtlen aktus megváltoztatása - legszélesebb

48 Ellenőrzési jog Teljeskörű ellenőrzési jog:
- az irányított minden működési viszonyára kiterjed, - jogszerűségi, célszerűségi, eredményességi szempontú, - bármilyen ellenőrzési jogosítvány igénybe vehető

49 Az irányítás fajtái Voltaképpen az irányítási jogok megosztása több irányító között a)Közvetlen – közvetett irányítás: a hierarchia elvéből következik Kormány – BM – OVF - VI b)Szervi irányítás – szakmai irányítás: pl. közintézetek: szervi = fenntartói irányítás szakmai irányító – gyakran másik közintézet c)Hierarchikus – hierarchián kívüli irányítás: A megyei/fővárosi kormányhivatal irányítása

50 A felügyelet fogalma Csak jogtudományi kategória Elméleti fogalma:
a jogérvényesítés egyik módja, melyben felügyeletet gyakorló a felügyelt jogszerű működését vizsgálja és jogsértés esetén intézkedik - a megsértett rend helyreállításáról, ill. - szankcionálja a jogsértőt

51 Felügyeleti jogosítványok
Ellenőrzés Jogi aktusok – Rendeltetésük: Jogsértés megszüntetése A jogsértésért felelősök felelősségének érvényesítése Fajtái: Jogi jellegük szerint: - egyedi döntések - jogalkalmazó aktusok - intézkedések Tartalmuk szerint: - kötelező(tiltó) - szankcionáló - eljárást kezdeményező

52 A felügyelet fajtái Hierarchikus felügyelet Törvényességi felügyelet
Minden irányítási viszonyban Jogosítványok – ellenőrzés, utasítás, aktusfelülvizsgálat, fegyelmi jogkör A Ksztv-ben szabályozott felügyeleti jogkör nem felügyelet – korlátozott irányítás Törvényességi felügyelet A közigazgatási intézményrendszer autonómiával rendelkező szervei felett közigazgatási szervezetrendszeren belül: helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, térségi területfejlesztési tanácsok feletti felügyelet – megyei kormányhivatalok közigazgatási szervezeten kívül: a köztestületek törvényességi felügyelete – miniszter

53 Törvényességi felügyelet a köztestületek felett
Tipikus jogosítvány összetétel: A működés és a döntések törvényességének ellenőrzése A törvénysértő szabályzatok, határozatok megsemmisítése és új eljárás elrendelése A szervezet autonómiájának felfüggesztése A jog megosztja ezeket a hatásköröket a közigazgatási szervek és a bíróság között A közigazgatási szervnek általános szabály szerint ellenőrzési jogköre és eljárás kezdeményezési joga van Bíróság megsemmisíti a törvénysértő szabályzatot, határozatot és új eljárást rendel el az ügyben Felfüggesztheti a testület, tisztségviselő működését – felügyelő biztost rendel ki Lásd: a tervező- szakértő mérnökök és az építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. tv §

54 Helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet
Ellenőrzés Törvényességi felhívás Törvényes állapot helyreállításának kezdeményezése Normakontroll – KIM-Kormány-AB –alaptörvény ellenesség - Kúria - törvénysértés Törvénysértő határozat – KMB Mulasztás – jogalkotási – Kúria - határozat – KMB Felelősség érvényesítése a képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezése – alkotmányellenes működés Fegyelmi eljárás kezdeményezése a jegyző, ill. a polgármester ellen Törvényességi felügyeleti bírság

55 Ellenőrzés Fogalma: A közigazgatási szervek tényleges (nem aktus jellegű) cselekményeinek egyike az ellenőrző közigazgatási szerv vizsgálódása, informálódása az ellenőrzött jogalany működéséről Jogosítványai: információkérés (szóban, írásban), iratok, tárgyak, munkafolyamatok megtekintése, helyszíni szemle, kép-hangfelvétel készítés, mintavétel, laboratóriumi vizsgálat, stb.

56 Az ellenőrzés fajtái 1. Belső ellenőrzés = a vezetés részjogosítványa
2. Hierarchikus ellenőrzés = az irányítás egyik részjogosítványa: törvényességi, célszerűségi, eredményességi szempontú ellenőrzés 3. Törvényességi ellenőrzés = az autonómiával rendelkező szervek feletti állami törvényességi felügyelet egyik részjogosítványa vagy önállósult jogkör : csak törvényességi szempontú lehet 4. Önálló ellenőrzés - KEHI

57 A szervezetrendszeren (hierarchián) kívüli igazgatás jellemzői, tevékenységtípusai Hatósági tevékenység

58 Szervezetrendszeren kívüli igazgatás
A közigazgatás által végzett igazgatási tevékenység a társadalom közigazgatási szervezettől független szervezetei, a civil szervezetek, polgárok felé irányul Hatósági tevékenység Mellérendeltségi kapcsolatokon alapuló együttműködés (közigazgatási szerződés)

59 A hatósági tevékenység fogalma I.
Hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak) Közhatalom birtokában végzett külső – hierarchián kívüli - igazgatási tevékenysége, a jogalanyok – ügyfelek – minden típusát érinti, Rendeltetése - a jogszabályok érvényesítése, egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.

60 A hatósági tevékenység fogalma II.
Közhatalom: a közhatalommal rendelkező állami szerv, hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén mindenkire kötelező döntést hozhat, amelynek érvényesítése érdekében állami kényszert vehet igénybe Hatósági jogkör = jogszabályi felhatalmazás „külső” jogalannyal szemben egyedi közhatalmi aktus kibocsátására A felhatalmazás tartalma Mely ügyfelek milyen viszonyaiba avatkozhat be Milyen feltételek mellett milyen Milyen elnevezésű és tartalmú döntést hozhat

61 A hatósági tevékenység fogalma III.
Az ügyfél – lehet, természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a közigazgatási szervtől független, autonóm jogalany Mivel a hatóság közhatalmat gyakorol – a jog által erőteljesen szabályozott tevékenység – a hatalmi pozícióval szemben az eljárásjog teremt garanciákat Gyakorlása során jogviszonyok jönnek létre – eljárási és anyagi jogi jogviszonyok A hatósági jogalkalmazás során az eljárási jogviszonyok megelőzik az anyagi jogi jogviszonyokat

62 A jogérvényesítés módja a hatósági tevékenység során
A jogérvényesítés módját meghatározza az érvényesített jogszabály szabályozási módja A közigazgatási jog kétféle szabályozási módot alkalmaz Önkéntes jogkövetéssel érvényesülő – a jogszabály azzal betölti rendeltetését, ha jogalanyok azt betartva végzik tevékenységüket – a közigazgatás feladata – ellenőrizze a tevékenységet, s ha jogsértést tapasztal – gondoskodjék a jogszerű állapot helyreállításáról és szankciót alkalmazzon a jogsértővel szemben – felügyeleti típusú hatósági tevékenység Jogalkalmazással érvényesülő – a jogszabály csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha a hatóság az egyedi ügyben alkalmazza, azaz konkrét ügyfelek számára jogokat, kötelezettségeket állapít meg határozatában – hatósági jogalkalmazás Gyakori a kettő kombinációja

63 Hatósági felügyelet A hatósági felügyelet jogosítványai Fajtái:
Ellenőrzés Intézkedés a jogszerű állapot helyre állítása iránt A jogsértésért való felelősség megállapítása Szankció alkalmazása Szankció alkalmazásának kezdeményezése Fajtái: Szervezetek feletti törvényességi felügyelet Tevékenység feletti felügyelet

64 A hatósági jogalkalmazás eszközei
Hatósági aktusok – jogi hatással bíró közhatalmi cselekmények Hatósági határozat Jogosító Kötelezést tartalmazó Szankcionáló Jurisdictiós aktusok Regisztratív aktusok Hatósági intézkedés – egyszemélyes hatóság hozza, szóbeli, azonnali végrehajtást igényel, rendszerint valamely veszélyhelyzet elhárítására szolgál Szakhatósági hozzájárulás

65 Jogosító aktusok I. Engedélyek Az engedélyek funkciói
A jogszabályok betartásának előzetes ellenőrzése Jogosít a tevékenységre – a tevékenység engedély nélküli végzése jogsértés – szankciót von maga után Szabályoz – meghatározza a tevékenység gyakorlásának feltételeit Bizonyítja a tevékenység gyakorlásához való jogot Tipikus engedélyfajták Létesítési, használatba vételi engedélyek Termékek, áruk előállítása, forgalomba hozatala Környezetvédelmi engedélyek A polgárok, szervezetek széles körét érintő szolgáltatások Jogszabályi előírásoktól való eltérés engedélyezése

66 Jogosító aktusok II. Idegen ingatlanon jogot alapító aktusok
Vezetékjog Használati jog Szolgalom alapítása Anyagi javak jogszabályban meghatározott rend szerinti elosztása (nyugdíj megállapítása, szociális ellátások megállapítása, támogatások odaítélése) Jurisdictiós aktusok – a közigazgatás quasi bíráskodási tevékenységet végez – jogvitákat dönt el (Versenytanács, közbeszerzési döntőbizottság, jegyző – birtokháborítási ügyben dönt, közigazgatási hivatal kártalanítási ügyben dönt)

67 Kötelezést tartalmazó aktusok
Tartalmuk – meghatározott cselekvés, cselekvéstől tartózkodás, tilalom, cselekvés abbahagyása Fajtái: Jogsértés abbahagyása, jogsértő állapot megszüntetése, jogszerű állapot helyreállítása Jogszabályban előírt kötelezettség egyedi ügyben való érvényesítése Valamely veszélyhelyzet megszüntetése, megelőzése Közérdekű cél megvalósítása Érvényesítése – állami kényszer – végrehajtás

68 Szankcionáló aktusok Szankció - a jogsértés jogkövetkezménye, joghátrány Funkciók: Jogsértő felelősségének megállapítása - büntetés Megelőzés - speciális és generális prevenció Általános kártérítés Néha a jogsértés ára Fajtái: Tipikus – bírság – szabálysértési bírság, speciális ágazati bírságok Személyes szabadság korlátozása Egyéb – engedély visszavonása, tevékenység felfüggesztése Objektív – szubjektív

69 Regisztratív aktusok I.
Közhitelű nyilvántartások Adatigazolás - hatósági bizonyítvány, - hatósági igazolvány Közhitelesség: a nyilvántartás (adatigazolás) hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, a bejegyzett jogok és tények fennállását és változását, azaz Az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles azt valósnak elfogadni senki nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott tényről, adatról, jogról nem tudott

70 Regisztratív aktusok II.
Nyilvántartások fajtái tartalmuk szerint: Személyi adatok nyilvántartása (anyakönyv, lakcímnyilvántartás, választói névjegyzék, stb.) Vagyonnyilvántartás (ingatlan-nyilvántartás) Foglalkozás gyakorlására való jogosultság nyilvántartása Nyilvántartások fajtái jogi hatásuk szerint: Deklaratív nyilvántartások – tanúsítják valamely tény fennállását Konstítutív nyilvántartások – a bejegyzés jogot keletkeztet

71 Közigazgatási szervek
A hatóságok rendszere Államigazgatási szervek Önkormányzati szervek Hatósági jogkörrel felruházott egyéb szervek Közigazgatási szervek

72 Államigazgatási hatóságok rendszere
A) Központi szervek: minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok; autonóm jogállású államigazgatási szervek B) Területi államigazgatási szervek: Dekoncentrált szakigazgatási szervek pl.: Vízügyi igazgatóság Rendőr-főkapitányság Általános hatáskörű Megyei/fővárosi kormányhivatal Járási hivatal

73 Helyi önkormányzati hatóságok
Önkormányzati hatósági ügyek Áll.ig ügyek Jogforrás: törvény vagy/és önk. rendelet Szervek: képv.testület/ közgyűlés (fő)polgármester, közgyűlés elnöke, bizottság, jegyző, önkormányzati társulás Jogorvoslat: önkormányzaton belül – képviselő-testület - bíróság Jogforrás: törvény, Korm.r. Szervek: (fő) jegyző, (fő)polgármester; közgyűlés elnöke, polgár- mesteri hivatal ügyintézője Jogorvoslat – visszanyeri eredeti természetét – megyei/fővárosi kormányhivatal

74 Egyéb felhatalmazott szervek
Ket. 12.§ (3) bek. d) : „nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület, vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására” Pl.: közintézet (OGYI); szakmai kamarák; magán-állatorvos, légi jármű pilótája (hatósági intézkedési jog),

75 Köztestületek hatósági jogköre
Tagsági viszonyhoz kapcsolódó „közhatalmi” jogkör: „Ket. 12.§ (2) b): a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból törlés, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi tagsághoz köti.” Kiv: fegyelmi és etikai ügyek Államigazgatási ügyek Törvényben vagy tv. felhatalmazása kiadott Korm. r.-ben meghatározott hatósági ügyfajták (pl.: hegybíró: szőlő- telepítés, kivágás engedélyezése, állatorvosi kamara – magán állatorvosi tev. engedélyezése)

76 A hatósági tevékenység irányítása
Szakmai irányítás A hatósági jogkör befolyásolásának eszközei: jogi szabályozás, jogi iránymutatások a Ket-ben szabályozott, a felügyeleti szervet megillető jogosítványok: Utasítás az eljárás megindítására, folytatására A fellebbezés elbírálása Ügyészi óvás elbírálása Felügyeleti eljárás, stb. Alapelv: a hatósági jogkörökben a hatáskörelvonás tilalma, ezért a döntés érdemében NEM adható utasítás

77 A közigazgatási jog helye a jogrendszerben

78 A közigazgatási jog sajátosságai I.
Alkotmányos alapja [Alaptörvény B) cikk] a jogállamiság elve A közigazgatás joghoz kötöttsége A közigazgatás cselekvése előre látható és kiszámítható legyen, a társadalmi viszonyokba közhatalom birtokában beavatkozó közigazgatási szervek a jog által szabályozott - szervezeti keretek között - eljárási rendben - és az anyagi jog által megszabott korlátok között gyakorolják hatáskörüket. Rendeltetése a jog eszköz - előírja azokat a közérdekű célokat, közfeladatokat, amelyek érdekében a közigazgatás beavatkozása szükséges, meghatározza a beavatkozás jogi eszközeit korlát – védelmet nyújt az igazgatottaknak a közigazgatás indokolatlan, önkényes beavatkozásával szemben

79 A közigazgatási jog sajátosságai II.
Mennyiségileg és a szabályozott társadalmi viszonyok körét tekintve a legszerteágazóbb, legkiterjedtebb ága a jogrendszernek Szabályozási köre túlterjed a közigazgatáson, szabályozási körébe tartoznak azok a társadalmi viszonyok is, amelyeket a közigazgatás felügyelete, ellenőrzése alá helyez a jog pl.: Kresz Változékony, nagy a politikától való függősége A szabályozás szükségessége akkor merül fel, ha meghatározott életviszonyokat a közigazgatási beavatkozás útján is befolyásolni kíván az állam. Nincs olyan kijegecesedett dogmatikai rendszere, mint más jogágaknak.

80 A közigazgatási jog, mint jogág
A közjog része A jogágak elhatárolása - a szabályozás tárgya, és a szabályozás módszere alapján. A közigazgatási jog szabályozási tárgya: Maga a közigazgatás, a közigazgatás tevékenysége során létrejövő társadalmi viszonyok Azoknak a társadalmi viszonyok, amelyeket a közigazgatás ellenőrzése alá helyez az állam A közigazgatási jog szabályozza: - a közigazgatási szervek feladatát és hatáskörét - a közigazgatás szervezetét - eljárását - a jogalanyok jogait és kötelezettségeit, amelyeket a közigazgatás érvényesít

81 A közigazgatási jog szabályozási tárgykörei
Anyagi jogi és az eljárásjogi, szervezeti jogi normák egy jogágon belül Közigazgatási anyagi jog A közigazgatás által befolyásolt társadalmi viszonyokat A jogalanyok (természetes személyek, szervezetek) magatartási szabályait, jogait, kötelezettségeit A közigazgatási szervek milyen eszközökkel avatkozhatnak be, milyen feltételek mellett, milyen döntéseket hozhatnak Közigazgatási eljárásjog Azokat a cselekvéseket szabályozza, amelyeket a közigazgatási szervek az anyagi jog érvényesítése érdekében, a döntések előkészítése és végrehajtása érdekében végeznek. 2004. évi CXL. törvény - Ket. – számos speciális eljárási szabály Szervezeti jog a közigazgatási szervezetrendszert szabályozó normák összessége Közszolgálati jog

82 A közigazgatási jog szabályozási módszere
Általános sajátosságok Valamennyi jogviszony kapcsolatos a közigazgatás tevékenységével Érvényesítése során a közigazgatás hatalmi pozícióban van A közigazgatási jog normái feltétlen érvényesülést kívánó normák Érvényesülését közigazgatási jogi felelősség, közigazgatási szankciórendszer biztosítja Jogalkalmazással érvényesülő és ex lege szabályozás Új eszközök és szabályozási módok Együttműködési kapcsolatok – igazgatottakkal való megállapodás, szerződés Ezek tartalmát nem kizárólag a jogalanyok akarata, hanem a közigazgatási jog is szabályozza, amelynek érvényesítése a szerződésben kötelező Nem mentesül a közigazgatás a feladat ellátásáért, hatásköre gyakorlásáért viselt felelőssége alól

83 A közigazgatási jog és más jogágak viszonya I.
Alkotmányjog Alapjogág – Alaptörvény – hatalomgyakorlás rendszerét, a jogrendet, a polgárok és az állam viszonyának alapvető szabályait, az alapjogokat Szakjogág – e körbe tartoznak azok a normák is, amelyek az államhatalom szerveinek jogállását, működését az alapjogok gyakorlásának szabályait megállapítják A közigazgatás e keretek között szabályoz Büntetőjog Az egész jogrendszert védi, a társadalomra veszélyes, a társadalmi, gazdasági, állami rendet súlyosan sértő, mások jogait sértő vagy veszélyeztető magatartásokat rendeli büntetni Az állam büntetőhatalmának érvényesítését szolgáló eszközrendszert határozza meg Bűnfelelősség az alapja Csak törvény szabályozza, érvényesítése kizárólag bíróságok útján büntető eljárásban A közigazgatási szankciórendszer a közigazgatási jog érvényesítését szolgálja Törvényen kívül Kormr. és önkormányzati rendelet is statuálhat Alapja nem a bűnfelelősség Közigazgatási szervek közigazgatási eljárásban alkalmazzák Határterület – szabálysértési jog

84 A közigazgatási jog és más jogágak viszonya
Magánjog Magánszemélyek, magánszervezetek magánérdekeinek érvényesítésével kapcsolatos tartársadalmi viszonyokat – alapvetően vagyoni viszonyokat - szabályozza, A jogalanyok egyenjogú, egyenrangú jogi helyzetben vannak, maguk alakítják jogviszonyaikat Diszpozitív szabályozás Reparatív szankciók A közigazgatási jog – a közigazgatás és a polgárok, a társadalom szervei közötti társadalmi viszonyokat rendezi a közérdekek érvényesítése érdekében A közigazgatási szerv a jogviszonyokban hatalmi pozicióban van Feltétlen érvényesülést igénylő szabályozás Represszív szankciók Vegyes szakjogok – pénzügyi jog, földjog Jogterületek

85 A közigazgatási jog forrásai I.
Alaptörvény Jogszabályok – Alaptörvény T) cikk (2) bek Törvény Kormányrendelet Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete Miniszterelnöki rendelet Miniszteri rendelet Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete Önkormányzati rendelet Közjogi szervezetszabályozó eszközök Normatív határozat – testületi szervek Normatív utasítás – egyszemélyi felelős vezetés alatt szervek Kifutó jogforrás – törvényerejű rendelet Különleges jogrend – HT rendelet(rendkívüli állapot), KE rendelet (szükségállapot)

86 A jogalkotást szabályozó jogszabályok
Alaptörvény: S)-T) cikkek, jogforrások hierarchiája 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (2005. évi L. törvény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról; évi CXIII.tv. a honvédelemről III. rész, Mötv.) 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről Alaptörvény: S) cikk: az Alaptörvényre vonatkozó szabályok T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. 1.Cikk (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; 15. Cikk (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. 18. Cikk (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. 23.Cikk (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. 32.Cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. 41. Cikk (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.

87 A közigazgatási jog forrásai II. – EU jog
Elsődleges jogforrások: alapító szerződések az alapító szerződéseket módosító szerződések csatlakozási szerződések (Az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét ld. EU Hivatalos Lapja márc ,évi CLXVIII. tv.) Másodlagos jogforrások= az EU intézményei által alkotott jog Kötelező erejű rendelet irányelv határozat B) Nem kötelező vélemény ajánlás C) EU Bíróság döntései Előzetes egyeztetés a Eu-val ill. más tagállammal Jat. IV. fej. 8. A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival 20. § (1) Ha az Európai Unió alapját képező szerződések vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek és tagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak előzetesen bejelentésre vagy egyéb véleményezésre (a továbbiakban együtt: előzetes bejelentés) meg kell küldeni, az előzetes bejelentést a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásban kell lefolytatni. (2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem miniszter terjesztette elő a jogalkotónak, az előterjesztő a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter a kezdeményezésről tájékoztatja a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert. (3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve az igazságügyért felelős miniszter - az előterjesztő és a másik miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél (EU integrációért felelős min.=KüM) kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert. (4) Ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetét előzetes bejelentésre meg kell küldeni az Európai Központi Banknak, a megküldésről a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodik. (5) Ha az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete tervezetét meg kell küldeni előzetes bejelentésre, a megküldésről az önálló szabályozó szerv vezetője gondoskodik. (6) Az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály az előzetes bejelentési eljárás befejezését követően alkotható meg. 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről Előzetes bejelentési eljárás = jogszabály-tervezet előzetes megküldése az EU valamely intézményének vagy/és a többi tagállamnak - nem ez korm. r. Notifikáció= uniós jogi aktus előírása alapján az uniós jogi aktus átültetését szolgáló jogszabálynak a megküldése az Európai Bizottságnak (FM -„utólagos bemutatás”) 3. Speciális notifikáció: információ, jelentés tájékoztatás megküldése az EU valamely intézményének

88 A jogalkotó hatáskörök terjedelme I.
Ogy. – a törvényhozó hatalom, minden szabályozást igénylő kérdésben alkothat törvényt – nem lehet alaptörvény- ellenes Kizárólagos törvényhozási tárgyak (pl.:) alapjogok szabályozása, alkotmányban szabályozott szervek jogállásának szabályozása A jogalkotás rendje Sarkalatos törvények problémája egyes alapjogok szabályozása pl.: információs jogok, adatvédelem, vallásszabadság, stb. egyes szervek – rendőrség, honvédség, AB, helyi önkormányzatok a 2/3-os szabályozás követelménye az AB gyakorlatában

89 A jogalkotó hatáskörök terjedelme II.
A jogforrások hierarchiája Az EU jog elsőbbsége és közvetlen alkalmazása Korm. – eredeti jogalkotó hatáskör – korlátai: nem alkothat rendeletet a kizárólagos törvényhozási tárgyak körében, nem lehet törvénnyel és az Alaptörvénnyel ellentétes MNB elnöke - csak az MNB-ról szóló évi CXXXIX. törvényben meghatározott körben, törvénnyel és az Alaptörvénnyel nem lehet ellentétes Korm. tagja – feladatkörében végrehajtási jogot alkot, nem lehet ellentétes tv.-vel, Kormr.- el, az MNB elnökének rendeletével Önálló szabályozó szervek vezetője – törvényben meghatározott körben végrehajtási jogot alkot, nem lehet ellentétes tv.-vel, Kormr.-el, miniszteri rendelettel,az MNB elnökének rendeletével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, évi CLXXXV. tv. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – évi XXII. tv. önkormányzat – partikuláris jog - eredeti jogalkotó hatáskör – nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal

90 A közigazgatási jog jogforrási szerkezete
A közigazgatás egészét érintő szabályozás Szervezeti alaptörvények (pl. Ksztv; Mötv.; Tftv.) - Közszolgálati jog (Kttv.) Általános (hatósági) eljárási törvény (Ket.) Általános közigazgatási szankciórendszer: szabálysértési kódex Ágazati szabályozás Ágazati törvények /EU jog + végrehajtási rendeletek: Korm.r. / min. r./ ök. r. Tárgya: ágazat szervei ágazati anyagi jogi szabályok speciális eljárási szabályok + Ksztv: évi XLIII. tv Tftv: 1996.: XXI.tv. Kttv.: évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselőkről Ket.: évi CXL. tv. Szabstv.: évi II. tv. Ágazati törvények: pl. villamos/gáz energia/távhő/atomenergia; bányászat; versenytv., gazdasági reklám; kereskedelem/fogyasztóvédelem; vasút/utak/elektronikus hírközlés környezetvédelem/hulladékgazdálkodás/termékdíj/természetvédelem/állatvédelem/víz-/ agrártv-ek : pl. föld/talajvéd; ingatlannyilv; erdő; állatteny/eü, növényvéd; élelmiszerlánc; bor, pálinka; vadászat/halászat; agrártámogatások építésügy munkaügy: Mtv; Flt; munkavédelmi tv. közoktatás/felsőoktatás/szakképzés társadalombiztosítás (3+1); szociális; gyermekvédelmi egészségügyi, közegészségügyi média/ kulturális örökség védelme/ közművelődési/ levéltári honvédelmi/ katonai szolgálati rendőrségi/nemzetbiztonsági/katasztrófavédelmi/tűzvédelmi

91 A közigazgatási jogi norma
A jogi norma fogalmi jellemzői Kétféle megközelítés: Jogi norma = jogszabály Jogszabály eltérő fogalmat takar - egy aktusban kibocsátott normacsoport Jogi norma Jogalkotásra jogosult állami szerv adja ki Általánosan meghatározott címzettekhez szól Magatartási szabály a címzettek számára folyamatosan, vagy rendszeresen tanúsítandó magatartást ír elő A jog alapegysége – önálló érvényesülésre képes magatartási szabály

92 A közigazgatási jogi normák fajtái I.
Tartalmuk szerint: Anyagi jogi normák Feladatkitűző Hatáskört megállapító Jogalanyok jogait, kötelezettségeit megállapító Szankcionáló normák Alaki jogi Szervezeti normák Eljárási normák Hatósági eljárási Belső eljárási Ügyrendi ügyviteli

93 A közigazgatási jogi normák fajtái II.
Funkciójuk szerint: Jogosító Kötelezést tartalmazó Tiltó A szabályozott magatartás természete szerint: Naturális viszonyrendszert szabályozó Statuáló normák Szerkezetük szerint: Hipotetikus Kategorikus

94 A közigazgatási jogi normák fajtái III.
A magatartási szabály kötőereje szerint: Parancsoló Megengedő A közigazgatási szerv joghoz kötöttsége szerint: Kogens Mérlegelést engedő A normaszerkezet sajátosságai Egyszerű hipotézis, diszpozíció Összetett hipotézis, diszpozíció – konjunktív diszjunktív

95 A közigazgatási jogi normák érvényesülése
A jogérvényesülés módjai a hatósági jogviszonyokban: önkéntes jogkövető magatartással – hatósági felügyelet Jogalkalmazás útján érvényesülő normák Szervezetirányítási jogviszonyokban Feladatteljesítéssel való jogérvényesítés Jogilag kötetlen egyedi aktusokkal való jogérvényesítés

96 Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái

97 A közigazgatás cselekményei, aktusok
Már sokat tudunk róla Tevékenységfajták elemzése A közigazgatás eszközrendszere tevékenység-fajtánként különböző jogi és nem jogi eszközöket igénybe vesznek Jogviszonyok jogi tények jogviszony létrehozása, módosítása, megszüntetése A közigazgatás eszközrendszerének a vizsgálata – jogi megközelítésben Jelentősége – az egyes aktustípusok jogi rezsimjének feltárása Meghatározza a szabályozás sajátosságait A jog alkalmazásának jellemzőit – pl.: a jogorvoslás lehetőségét

98 A közigazgatási cselekmények rendszerezésének szempontjai
- Kivált-e változást (joghatást) a jogalanyok jogviszonyaiban? - Szabályozó (normatív) vagy egyedi jellegű-e? Mely jogág szabályozza a cselekményt? - Milyen jogviszonyokat keletkeztet / módosít/ szüntet meg/tanúsít a kiváltott jogi hatás? Mi a cselekmény tartalma? Milyen jogi jellemzői vannak?

99 A közigazgatás cselekményei
Cselekmények Tényleges cselekmények Aktusok Tényleges cselekmények – önmagukban jogi hatásuk nincs, de rendszerint szorosan kapcsolódna az aktusokhoz, azok kibocsátását, érvényesítését segítik elő Döntés-előkészítési cselekmények Ügyviteli cselekmények Igazgatási cselekmények Reálcselekmények Materiális cselekmények a közigazgatás jogi hatás kiváltására irányuló cselekményei Változást idéznek elő a jogalanyok jogainak, kötelezettségeinek állományában Jogviszonyokat alakítanak – létrehoznak/módosítanak/megszüntetnek

100 Az aktusok fajtái normativitásuk szerint
Normatív aktus – általános magatartási szabály Címzettek köre: nagyszámú, előre nem látható folyamatosan, illetőleg rendszeresen visszatérően tanúsítandó magatartást ír elő Jogszabályok Közjogi szervezetszabályozó eszközök – normatív határozatok, normatív utasítás Egyedi aktus (individuális aktusok) Meghatározott címzettnek szól Egyszeri végrehajtással érvényesül Konkrét jogviszonyok alakítása

101 Egyedi (individuális) aktusok jogágak szerint
Más jogágak rezsimje alá tartozó aktusok Közigazgatási jogi aktusok Polgári jogi Pénzügyi jogi Polgári jogi: pl. irodaszer beszerzésére irányuló szerződés (közbeszerzés!!!!! –ld. később a közigazgatási szerződéseknél) Pénzügyi jogi: ld. adóhatóság aktusai Nemzetközi jogi: pl. 1139/2010. (VII. 2.) Korm. határozat az Európai Unió és tagállamai, valamint a Norvég Királyság közötti, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról (a megállapodást a Korm. hagyta jóvá + kihirdetés a MK-ban) pl. kormány által 1107/2010. (V. 4.) Korm. határozat a Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogramról szóló egyezmény (CEEPUS III.) szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról (ld. a fenti) Munkajogi : közigazgatási szerveknél nem érdemi és nem ügykezelő dolgozók alkalmazása Nemzetközi jogi Munkajogi

102 Közigazgatási jogi aktusok az alanyok egymáshoz való viszonya szerint
Egyoldalú aktusok Kétoldalú aktusok Közigazgatási szerződések Hatósági szerződés A közigazgatás szerződés gyűjtőfogalom , aminek alfajtái vannak a szerződés tárgya szerint: Közszolgáltatásra irányuló szerződések (pl. közoktatási megállapodás) Társulásra irányuló megállapodás (ld. Ötv.) Együttműködési megállapodás – önkorm. –rendőrség; testvérvárosi kapcsolatok (non ius) igazgatási szervek közötti együttműködés (pl. tb. - Honvédség) Finanszírozási szerződések (ld. Eg. bizt.) Támogatási szerződések – ezek egy része hatósági szerződés Hatósági szerződés a specialitásai miatt tárgyaljuk külön, de ez is a közig. szerződések egyik válfaja

103 A közigazgatás kétoldalú aktusai, a polgári jogi és a közigazgatási jogi szerződés
Rendeltetés A közigazgatási szerv, mint polgári jogalany saját szükségleteinek kielégítése Közfeladat megoldása Jogalanyok viszonya mellérendeltség Mellérendeltség, de a közigazgatási szervnek többletjogosítványai vannak A szerződés tartalma A felek akaratnyilatkozata + Ptk A felek akaratnyilatkozata + közigazgatási jog (Ptk. háttérszabály) Jogérvényesítés módja Bíróság – Pp. közigazgatási szerv egyoldalú aktusa Bíróság - Pp Közbeszerzés problematikája és értelmezései Közszerződés (érv pl.: módosítás ilyen eljárásban) Polgári jogi szerződéskötést megelőző közigazgatási eljárás (alku) + polgári jogi szerződés Kérdés: a közigazgatási szerződésekben alkalmazandó-e, ld. pl. egészségügyi szolgáltatások kiszervezése (Egri Kórház) (de ue. háziorvosi ellátásra von. szerződés – praxisjog, stb.) 2. Hatósági szerződés – egyéb közig.kétoldalú aktusok különbözősége - a Ket. hatálya alá tartozó HATÓSÁGI ÜGYBEN - jogszabályban kijelölt ügyfajtákban, a hatósági határozat helyett

104 Egyoldalú közigazgatási jogi aktusok
A közigazgatás működése során kiadott aktusok Közhatalmi Hatósági aktusok Hierarchikus, irányítási aktusok Utasítás Határozat Aktus-felülvizsgálat Belső igazgatási aktusok Törvényességi felügyeleti aktusok Aktus-felülvizsgálati Eljárást kezdeményező aktusok Együttműködési aktusok Hatósági döntés Határozat, végzés Szakhatósági hozzájárulás Hatósági intézkedés Eljárást kezdeményező aktusok

105 Az aktusok joghoz kötöttsége, hibás aktusok

106 Az aktusokkal szemben támasztott érvényességi követelmények
Jogi követelmények Általános jogi követelmények Minden aktus jogi érvényességi kellékei Speciális jogi követelmények Csak egyes aktusokkal, aktustípusokkal szemben előírt követelmények (pl.: hozzájárulás, jóváhagyás, határozatképesség, speciális alakszerűség, stb.) Alkalmassági követelmények Célszerűség, egyértelműség, világosság, célszerűség hatékonyság, eredményesség, stb.

107 Általános jogi követelmények
Az aktuskibocsátó közigazgatási szerv jogképessége Felhatalmazás közigazgatási feladatok ellátására Hatáskör, illetékesség Joghatóság Jogszerűség Az aktus tartalmának az anyagi jogi szabályoknak való megfelelése A jogban szabályozott eljárási rend betartása Az akarat valódisága Tárgyilag és jogilag lehetséges eredményre irányuljon Közlés

108 Az aktusok joghoz kötöttsége
Mennyire határolja be a jog a közigazgatási aktus tartalmát? Két véglet Teljesen kötött aktus – csak egyféle aktust hozhat a közigazgatás Előnye – kiszámítható, ellenőrizhető Hátránya – kazuisztikus szabályozás, nem ad lehetőséget egyéni körülmények értékelésére Alanyi jogokat, kötelezettségeket szabályoz ilyen módon a jog A közigazgatás szabad belátására bízza a döntést A közigazgatás az adott szituációnak legmegfelelőbb, leghatékonyabb döntést hozhatja meg Nem kiszámítható és nem ellenőrizhető A két véglet között – mérlegelési jogkör biztosítása

109 Szabad belátás - diszkrecionális jogkör
XIX.-XX. sz. első fele – rendészeti igazgatás Praeter legem – jogszabályi rendelkezések hiányában Contra legem – jogszabállyal ellentétes Bianco felhatalmazás alapján kiadott aktus XX. sz. második fele – jogállamiság tartalmi eleme a közigazgatás joghoz kötöttsége – a korábbi értelemben vett diszkrecionális jogkör ellentétes a jogállamiság követelményével Kivételesen – rendkívüli állapot, katasztrófa helyzet – alkotmányos felhatalmazás alapján lehetőséget kap a közigazgatás contra legem, praeter legem aktusok kibocsátására Megváltozik a fogalom tartalma – a nagyon széles mérlegelési jogkör – diszkrecionális mérlegelés

110 Mérlegelési jogkör Több egyaránt törvényes döntési lehetőséget biztosít a közigazgatásnak a jogi szabályozás Milyen módon ad a jog mérlegelési jogkört A norma hipotézise – nincs hipotézise a normának, határozatlan jogfogalmat tartalmaz, A diszpozíció - -hat,-het; keretszabály, diszjunktív diszpozíció A mérlegelési jogkör terjedelme a különböző tevékenységfajtákban különböző A közigazgatási rendszeren belüli igazgatás fajtákban – széles mérlegelési jogkör – gyakori a kategórikus normával való szabályozás Hatósági tevékenységben erős jogi kötöttség – kivételes a diszkrecionális mérlegelési jogkör

111 Méltányosság A kontinentális jogrendszerekben, ahol erős a közigazgatás külső igazgatási tevékenységének joghoz kötöttsége – állandóan jelenlevő jogalkalmazói igény – ahol a jog előírásai túl merevek, egyes egyedi ügyekben az ügyfelek számára indokolatlanul hátrányos döntéshez vezetnek A jog előírásaitól az ügyfél javára eltérő döntés lehetősége Jogalkotói vagy jogalkalmazói méltányosság? Jogalkotói méltányosság- jogszabály mondja meg, hogy az általános szabályoktól, mely feltételek megléte esetén és milyen mértékben lehet eltérni Jogalkalmazói méltányosság – a jog általános felhatalmazást ad, a jogalkalmazó maga dönti el, hogy mely ügyekben, mely szabályoktól és milyen mértékig tér el az ügyfél érdekében Communis opinió – jogalkotói méltányosság – az Áe., Ket. kísérletek megbuktak – diszkriminatív jogalkalmazási gyakorlathoz vezet.

112 Hibás aktusok Hibás aktus – valamely jogi vagy alkalmassági követelménynek nem felel meg Aktushiba Lényeges – az aktus nem alkalmas jogi hatás kiváltására - érvénytelen Lényegtelen hiba – nem érinti az aktus jogi hatását Érvénytelen aktusok Semmis aktusok – súlyos, lényeges hiba, ami nem orvosolható, meg kell semmisíteni Nem létező – keletkezésüktől fogva érvénytelenek Megsemmisítendő – mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az arra jogosult szerv meg nem semmisíti Orvosolható aktusok

113 Semmis aktusok Semmisségi okok
A közigazgatási szerv jogképességének (közigazgatási jogkör, hatáskör, illetékesség, joghatóság) hiánya Az aktus lehetetlenre irányul Bűncselekmény, a tartalma, vagy kibocsátása bűncselekmény következménye Akarati hibában szenved az aktus A semmisség tételes jogi megközelítése – másként alakul az egyes tevékenységfajtákban Normatív aktusok – alkotmányellenesség – megsemmisítendő Hatósági aktusok – törvényességi vélelem – megsemmisítendő Közigazgatáson belüli aktusok – nem létező aktusok – végrehajtás megtagadásának lehetősége Közigazgatási szerződések – Ptk. semmiségi okok – bárki hivatkozhat rá

114 Lényeges, ámde nem olyan súlyos, hogy a megsemmisítés indokolt lenne
Orvosolható aktusok Lényeges, ámde nem olyan súlyos, hogy a megsemmisítés indokolt lenne Az orvoslás módjai: Kijavítás – név-, szám-, egyéb elírás, számítási hiba Kiegészítés – valamely jogban előírt, vagy az ügy szempontjából lényeges kérdésben nem rendelkezett Reformáció – módosítás, megváltoztatás

115 Közigazgatási jogviszonyok

116 A közigazgatási jogviszonyok általános jellemzői
Fogalma: a közigazgatási jog által szabályozott társadalmi viszony Alanyai: Az egyik alany mindig közigazgatási szerv, vagy közfeladatot ellátó szerv A másik alany lehet természetes személy, jogi személy, állami, társadalmi szerv Feltétele - jogképesség Tárgya: a jogalanyok magatartása/működése Tartalma: jogok, kötelezettségek összessége Keletkezése, módosulása, megszűnése: jogi tények hatására: - a közigazgatási szervek aktusai, - a jogviszony másik alanyának akaratlagos cselekményei, - események

117 A közigazgatási jogviszonyok típusai
Milyen közigazgatási tevékenység gyakorlása során jönnek létre: Hatósági jogviszonyok Irányítási-felügyeleti jogviszonyok Együttműködési, koordinációs jogviszonyok A jogviszony alanyai közötti kapcsolatok szerint: Szuprematív jogviszonyok Mellérendeltségi jogviszonyok A jogviszonyban realizálódó normák szerint: Anyagi jogviszonyok Eljárási jogviszonyok Időtartamuk szerint: Egyszeri, időleges Folyamatos, tartós

118 Irányítási jogviszonyok
Fogalma: két közigazgatási feladatot ellátó szervezet közötti, jogilag intézményesített viszony, melyben az irányító jogszabályban biztosított jogosítványokkal rendelkezik az irányított meghatározó befolyásolására. Jellemzői: szuprematív jogviszony – alapja az igazgatási hatalom a jogviszony alanyai a jogviszony tárgya: az irányított befolyásolt tevékenységi körei tartalma: irányítási jogosítványok tartós jogviszony

119 Az irányítási jogviszony alanyai
Irányított Közigazgatási szerv Rendvédelmi szervezet Közszolgáltató költségvetési szerv (közintézet) Irányító Közigazgatási szerv Államigazgatási szerv

120 Az irányítási jogviszony tárgya: az irányított szerv tevékenysége
Szakmai tevékenység: az irányított szervezet rendeltetése, alapfeladata(i) Szervi tevékenység: a szervezetszerű működéshez kapcsolódó feladatok (pl. személyzet, vezetés kialakítása, gazdálkodás, belső szervezeti felépítés stb.)

121 Az irányítási jogviszony tartalma
Az irányító szerv jogosítványai Jogi eszközök (irányítási aktusok) - normatív aktusok konkrét utasítás egyedi döntés aktusfelülvizsgálat Nem jogi eszközök (jogilag szabályozottak lehetnek!!) ellenőrzés instruálás információk átadása Az irányított kötelezettségei és jogai Utasításoknak való engedelmesség; (ha van) megosztott döntési jogkörökben: véleményezési, egyetértési jog felszólalási jog, szignalizációs jog

122 Az irányítási jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése
Keletkezés: az irányító és az irányított szerv jogszabályi (vagy jogszabály alapján) történő létrehozása és közöttük az irányítási kapcsolat jogi intézményesítése Folyamatosan fennálló jogviszony: az irányító bármikor gyakorolhatja jogait Módosulás, megszűnés: nem a jogviszony alanyainak akaratából, kizárólag a jogi szabályozás változása következtében

123 A hatósági jogviszonyok
Fogalma: a hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak) TŐLÜK FÜGGETLEN személyekkel, ill. szervezetekkel (ügyfelekkel) szemben fennálló, közhatalmi jellegű jogviszonya, melynek célja az általánosan kötelező jogszabályok érvényesítése, egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.

124 A hatósági jogviszonyok jellemzői
Szuprematív jogviszony – alapja a közhatalom Alanyai Hatóság – hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerv, Ügyfél – természetes személy, szervezet Fajtái: Eljárási jogviszony Anyagi jogi jogviszony Tartalma: Eljárási jogviszony – Ket., különös eljárási szabályok Anyagi jogi jogviszony – anyagi jogszabályok, a hatóság határozata

125 A hatósági jogviszony jellemzői II
Tárgya: Eljárási jogviszony – a hatóság döntése Anyagi jogi jogviszony – az ügyfelek meghatározott magatartása Keletkezése, módosulása, megszűnése: Eljárási jogviszony – az ügyfél jognyilatkozata, a hatóság aktusa Anyagi jogi jogviszony – a hatóság aktusa

126 Mellérendeltségi, koordinációs jogviszonyok
Közigazgatási szervezeti rendszeren belül eseti együttműködése közigazgatási jogi aktus kibocsátásában vagy cselekmény végzésében intézményesített, tartós együttműködés - helyi önkormányzatok társulásai - együttműködési megállapodások közig. szervek között A külső igazgatásban leggyakoribb formája tartós együttműködés valamely közszolgáltatás nyújtására ez is lehet eseti jellegű – pl. közös rendezvények, meghatározott tevékenység támogatása

127 Mellérendeltségi jogviszony jellemzői
Alanyai: Közigazgatási szervek közigazgatási szervek magánszemélyek szervezetek Tárgya: jogszabályban vagy jogszabály alapján, a felek által megállapodásban szabályozott tevékenységek Tartalma: felek megállapodása: kölcsönös jogok és kötelezettségek, de a tartalmat jogszabály részletezheti Keletkezés, módosítás, megszűnés: a tartós együttműködés esetén a felek két/többoldalú aktusával, közigazgatási szerződéssel

128 Atipikus jogviszonyok
Törvényességi ellenőrzési, felügyeleti jogviszonyok a közigazgatási rendszeren belül, illetőleg az állami feladatvállalás körébe tartozó szervezetek felé autonómiával rendelkező szervek felett – közhatalom birtokában gyakorolt tevékenység A jog megosztja a felügyeleti jogosítványokat a közigazgatás és a bíróság között Közjogi közintézeti jogviszonyok A közintézet és a szolgáltatásait igénybevevők közötti jogviszonyok A közigazgatási szervek, közfeladatot ellátó szervek, más közjogi szervek belső igazgatása körében létrejövő jogviszonyok jogviszonyok a közigazgatási jog és a munkajog határán

129 Törvényességi ellenőrzési, felügyeleti jogviszonyok alanyai
megyei/fővárosi kormányhivatal helyi önkormányzatok kisebbségi önkormányzatok Térségi fejlesztési tanácsok Központi államigazgatási szervek Köztestületek Nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége Nem állami közoktatási intézmények Jegyző/főjegyző Társasházak

130 Törvényességi ellenőrzési, felügyeleti jogviszony tárgya
A felügyelt/ ellenőrzött szerv szervezete, működése, döntései – csak törvényességi szempontból Nem terjed ki: a bírósági előtti eljárásban felülvizsgálható döntésekre (pl. egyedi munkajogi döntések, önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntések)

131 Felügyeleti jogosítványok
Ellenőrzés + a normasértést kiküszöbölő, vagy/és szankcionáló jogi aktusok: Jogi jellegük szerint: - egyedi döntések/ aktusfelülvizsgálati aktusok/ intézkedések Tartalmuk szerint: kötelező/ szankcionáló/ eljárást kezdeményező

132 A törvényességi ellenőrzési, felügyeleti jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése
Keletkezés: a jogviszonyban álló két szerv jogszabályi (vagy jogszabály alapján) történő létrehozása és közöttük a felügyeleti/ellenőrzési kapcsolat jogi intézményesítése Folyamatosan fennálló jogviszony, de a felügyelő/ ellenőrző szerv cselekvését mindig a felügyelt/ellenőrzött konkrét cselekvése/ mulasztása váltja ki. Módosulás, megszűnés: nem a jogviszony alanyainak akaratából, kizárólag a jogi szabályozás változása következtében

133 Közjogi közintézeti jogviszonyok
Alanyok: közszolgáltató kv. szerv – igénybe vevő Tárgya: (ált.) humán közszolgáltatás Tartalma: a szolgáltató és az igénybe vevő jogai, kötelezettségei Keletkezés, megszűnés: egyoldalú közhatalmi/intézet aktus vagy/és a felek megállapodása (lehet ráutaló magatartás is) Nem minden közszolgáltatás közjogi szabályozású; (tipikus: tartós intézeti jogviszonyok, pl. tanulói, hallgatói jogviszony)

134 Közigazgatási szerven ill
Közigazgatási szerven ill. közfeladatot ellátó egyéb közjogi szerveken belüli jogviszonyok Közigazgatási szervek Tipikus: kormánytisztviselői, köztisztviselői jogviszony Egyéb: állami vezetői jogviszony polgármesteri jogviszony választott képviselői jogviszony (kiv.: munkaviszony/közalkalmazotti jv.) Köztestületek: tagsági viszony Közszolgáltató költségvetési szervek: ált.: közalkalmazotti jogviszony (kiv.: munkaviszony)