A Szamos.

Az előadások a következő témára: "A Szamos."— Előadás másolata:

1 A Szamos

2 Hol ered, hová ömlik? Keleti Kárpátok Nyugati szélén a Radnai-hágón
A Tiszába

3 A Szamos Adatai Az egész Szamos hossza: 411 km
Magyarországi hossza: 52 km vízhozama: 120 m3/s Vízjárása: Északról Délkeletre folyik

4 A szamos mellékfolyói Nagyobbak (jobb oldalon) haladva: Rebra, Szalva,
Bal oldal: Ilva, Les(Nagy-szamos) Sajó, Öregtúr, Beszterce

5 Nagyobb települések a Szamos mentén
-Géberjén -Győrtelek -Tunyogmatolcs -Nábrád -Szamosbér -Kersemjén -Pángola -Olcsva -Olcsvaapáti Csenger Csengersima Szamosangyalos Hermánszeg Szamosújlak Gyügye Rápolt Cégénydányád

6 Történeti érdekességek
A „Szamos” ősi folyónév. A római korban a latin Samus alakban bukkant fel. Töve talán a Francia Somme folyónévvel van kapcsolatban. Ennek tövében talán a kelta samo szó rejlik. A magyarban a szláv közvetítéssel kerülhetett át.

7 Élővilága A Szamosban, bár csökkenő egyedszámban megtalálható az érzékeny kárpáti endemikus tiszai ingola. A legfelső szakaszon megtalálhatók a pisztráng szinttáj jellemző fajai: sebes pisztráng, fürge cselle. Az alsóbb részeken megjelennek a nagyobb oxigénigényű fajok: sujtásos küsz, petényi márna, homoki küllő. Az érzékenyebb specializáltabb fajok gyakorisága csökken, vagy eltűnik. Ilyen a reofil fajok közül a: nyúldomolykó, kecsege, pénzespér, paduc, márna, petényi márna, magyar és német bucór. A stagnofil fajok közül a: réti csík, compó, széles kárász, sügér.