© Bjorn Holland - Getty Images

Az előadások a következő témára: "© Bjorn Holland - Getty Images"— Előadás másolata:

1

2 © Bjorn Holland - Getty Images
Élő Bolygó Jelentés A természeti környezet határai komoly veszélyek vannak kitéve.

3 Küldetésünk

4 A WWF a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete
+1 300 Jelenleg több mint 1300 természetvédelmi projekt fut globálisan +100 A WWF a világ több mint 100 országában végez természetvédelmi tevékenységet +55 2011-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját Több mint természetvédelmi projektet vezetett már le 6000 Közel 6000 dolgozó világszerte

5 WWF Magyarország 25 4 2016-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját 4 fő pillér: Éghajlatváltozás és energia Erdővédelem Vizeink védelme Környezeti nevelés 15+ Tizenöt természetvédelmi projekt fut egyszerre 20 6000+ 20 hazai dolgozó Több mint 6000 támogató 100+ Több mint 100 sikeresen lezárt természetvédelmi projekt

6 Élő Bolygó jelentés 6 2 1998 óta 1970 42 295
Hat szervezet közös munkája Kétévente jelenik meg 1998 óta 1970 A legkorábbi rendelkezésre álló adatokhoz viszonyítunk 18 éve adjuk ki a jelentést 42 295 A 2016-os jelentés az 1970 és 2012 közötti 42 éves időszakot vizsgálja be Lektorált tudományos jelentés és kutatás eredményére épül 3000 különböző forrásból

7 Ember és természet kapcsolata
EZ az ábra bemutatja az ember és természet közötti kapcsolatot: Az alap okok (az intézményrendszerek, a rossz berögződések a technológia terén, a kutatás-fejlődés, a szegénység és a hatalom-koncentráció) határozza meg a mozgatóerőket (fogyasztás, termelés, piac, finanszírozás, irányítási rendszerek), amelyek meghatározzák azokat a módokat, amelyeken keresztül hatással vagyunk a természeti erőforrásokra (mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat és vadászat, energia és közlekedés, bányászat és infrastruktúra), amelyek következtében kialakulnak a természetre leselkedő veszélyek (élőhelyek eltűnése és pusztulása, kizyákmányolás, éghajlatváltozás, szennyezés, invazív fajok), amelyek végül meghatározzák a biológiai sokféleséget és ezáltal hatással vannak az ökoszisztéma szolgáltatásokra: ellátó, szabályozó, támogató és kulturális)

8 1. A bolygó állapota A biodiverzitás alakulása, élő bolygó index mutató, emberi hatások, függőségünk az ökoszisztéma szolgáltatásoktól, Négy különlegesen fontos szolgáltatás: víz, talaj, halállomány, erdőállomány

9 Mi az Élő Bolygó Index? A változás átlagos üteme ≠ elveszett állatok száma 80% 10% 60% A populációk méretének csökkenését jelzi

10 Mi az Élő Bolygó Index? Alapállapot Index érték Megbízhatósági
intervallum Viszonyítási év Viszonyítási időszak utolsó éve

11 Az információk eloszlanak a bolygó területén
Az Élő Bolygó Index számításához felhasznált információk eloszlása populáció 3 706 gerinces faj Élő Bolygó Index 3000 különböző forrásból származó adatok populáció vizsgálatáról számolunk be Növekvő adatbázis – 2014-es jelentés óta 668 fajjal és 3772 populációval többet vizsgáltunk 3706 gerinces populáció (A populációk méretei több mint felével csökkent átlagosan)

12 2014-eshez képest 6%-os csökkenés, főleg az édesvízi fajok esetében
A bolygó állapota A Globális Élő Bolygó Index 58%-os csökkenést mutat 1970 és 2012 között Évente átlagosan 2%-os csökkenés 2014-eshez képest 6%-os csökkenés, főleg az édesvízi fajok esetében Összehasonlítás 2014 és 2016 között.

13 Veszélyek Élőhelyek pusztulása és eltűnése
Fajok túlzott kizsákmányolása Környezetszennyezés Invazív fajok és betegségek Éghajlatváltozás A megvizsgált populációk harmadára vonatkozóan biztosan tudjuk, mik a veszélyek Ezek a legfőbb veszélyek. Ezek nagyrészt emberi tevékenység hatásai. A fajokat érintő veszélyek (3776 populáció esetében) ismertek

14 Szárazföldi Élő Bolygó Index
A szárazföldi Élő Bolygó Index 38%-os visszaesést mutat 1970 és 2012 között 1 678 faj Élőhely pusztulás és eltűnés; Túltermelés és kizsákmányolás Veszélyek A veszélyek mások és mások az egyes csoportokra: invazív fajok nagyon veszélyesek a hüllőkre nézve. Szárazföldi populációk Védett területek: a Föld szárazföldi területeinek 15,4%-a A pusztulás üteme lassul ugyan, (21 és 51 % között ingadozott) de ez nem jelenti azt, hogy a pusztulás mértéke nem veszélyes 33%-uk esetében rendelkezünk információval a veszélyeket illetően (703 populáció, 1281 veszély) Élőhely-csökkenés/eltűnés a legfőbb veszély - Élőhely-csökkenés/eltűnés mellett az invazív fajok és betegségek a legjellemzőbb veszélyek a kétéltűek és a hüllők esetében – különösen a szigetek élővilágára nézve Populációk száma: 25 kétéltű 63 hüllő 350 emlős 265 madár A szárazföldi fajok pusztulásának íve nem olyan meredek, mint a tengeri és az édesvizi fajok esetében Jó példa azonban a görbe megfordulására a nagyragadozók visszatérés Európába Natura 2000 ami biztosítja az élőhelyvédelmet

15 Édesvizi Élő Bolygó Index
Az édesvízi Élő Bolygó Index egy nagy mértékű, 81%-os csökkenést mutat 1970 és 2012 között Évente 3,9%-os visszaesés 881 faj Élőhelypusztulás; kizsákmányolás Vízzáró gátak; Szennyezés Invazív fajok Vízhasználat Veszélyek A világ vízkészleteinek mindössze 0,01%-a édesvíz, amely a Föld felszínének csupán 0,8%-át borítja. Látszólag csekély jelenlét ellenére az édesvízi élőhelyek a ma ismert földi fajok mintegy 10%-ának élőhelyéül szolgálnak. „Az édesvízi élőhelyeket különösen nehéz megóvni, hiszen ezek jelentős mértékben ki vannak téve a folyószabályozásoknak, a gátak, a vízszennyezés, az invázíós fajok és a nem fenntartható vízhasználat okozta ártalmaknak” – foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhelyvédelmi programjának vezetője. pusztulás üteme között mozgott 31%-uk esetében rendelkezünk információval a veszélyeket illetően (449 populáció, 781 veszély) Élőhely-csökkenés/eltűnés a legfőbb veszély Második legnagyobb veszély: közvetlen túlhasználat (fenntarthatatlan halászat többek között) A vizesélőhelyekhez köthető fajok az indexen belül 39%-os esést mutatnak, átlagosan évi 1,2 % eséssel (ez az adat 706 populáció 308 faját érinti) 2005 óta az üteme felgyorsult Populációk száma: 205 hal 55 kétéltű hüllő 49 emlős 19 madár 121 A vizesélőhelyek 87%-a eltűnt az elmúlt 300 évben Elsődleges oka valószínűleg a mezőgazdasági tevékenység terjeszkedése Sajnos az üteme gyorsul, 30%-os veszteséget mutat az elmúlt 40 év alatt Folyók veszélyben 3700 gát épül vagy van tervben vízerőmű miatt 48%-a a globális folyóvizeknek módosult a szabályozásoknak, felszabdalásnak köszönhetően A jelenlegi összes tervezett gát megépülése esetén a folyóvizek 93%-a módosulna, elveszne természetes állapotuk A vándorló halfajok 41%-a esett vissza (162 faj 735 populációja) Ezek a rendelkezésre álló adatok alapján (226 populáció) 70%-a az élőhely megváltozása miatt van veszélyben Jó példa: az elbontott gát

16 Tengeri Élő Bolygó Index
A tengeri Élő Bolygó Index 36%-os visszaesést mutat 1970 és 2012 között 1 353 faj A legnagyobb halállománnyal rendelkező területek túlhalászottak Túlhasználat Élőhelyek pusztulása és eltűnése Veszélyek 20 és 48 % között mozgott Legnagyobb visszaesés 1970 és 80 közt volt azóta stagnál a hanyatlás üteme veszélyeket tekintve 29%-áról van információ, ami 829 populáció elsődleges veszély a túlhazsnálat, kizsákmányolás (ezen belül pedig a túlhalászat), ezt követi az élőhelyek eltűnése/pusztulása A globális halállomány 31%-a túl van halászva a cápák és ráják harmadát veszélyezteti ez halfajok – 447 populáció hüllők – 56 emlősök – 82 madarak - 244 korallok óceán felszínének kevesebb mint 0,1%át teszi ki de a tengeri halfajok 25% függ tőle A KORALLOK ¾-E veszélyben van veszélyek leginkább: szén dioxid kibocsátás, elsavasodás, túlhalászat, pusztító halászati technikák Biodiverzitás célok – 196 aláíró ország, 20 cél 2020-ra LPI egy monitoring eszköz erre kihalási ráta: kihalás 10 000 fajra nézve 100 évre vonatkozóan

17 A jövő Az Élő Bolygó Index állapotának előrejelzése 2020-ig A jelenlegi trendek szerint a gerinces populációk állománya 67%-al csökken 1970-hez képest. Az ábra azt mutatja, hogy a jelenlegi folyamatok mellett mi várható 2020-ra. Azt mutatja, hogy a gerinces fajok populációi esetében 67%-os csökkenés várható 1970-hez képest.

18 2. Az emberi tevékenység hatása
Mi a mi szerepünk? A különféle emberi tevékenységek és az erőforrások, amelyeket használunk rendkívüli módon megnőttek.

19 Az emberi tevékenységek hatásai Globális tendenciák
Ezek az ábrák mutatják a trendeket és a méretet illetve a mértéket, ahogy az események változnak. 1950 óta nőtt meg jelentősen gyakorlatilag minden. Nőtt a népesség, az mindenre hatással volt – fogyasztásra, szén-dioxid kibocsátásra, édesvíz fogyasztásra stb Ma már az éghajlatváltozás legfőbb oka a szén dioxid kibocsátás, amely szintén az 50-es években nőtt meg drasztikusan. A műtrágya felhasználás is nőtt előtt nem használtunk szinte. A műtrágya azért lényeges, mert túlzott használata szennyezi a vízkészleteket, a talajt, és az élelmiszereket is közvetve. Emellett előállításához nagy mennyiségű fosszilis energiát használnak fel, ami jelentős szén-dioxid kibocsátást eredményez. Ehhez hasonlóan jelentős mértékben tűntek el a trópusi esőerdők. Mindezek a globális trendek, amelyek az utóbbi évtizedekben FELERŐSÖDTEK.

20 Mi az Ökológiai Lábnyom?
Biokapacitás Lábnyom Annak a területnek a nagyságát, amely ténylegesen rendelkezésünkre áll a megújuló erőforrások előállítására és a felesleges CO2 elnyelésére. Szántóföld Legeltetés Halászat Erdő Beépített területek Szén-kibocsátás

21 Az ökológiai lábnyom alakulása
A Globális Ökológiai Lábnyom összetevői a Föld biokapacitásához mérten ( ) 1,6 bolygóra van szükségünk Minden emberi tevékenység használ biológiailag produktív földterületeket és/vagy halászat területeket. Az Ökológiai Lábnyom ezeknek a területeknek az összessége, függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el a Földön. Annak meghatározására, hogy a megújuló erőforrások és CO2 elnyelés iránti emberi igény fenntartható-e, az Ökológiai Lábnyomot összehasonlítjuk a bolygó megújulási képességével (vagy ’biokapacitásával’). A biokapacitás a rendelkezésre álló összes megújuló kapacitás, ami a Lábnyom összegezte igények kielégítésére rendelkezésre áll. Látható, hogy a szén-kibocsátás brutálisan megnőtt! A 70-es évek elején átléptük azt a határt, ami fölött már több erőforrást fogyasztunk, mint ami megújulni képes re a biokapacitáshoz mérten 1,6 bolygóra volt szükségünk.

22 Ökológiai lábnyom az egyes országokban
Az országokra vonatkozó egy főre eső Átlagos Ökológiai Lábnyom globális hektárban Tartalmazza az áruk és szolgáltatások fogyasztásának mértékét, a természeti erőforrások használatának mértékét, a felhasznált karbon mennyiségét, amely mindezek előállításához szükséges. Ha megnézed, lehet róla beszélni, hogy egyes országok esetében ez 6szor-7szer nagyobb (US, Kanada, Ausztrália, Svédország, Belgium), mint az átlag (1,7gha).

23 3. Egy ellenállóbb bolygó
Mit tehetünk? A 21. század kettős kihívás elé állítja az emberiséget: egyrészt a természeti erőforrások mennyiségét és minőségét kell fenntartani, másrészt egy igazságosabb otthont teremteni lassan 8-10 milliárd embernek. Jelenleg már jóval több, mint 7 milliárdan vagyunk.

24 Egyetlen Bolygó Szemlélet
Az Egy Bolygó Szemlélet lényege: Úgy kell használni, gazdálkodni és elosztani a természeti erőforrásokat, azzal a szemlélettel, hogy egy bolygónk van Ennek legfontosabb eleme a jobb választások, hogy jobb döntéseket hozunk Kiemeli, hogy mindig van jobb választás a természeti erőforrások használatára, elosztására és gazdálkodására vonatkozóan. Ha jobban választunk, annak pozitív következménye lesz az ökoszisztéma egységére, a biológiai sokféleségre és az élelmiszer, víz és energiabiztonságra. Ez nemcsak az egyének és a kormányok számára fogalmaz meg ajánlásokat, hanem a vállalatok számára is.

25 Egy ellenállóbb bolygó
A természeti tőke megóvása: Az erdőterületek és egyéb élőhelyek területe ne csökkenjen, A védett tengeri területek arányának növelése Megfelelő erőforrás gazdálkodás: Döntéshozás a jövő generációinak érdekeinek figyelembe vételével, A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás beszámítása gazdasági és politikai döntésekbe Fenntartható energia: Igény az új, megújuló energiaforrások iránt Egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer: Egészséges és fenntarthatóbb fogyasztás, Kevesebb hulladék Az élőhelyek területének csökkenését megakadályozzuk A döntéshozásunk során a jövő generációira gondoljunk

26 Az előttünk álló út Paradigmaváltás kell
Új világgazdasági rendszert kell kialakítani A természeti tőkét meg kell őrizni Mégis, a jelenlegi trendek aggasztóak Innovációkra lesz szükség. Meg kell érteni az emberi hatások és a természeti erőforrások közötti kapcsolatot.

27 Köszönöm a figyelmet! Antal Alexa wwf.hu facebook.com/wwfhungary/