A piac és a piacgazdaság

Az előadások a következő témára: "A piac és a piacgazdaság"— Előadás másolata:

1 A piac és a piacgazdaság

2 A piac fogalma Több értelmezése lehet:
A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a lehetséges eladók és vevők közötti cserekapcsolatok összessége. Gazdasági értelemben minden olyan – tényleges, vagy akár elvont – helyet értünk, ahol egy vagy több jószág és (vagy) a pénz cseréje zajlik. A csere lebonyolításához eladókra és vevőkre, pontosabban a javak kínálatára és keresletére van szükség. Szűkebb, hagyományos értelemben a piacok vagy piachelyek konkrét helyek, amelyek bizonyos árukkal való rendszeres kereskedést szolgálják.

3 A piacok fő funkciója A javak fogyasztásba való eljuttatásával együtt a fogyasztó igényeinek visszacsatolása a termeléshez, és ezen információn keresztül tájékoztatja mind a termelőket, mind a fogyasztókat.

4 A piacon kínált jószág jellege alapján beszélhetünk:
Fogyasztói piac árupiac (fogyasztási javak piaca) szolgáltatáspiac termékpiac Termelési tényezők piaca Munkapiac Tőkepiac, pénzpiac

5 Fogyasztási cikkek piaca

6 Termelési tényezők piaca

7 Munkapiac

8 Tőkepiac, pénzpiac

9 A piacgazdaság működése, a piaci mechanizmus
Munka, föld, tőke Termelési tényezők HÁZTARTÁSOK VÁLLALKOZÁSOK, ÜZLETI SZERVEZETEK TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA FOGYASZTÁSI CIKKEK Munkabér, bérleti díj, kamat Pénzkiadás Termék, termelési tényező mozgása Pénzmozgás Jövedelem elköltés Pénzbevétel Fogyasztási cikkek Fogyasztási cikkek

10 A piac fő kategóriái, elemei
kereslet kínálat ár jövedelem verseny

11 A piac szereplői A piac szereplőinek mindazon személyeket, szervezeteket és csoportokat tekinthetjük, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetjük. Legfontosabb piaci szereplők: - a fogyasztók (háztartások, vállalat) - az eladók (termelők, vállalat) - költségvetési intézmények és - egyéb szervezetek

12 A piac szabályozó szerepe
A kereslet és a kínálat találkozása határozza meg az adott termék, vagy szolgáltatás árát. A fogyasztók a magasabb árú termékek fogyasztását csökkentik és helyettesítik olcsóbbal, azok fogyasztása nő. A termelők a jövedelmezőbb termékek termelését fokozzák (a kínálat nő), a kevésbé jövedelmezőkét csökkentik (kínálat csökken). A már kialakult ár az egyes szereplők számára a szabadversenyes piacon adottság.

13 A piacok néhány fontosabb jellemzője
A termelési tényezők piacán a kereslet rendszerint származékos kereslet. A kereslet –kínálat -ár viszonya befolyásolja a jövedelmet. A piaci verseny fő mozzanata, az egészségesen működő piacgazdaságban, az eladók egymás közötti versenye.

14 A makrogazdaság piacai
Árupiac Pénzpiac Tőkepiac Munkapiac

15 Árupiac Az árupiac egy nemzetgazdaságban a termékek és szolgáltatások összes keresletét és kínálatát, valamint az azok közötti kapcsolatot jelenti. Makrogazdasági kereslet a háztartási szektor fogyasztási kereslete, a vállalati szektor beruházási kereslete az állami szektor kereslete Makrogazdasági kínálat a vállalati szektor által megtermelt és eladásra felkínált termékek és szolgáltatások összessége

16 Pénzpiac A pénzpiac elsősorban a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolat formáját jelenti. Pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amit a gazdasági szereplők tartani kívánnak Pénzkínálat: az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer a gazdasági szereplők számára felkínál A pénzpiacon alakul ki a kamatláb

17 Tőkepiac Tőkepiacnak nevezzük mindazokat az adásvételi módokat és helyeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a megtakarításokat tőkeként használják. A tőkepiacon pénztőke adás-vétele történik kamat ellenében. Tőkekereslet: a vállalatok beruházásaikhoz keresnek tőkét Tőkekínálat: a gazdasági szereplők megtakarításai

18 Munkapiac A munkapiac a munka, mint termelési tényező cseréjét közvetíti. Kereslet: a vállalati szektor munkaerőigénye Kínálat: a háztartási szektor kínálja fel munkaerejét A munkakereslet és munkakínálat alapján határozódik meg a munkabér (nominálbér, reálbér)

19 PIACI FORMÁK Mivel a piacon állandó verseny van, a csoportosítás szempontjai alapján az alábbi piaci formákat különböztetünk meg: Tökéletes verseny Monopólium Oligopólium

20 Csoportosítás szempontjai:
A termék piacának jellege függ: Hogy mennyien vannak az eladók és vevők a piacon. Könnyű-e vagy nehéz egy új szereplőnek belépnie a piacra. Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat?

21 TÖKÉLETES VERSENY: A sok szereplő körülbelül azonos erőt képvisel, keresletükkel és kínálatukkal alkalmazkodnak a piachoz. Ez a gazdaságban egyensúlyt teremt amely az erőforrások hatékony elosztásához vezet. Ebben a piaci formában a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest. A szereplők árelfogadók. A piacon szabad a be- és kilépés. Sok eladó és sok vevő van.

22 MONOPÓLIUM: A monopólium piaci alkalmazkodásának lényege, hogy egyszerre határozza meg a saját kínálatát és a piaci árat. A monopólium számára korlátot jelent a nagyfogyasztók által támasztott kereslet. Egyetlen eladója van a terméknek az adott piacon, sem hazai versenytársai, sem importált termékek nem befolyásolják a hazai piacát. A piacra való belépés nehéz, vagy lehetetlen, ami így is lehetséges akkor azt csak nagyon magas költségű reklámtevékenységgel érheti el egy vállalat. A monopólium meghatározza a piaci árat és a kínált mennyiséget.

23 OLIGOPÓLIUM: Olyan piaci forma amely átmenetet képez a tökéletes verseny és a tiszta monopólium között. Néhány nagyobb termelő látja el a teljes piacot.