Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézet

Az előadások a következő témára: "Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézet"— Előadás másolata:

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézet
Befektetések II. Dr. Ormos Mihály egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézet Dr. Ormos Mihály, Befektetések

2 Befektetések II. Csak speciális hallgatók szakos hallgatóknak.
A tárgy továbbra is befektetési lehetőségekkel, illetve ezek árazásával foglalkozik. Ezer szálon kötődik a már eddig tanultakhoz, de leginkább Üzleti gazdaságtanhoz, Befektetések I-hez, Vállalati pénzügyekhez, Közgazdaságtanhoz. Mielőtt a részletekkel foglalkoznánk egy kis bevezetőként felidézzük a fenti tárgyak azon fejezeteit, amelyekre építünk e tárgy keretein belül. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

3 Számonkérés A tárgy vizsgával zárul, azaz nincsenek félévközi számonkérések, se zh., se házi dolgozat, se semmi. Egyetlen félévközi követelmény, a bejárás (70%), lényegében ez a vizsgára bocsátás, az aláírás feltétele. Írásbeli vizsga A jegyzet 200 oldalas, szabályszerűen 240 lehetne, azaz nem túl hosszú. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

4 Befektetések II. A tradicionális pénzügyi és befektetés elmélet
különleges világ, megannyi egyszerűsítő feltétellel ennek köszönhetően aránylag jól és könnyen modellezhető. Nagyjából az 1980-as évekig stabil és megingathatatlan lábakon álló építményként jelenik meg. Ezt követően elkezdenek elszaporodni azok a kutatási eredmények, amelyek a tőkepiaci árazódás valamely területéhez kapcsolódó anomáliát tárnak fel. Ezekre válaszok is születnek. A tárgy során bevezetésként visszatekintés anomáiliák védekezés az egyensúlyi modellek területén tőkepiaci mikrostruktúra és pénzügyi viselkedéstan további anomáliák és ha marad idő, akkor befektetés alapok és portfóliókezelés Dr. Ormos Mihály, Befektetések

5 Üzleti gazdaságtan Hasznosság, érték és egyéni választások
Nem mindegy, hogy valami kinél van, hiszen a hasznosság egy emberben kerül felszínre, egy tárgy önmagában haszontalan. Azt és annyiból tartjuk értékesnek, ami és amennyire hasznos számunkra. „Úgy általában” egy tárgy nem lehet se hasznos, se értékes. A közgazdaságtanban mindent egyéni választásokkal magyarázunk. Homo oeconomicusi racionalitás Önző, gazdasági viselkedése önérdek-vezérelt, csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik. Félresöpri mások érdekeit, nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára stb. Érdekeinek ilyen alapú képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik, azaz rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; világos, stabil preferenciái vannak; képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. Amikor ez nem megy marad a korlátozott racionalitás. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

6 Üzleti gazdaságtan Vagyon hasznossága és kockázatkerülés
szentpétervári paradoxon „A vagyon növekményének hasznossága fordított arányban lesz a már korábban birtokolt javak mennyiségével.” Bernoulli Monoton növekvő és konkáv vagyonra vonatkozó hasznosságfüggvény A vagyon csökkenő határhasznossága egyúttal kockázatkerülő (kockázatelutasító) magatartást is tükröz. W U(W) MU(W) Dr. Ormos Mihály, Befektetések

7 Üzleti gazdaságtan Kockázatkerülés mérése
Abszolút kockázatkerülési együttható (a biztos egyenértékesekkel ragadható meg, konstans, a vagyontól független értéket ad Arrow és Pratt definíciója szerint a hasznosságfüggvény második és az első deriváltjának hányadosa) Relatív kockázatkerülési együttható, a vagyon függvényében alakul. A konstans abszolút kockázatkerülés viszont vagyon-független eredményeket ad: a vagyon pillanatnyi állásától függetlenül állandóak a biztos egyenértékesek, így a kockázati prémiumok is. W U(W) U(W1) U(W2) W0 U(W0) U(W1)+U(W2) 2 W2 W1 Dr. Ormos Mihály, Befektetések

8 Neumann-Morgenstern féle racionalitási axiómarendszer
A döntéshozó képes hasznosságuk szerint rangsorolni az egyes lehetséges kimenetele-ket. (Rendezhetőség vagy összehasonlíthatóság axiómája.) Amennyiben a döntéshozó A-t előnyben részesíti B-vel szemben, valamint B-t C-vel szemben, akkor A-t is előnyben fogja részesíteni C-vel szemben. (Tranzitivitás axiómá-ja.) A fenti A, B és C lehetőségeket tekintve mindig létezik (a legjobb) A-nak és (a legrosszabb) C-nek egy olyan valószínűségekkel súlyozott változata, amely mellett a döntéshozó közömbös lenne e változat kombináció és a B kimenet választása között. (Mérhetőség vagy folytonosság axiómája.) Amennyiben a döntéshozó A-t előnyben részesíti B-vel szemben, akkor előnyben fogja részesíteni az Ap1 valószínűséggel és B (1–p1) valószínűséggel kombinációt az Ap2 és B (1–p2) kombinációval szemben, ha p1 > p2. (Monotonitás axiómája.) Az egyes lehetséges kimenetelek hasznosságai és bekövetkezésük valószínűségei egymástól függetlenek kell, hogy legyenek. (Függetlenség axiómája.) Dr. Ormos Mihály, Befektetések

9 Harry Markowitz – Portfólió elmélet
Egy tőkepiaci lehetőség NPV-je éppen nulla, hiszen bevételei és költségei különbsége várhatóan éppen fedezi a tőkeköltséget. Portfólió elmélet Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfoliókat, akik „a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják”. Nagyobb hozamért egyre nagyobb kockázatot kell vállalni hatékony portfóliókat tartva is. Az egyes hatékony portfóliók között nincs különbség: Markowitz csupán „étlapot” kínál. Nem elég egy befektetésnek csupán a várható hozamát és a kockázatát vizsgálni: a portfóliótartás jelensége miatt, annak a többi befektetéshez való viszonya is döntő fontosságú. Egy befektetés tényleges kockázatának érzékelése, megítélése befektetőnként eltérő. Markowitz-féle portfólióelmélet gyakorlati alkalmazása szinte reménytelen. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

10 William Sharpe – CAPM „A portfólióelemzés egy egyszerűsített modellje” (1963) Tőkepiaci: Sok befektető van, akik árelfogadók. Az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra. Tökéletes az informáltság. Nincsenek tranzakciós költségek. Befektetők: Markowitz-féle portfólió-modellt követik. Várakozásaik homogének. Befektetési lehetőségek: Tőzsdén forgalmazott kockázatos értékpapírok, valamint kockázatmentes befektetés és hitelfelvétel. A kockázatmentes befektetések és hitelfelvételek kamata megegyező és állandó. Dr. Ormos Mihály, Befektetések

11 CAPM Béta A karakterisztikus egyenessel i értékpapír teljes szórását (kockázatosságát) lényegében két részre bontjuk: M-től tökéletesen függő piaci (nem diverzifikálható, szisztematikus) és M-től tökéletesen független („epszilonos”, diverzifikálható, nem szisztematikus) részekre: Egy befektetés (értékpapír) befektetők számára jelentkező (releváns) kockázata a piaci portfólió szórásának és a befektetés (értékpapír) bétájának szorzata: Dr. Ormos Mihály, Befektetések

12 Értékpapír-piaci egyenes
A CAPM Értékpapír-piaci egyenes Piaci portfólió Dr. Ormos Mihály, Befektetések