Kr. e. 338 2018.06.17..

Az előadások a következő témára: "Kr. e. 338 2018.06.17.."— Előadás másolata:

1 Kr. e. 338

2 Kr. e. 279

3 Kr. e. 241

4 Kr. e. 202

5 Kr. e. 133

6 Kr. e. 86

7 Kr. e. 44

8 Róma az V. században

9 Kr. e. 300

10 Kr.e. 280

11 Kr.e. 264

12 Kr.e. 218

13 Kr.e. 129

14 Kr.e. 59

15 Kr.e. 44

16 Ager publicus: a közföldek Rómában, melyből a polgárjoggal rendelke-zők részesülhettek, akik ezt, mint magántulajdont kezelték. Róma hódítá-sai során az ~ mennyisége megnőtt. Mivel jelentős részét patríciusok sze-rezték meg, a plebejusok érdekében sikertelen kísérletek történtek az ~-ból bérelhető földterület nagyságának a korlátozására (L.–S.földtv). Censor: fontos magistratus Rómában Kr.e. 443-tól. Csak patríciusok tölthették be, s kezdetben két ~-t választottak, öt év időtartamra. A polgárok vagyonbecslését, vagyoni osztályokba való besorolását végezték, amely az adózás, katonáskodás és a politikai szerepvállalás alapja volt. Consul: a római közt. korában a legfőbb magistratus, az állam élén álló 2 hivatalnok elnevezése. A ~ senatussal együtt irányították a köztársaságot. Háború esetén a hadsereg parancsnokai voltak. Tisztségüket egy évig tölthették be. Kezdetben csak patr. lehetett ~ majd az egyikük a plebe-jusok köréből került ki. A császárkorban az uralkodó egyik címévé vált.

17 Latifundium: árutermelő mg. -i nagybirtok a Római Bir. -ban. A Kr. e
Latifundium: árutermelő mg.-i nagybirtok a Római Bir.-ban. A Kr. e. II. sz.-ban belterjessé vált, és elsősorban rabszolgamunkát alkalmazott. A Kr. u. II. sz.-ban a birtokközponttól távolabb eső területein a rabszol-gákat felváltották a colonusok és a házas rabszolgák, ami az árutermelés hanyatlásával járt. Lovag(rend): Rómában a kereskedelemmel és adóbérlettel foglalkozó ré-teg, mely a törvények értelmében emiatt nem vállalhatott hivatalt. Elne-vezése a vagyoni beosztás szerinti lovas szolgálatból ered. A ~-ok elsősor-ban a provinciák jövedelmeiből gazdagodtak, s a néppártot támogatták. Magistrates: az ókori Rómában az állami tisztség illetve e tisztségek révén hatalommal rendelkező személy neve. A ~-ok viselői nem kaptak fizetést, hogy csak vagyonos, így megvesztegethetetlen emberek tölthessék be e feladatokat. A megvesztegethetetlenséget és a köz érdekének fokozott érvényesítését szolgálta a kollegalitás (többen viselték ugyanazt a hivatalt) és a személyek évenkénti cseréje is. A Kr. e. III. sz.-ig a ~-ok zömét csak patríciusok tölthették be

18 Néppárt: politikai csoport a római köztársaságban a Kr. e. II-I
Néppárt: politikai csoport a római köztársaságban a Kr. e. II-I. században. Idetartoztak a hatalomból kisebb mértékben részesülő, feltörekvő arisztokraták és lovagok. Célja a hatalom megragadása volt, s ennek érdekében a köztársaság reformját hirdette, és a plebs követeléseit is hangoztatta (pl. a földosztást). ~-i politikus volt, pl. Julius Caesar. Néptribunus: a plebejusok érdekeit védő tisztségviselő az ókori Rómában Kr. e. 494-től. Vétójogával élve megsemmisíthette a köznép számára hátrányos törvényeket és rendelkezéseket, s a köznép érdekében törvényeket javasolhatott. Személye sérthetetlen volt, s ezzel védelmet nyújtha­tott a plebejusoknak. Kezdetben 2 majd 10 ~-t választottak. Optimaták (a legjobbak): politikai csoport a római köztársaságban a Kr. e. II-I. században. A hatalmat birtokló senatori arisztokráciát képviselte. Célja a hagyományos köztársasági intézmények megerősítése, a változások megakadályozása. Praetorianusok: Augustus által létrehozott testőrgárda. A későbbiekben a Rómában állomásozó haderő komoly tényezővé vált az uralomváltások pillanatában.

19 Principatus: az Augustus által kiépített leplezett egyeduralom
Principatus: az Augustus által kiépített leplezett egyeduralom. A hadseregre támaszkodó egyeduralkodó a köztársasági érzelmekre, hagyományokra tekintettel a köztársasági tisztségeken keresztül gyakorolta hatalmát. A rendszer évszázadokig működött, de a köztársasági formákat mind nyíltabban mellőzték. Provincia: tartomány, a meghódított területeken kialakított igazgatási egység a Római Birodalomban. A rómaiak Itália meghódítása után a távolabb fekvő területeket szervezték ~-ákká. Ezek élére római helytartót állítottak. Az itteni hivatalnokokat kinevezték, és nem választották. A ~-ák lakossága adót fizetett Rómának, s nem voltak politikai jogai. Senatus (szenátus): a vének tanácsa Rómában. Az intézményt az etruszkoktól vették át a királyság korában. A köztársaság idején a legfőbb hatalom birtokosa, megerősítette a törvényeket, felügyelte a magistratusokat, a pénzügyeket, a vallási életet, irányította a külpolitikát. A császárkorban lassan jelentéktelenné vált. Tagjai a volt magistratusok, akiket a censorok jelöltek ki. A királyság korában 100, később 300, majd Sulla idejétől 600 tagja volt.

20 Triumvirátus (három férfi szövetsége): két politikai érdekszövetség elne-vezése Rómában, a köztársaság válsága idején. Az első ~ (Caesar, Cras-sus, Pompeius, Kr. e. 60) célja a consuli tisztség, majd egyéb hivatalok megszerzése a senatori rend ellenében. A második ~ (Octavianus, Anto-nius, Lepidus, Kr. e. 43) célja Julius Caesar gyilkosainak megbüntetése, s a hatalom megtartása azokkal szemben, akik a régi köztársasági államrend helyreállítását akarták. Vétójog (a latin veto [= tiltakozom] kifejezésből): valamely személy vagy testület joga arra, hogy bizonyos törvények, rendeletek életbe lépését megakadályozza. (Lásd: néptribunus) zsoldoshaderő: fizetésért (zsoldért), hivatásszerűen harcoló katonákból álló hadsereg. Mind a görögöknél, mind a rómaiaknál akkor jelent meg, mikor a szabad középrétegek gazdasági helyzete megingott, s nem bírták a katonáskodás anyagi terheit. A ~ általában nagy harci értéket jelentett, de egyes politikusok könnyen felhasználhatták a hatalomért folyó küzdelmekben.

21 Feketelistázás (proscriptio): a törvényen kívül helyezett politikai ellenfelek névsorának közzététele. A listán szereplőket bárki büntetlenül megölhette, sőt feladóik részesedtek vagyonukból. A ~-t először Sulla alkalmazta diktatúrája alatt (Kr. e ). plebs: a római köznép. A római parasztság tönkremenetele idején (a Kr. e. II. sz.-ban) a városokba áramló, ingyenélő vagy napszámos munkákból ten-gődő szabadokat nevezték így. Az állam ingyen-gabonával tartotta el, és cirkuszi játékokkal szórakoztatta. A politikai életben is sokszor fel-használták e könnyen befolyásolható tömeget. Pax Romana: Augustus külpolitikai koncepciója: győzelmes béke a birodalom szomszédaival.

22 Vercelle Aquae Sextiae

23 Caesar harcai a polgárháború idején
Rubicon Munda Zela Ilerda Pharsalus Thapsus Caesar harcai a polgárháború idején

24

25 Római Birodalom Augustus és Traianus idején
Római Birodalom Augustus és Traianus idején Actium Philippi

26