A Gólem 11. hét A birkák tudománya

Az előadások a következő témára: "A Gólem 11. hét A birkák tudománya"— Előadás másolata:

1 A Gólem 11. hét A birkák tudománya
Héder Mihály, Nádasi Eszter, Paksi Dániel BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 Miről lesz szó? Tudománykommunikáció:
A tudományos ismeretek (=a tudás) átadása Tudósok egymás közötti kommunikációja (adott szakterületen belül és kívül): Szakfolyóiratok Konferenciák Kiadványok Tudósok és politikusok, gazdasági szakemberek párbeszéde (szempont: kutatás-fejlesztés előnyei/hátrányai, megtérülése) Tudósok és a társadalom (laikusok, civilek…): A tudományos ismeretterjesztés hagyományos fórumai Mediatizált tartalmak Az Internet és a közösségi média hatása

3 Tudománykommunikációs alapkérdések
Hitelesség, bizalom: Az információ, információforrás és a kommunikáció hitelessége, megbízhatósága; Bizalom/bizalmatlanság a tudományos intézmények irányába; Mi a fontosabb: a tudomány tévedhetetlenségének védelme,vagy a bizonytalanságok értelmes megosztása? Veszélyek: A laikusokat fenyegető veszélyek kommunikációja; A rossz tudománykommunikáció következtében kialakuló összeesküvés-elméletek; Laikusok kezelése: Befogadás, megértés és elfogadás a laikus körökben; Együttműködés a laikusokkal: meggyőzésük, tapasztalatuk komolyan vétele, beépítése a gyakorlatba A laikusok tudásának státusza; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

4 Fontos problémák A bizalmatlanság a laikusok és a tudósok között egyre gyakoribb, és kölcsönös: Tudósok gyakran hibáztatják a laikusokat, amiért nem képesek vagy nem hajlandók jól érteni a tudomány által kommunikált üzeneteket az őket fenyegető veszélyekről; A másik oldalról a közvélemény arroganciát, érdektelenséget, dilettanciát és szándékos rosszindulatot érzékel; A tudományos üzenetek befogadása nem csupán a technikai információk megértésétől függ: Legalább ennyire meghatározza a tudomány iránti bizalom, és a tudományos kommunikáció hitelességéről alkotott elképzelések A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

5 „Csernobil öröksége: a zóna”
Első filmrészlet A csernobili katasztrófa utáni események gazdag terepet kínálnak arra, hogy a veszély mértékéről szóló tudományos kommunikáció hitelességét, társadalmi megértését vagy elutasítását vizsgáljuk, valamint a tudomány és a laikusok közti viszonyt általában

6 1986. április 26.: csernobili katasztrófa
Az eddigi legkomolyabb nukleáris baleset: A reaktormag megolvadását követő hatalmas robbanás és tűz radioaktív anyagok tonnáit juttatta az atmoszférába; A baleset nemcsak közelben lévők illetve a mentésben résztvevő munkások és tűzoltók életébe került…(56 közvetlen áldozat és minimum 4000 későbbi) A szennyezés szétterjedt: az időjárás, és a szélirány országhatárokra és nemzetekre való tekintet nélkül szállította a „halálos levegőt” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

7 A szennyezés terjedése Európában
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

8 Szennyezés Nagy-Britanniában
Az eső drasztikusan több radioaktív céziumot terít, mint a száraz idő Egy csernobili nukleáris felhő 4000 km-t tett meg Anglia felé gyakorlatilag szóródás nélkül; Cumbria tartományban ekkor szokatlanul nagy esőzés volt A „Lake District” és a cumbriai mezők – feltehetőleg – komoly szennyeződést kaptak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

9 „Nincs jelentős kockázat”
A kormányzat szóvivőinek és szakértőinek nyilatkozatai: Május 6. A környezetvédelemért felelős miniszter, Kenneth Baker, biztosítja a parlamentet és a közvéleményt, hogy: „Az esőzések hatásait megvizsgálták és a mért eredmények sehol sem közelítik meg az egészségre veszélyes szintet” A felhő távolodásával várható volt, hogy a veszély elhárul: A radioaktív szennyezettség határozott csökkenését várták A nyilvánosságot és a médiát foglalkoztatta a probléma: A kormányzat naponta tájékoztatott a radioaktivitás szintjéről Bizonyos napi élelmiszerek, termékek vásárlása csökkent A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

10 „Hamarosan minden tiszta lesz”
Május 11. John Duster a nemzeti radiológiai védelmi tanács elnöke óvatosabb és körültekintőbb is mint Baker: a rákos megbetegedések kis mértékű növekedését jósolta az elkövetkező 50 évben; Ugyanakkor kijelentette, hogy ha a felhő nem tér vissza a közvetlen szennyezés legfeljebb 10 napon belül véget ér; Május 13. Kenneth Baker nyilatkozata szerint a hét végére elmúlik a veszély, csak itt hagyott nyomaiban marad némileg érzékelhető Május 16. A napi tájékoztatás a radioaktivitás szintjéről megszakad A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

11 Radioaktív bárányok Ugyanazon a napon, május 16.-án: Május 30.:
az agrárminisztérium kutatói a megengedett szintet 50%-kal meghaladó mértékben szennyezett bárányhúst találtak erről a területről Május 30.: Radioaktív céziummal szennyezett birkákat találtak a magashegyi legelőkön… …de kijelentették, ezen a ponton még semmiféle beavatkozásra nincs szükség, az állatok még fiatalok, s mielőtt még a piacra kerülnének természetes módon kiürül a szervezetükből a szennyeződés… Június 20.: Minden korábbi kommunikációnak ellentmondva az agrárminiszter hirtelen teljes tiltást jelentett be bizonyos cumbriai és észak-wales-i régiókban a birkák mozgatására és levágására A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

12 Radioaktív legelők Nyilvánvaló volt, hogy a birkák a lelegelt fűtől váltak szennyezetté: Arra számítottak, hogy a szennyezés a birkák gyors anyagcsere-folyamatai miatt hamarosan kiürül, és újabbat már nem tudnak felvenni Július 24.: A korlátozást határozatlan idejűre módosították, sőt további területekre terjesztették ki: A korlátozás 4 millió állatot érintett (az angol birkák ötödét) Ez a gazdáknak hatalmas jövedelem kiesést jelentett Tenyésztési és legeltetési folyamatokat zavart meg Megakasztotta a természetes körforgást Két év múlva még mindig egymillió (!) állat van tiltás alatt A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

13 Farmerek és szakértők A farmerek:
Elvesztették független döntéshozatali lehetőségeiket és önálló munkaszervezésüket: A tudomány és a bürokrácia korlátozásai mentén kényszerültek cselekedni Elárulva érezték magukat: A tudományos szakértők és a minisztériumi döntéshozók kommunikációját bizonytalannak, önellentmondónak, és arrogánsnak találták Az eddigi tudományos állítások a szennyezettség mértékéről és a cézium kiürüléséről rendre tévesnek bizonyultak: A szakértők viszont nem ismerték el a hibáikat A tudományos szakértelembe vetett hitük megrendült: Egy idő után már a szennyezés forrását illetően sem hittek a szakembereknek A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

14 „A birkák tudománya” – „The Science of the Lambs”
A radioaktív szennyezettség esővel való lerakódásának becslésekor két nagyon fontos aspektust hagytak ki a tudósok: Nem számoltak az esővíz és a patakok magashegyi, sziklás talajon való egyenetlen áramlásával, amelynek eredménye a szennyezettség mért értékeinek változatossága; Hibásan feltételezték, hogy a radioaktív cézium nem szívódik fel a növények gyökerén keresztül: A cézium talajból való felszívódásáról voltak ugyan mérések, de azokat nem a magashegyi talajokon végezték, hanem síkföldön, más minőségű talajon; A hegyi talaj magas savtartalma miatt egészen másképp jelentkezik a szennyezés;  rossz tanácsokat adtak, mert nem vették figyelembe a cumbriai legelők speciális geológiai körülményeit A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15 „A birkák tudománya” Amit még nem vettek figyelembe a szakértők:
A pásztorok kritizálták a szennyezettség mértékét célzó mérési eljárásokat; Egyes területeken belül a szennyezettség mértéke eltérően, illetve rendkívül nagy változatossággal mutatkozott: „Radiokatív gyűjtőterületek”: a csermelyek és vízmosások által kialakított nagyobb tavacskák, vízgyűjtők Ezeket a farmerek ismerték és felhívták rájuk a figyelmet Olykor nem is végeztek mérést a szakemberek (pl. ezeken a helyeken sem) A farmerek szerint elkerített legeltetés teljesen más húsminőséget adna, a hagyományos évszázadok alatt kialakult szabad legeltetési formához ragaszkodnának. A húsvéti bárány eladások az évi jövedelmük jelentős hányadát teszi ki, ősszel áruljanak húsvéti bárányt? A völgyben való legeltetést azért tartják lehetetlennek, mert a lenti kaszálók adják az állatok téli takarmányát. Más terménnyel való takarmányozás, mint olyan, természetszerűleg lehetetlen. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16 A bizalom megrendülése
Önmagában a szakértők rossz tanácsai még nem lettek volna végzetesek: Természetes (lehetne), hogy a szakértők néha rosszul becsülnek meg dolgokat A probléma inkább a szakértők magabiztos kijelentéseiben, és az arra való képtelenségükben rejlett, hogy tévedéseiket elismerjék! Arra sem voltak hajlandóak, hogy a helyiek lokális tapasztalatait, szakértelmét komolyan vegyék: a mérések és monitorozások során valamint a megoldási stratégiák keresésében A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

17 A szakértők rossz tanácsai
1. Bentonitot etetnek a birkákkal, hogy semlegesítsék a céziumot, majd tesztelik az eredményt: Ehhez elkerítik a kerítésekhez egyáltalán nem szokott birkákat; A farmerek szerint elkerített legeltetés során leromlik a birkák állapota – nem fog működni a teszt: de ezt a szakértők nem veszik komolyan…  nem működik a teszt! 2. Legeltessenek a völgyben! Ezt a farmerek azért tartják lehetetlennek, mert a lenti kaszálók adják az állatok téli takarmányát, és ezt gyorsan lepusztítanák a birkák; 3. Adják el a bárányokat később! A húsvéti bárány eladások az évi jövedelmük jelentős hányadát teszi ki…áruljanak ősszel húsvéti bárányt?! Meddig bárány egy birka? 4. Takarmányozzák az állatokat zabbal Más terménnyel való takarmányozás, mint olyan, természetszerűleg lehetetlen A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

18 A laikusok szakértelme
A farmerek érvényes és hasznos tudással rendelkeztek a saját életüket jelentő tevékenységről de ezt a szakértők ignorálták: A farmerek úgy érezték, a minisztériumi szakértők úgy hoznak döntéseket, hogy nem veszik figyelembe az ő életmódjukat, speciális körülményeiket; Így fokozatosan kialakítottak egy „arrogancia-elméletet” a tudomány kommunikációjáról És egy összeesküvés-elméletet az egész történetről A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

19 A Sellafield-faktor A cumbriai magas legelők egyfajta félholdat formáznak a sellafieldi atomerőmű körül: 1957: nukleáris baleset, 3 napig lángokban állt a reaktor A következmények zavarosak, tisztázatlanok, szétszórt adatok Egyre többen gondolják hogy a szennyezettség mértéke nemcsak Csernobiltól függött: A kormány ezt eleinte tagadja Később a tudósok reakciója kiábrándítóan hatott a farmerekre, a különböző cézium izotópokra (134, 137) való hivatkozás nem győzte meg őket (más nyomai lennének a két szennyezésnek) Majd kiderült: a szennyezettség 50%- a Csernobil hatása, de a többi sellafieldi erőműből és nukleáris fegyverek teszteléséből származik A tudósok hiteltelenné váltak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

20 Az összeesküvés elméletek születése
A farmerek hasonló megbízhatatlanságot tapasztaltak a Csernobil előtti szennyezés ügyében, mint a Csernobil utána birka legeltetésre vonatkozó tanácsadáskor Nem kapnak adatokat az illetékes minisztériumtól: Lehet, hogy nincsenek is Csernobil előtti adatok? Vagy csak eltitkolják őket? Talán az egész Csernobil üggyel csak a sellafieldi szennyezést akarják eltussolni? Talán a szakértők és tudósok is áldozatává váltak a kormány titkolózásának? Az összeesküvés-elméletekre ráerősít az is, hogy egy amerikai forgatócsoportot nem engednek rendesen forgatni a helyszínen A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

21 Konklúzió A „tudomány mint a tökéletesen biztos tudás forrása” legalább olyan káros kép, mint a „tudomány mint összeesküvés a kormány szolgálatában” Gyakran jobb elismerni a tudomány bizonytalanságait A tudomány mindennapi eljárásait (méréseit, mértékeit, azok technikáját) ÉS kommunikációját az adott szituációnak megfelelően nyitni, változtatni kell. A rossz és arrogáns tudomány kommunikáció „elvadítja” a laikusokat, akik végül összeesküvés-elméletekbe menekülhetnek; A laikusok tudása használható: A körülményeket ismerők/azokkal együtt élők tudását, tapasztalatát be kell vonni a vizsgálatokba! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék