Őskori és ókori történelem római történelem

Az előadások a következő témára: "Őskori és ókori történelem római történelem"— Előadás másolata:

1 Őskori és ókori történelem római történelem
Bevezetés. Korszakolás. Romanizáció. Római történetírás. ELTE BTK TI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

2 A római történelem korszakolása
A királyság kora – i.e /509 A köztársaság – i.e. 510/509 – i.e. 31/27 Császárkor i.e. 31/27 – i.sz. 565 Principatus kora - i.e. 31/27 – i.sz. 284 Dominatus kora – 284 – 565 Bizánci Birodalom

3 A római történelem korszakolása
Principatus kora - i.e. 31/27 – i.sz. 284 Iulius-Claudius-dinasztia (i.e. 31/27- i.sz. 68) Flavius-dinasztia (69- 96) Adoptív császárok (96-137) Antoninusok ( ) Severus-dinasztia ( ) Katonacsászárok kora ( ) Dominatus kora – 284 – 565 Constantinus/2. Flavius-dinasztia ( ) Valentinianus-dinasztia ( ) Theodosius-dinasztia ( )

4 Aeneas, Anchises és Ascanius (Iulus)

5 A romanizáció mint fogalom
‘80-as, ‘90-es évek: imperializmus akkultúrizáció Interakció a bennszülöttek és Róma között asszimiláció Kreolizáció latinizálás kulturális váltás új identitás hatalmi párbeszéd romanitas a római társadalom kiterjesztése lassú társadalmi forradalom… globalizáció Etc. hybridizáció Theodor Mommsen (1817 – 1903)

6 A romanizáció mint fogalom
Politikai, gazdasági, szociális, kulturális változások A földrajzi terek újraszervezése A toponímia megváltozása A római hatalmi reprezentáció és az alávetettek közötti viszony A helyi pénzverés gazdasági és ideológiai nézőpontjai Új identitástudat létrejötte Gazdasági monetarizálás Gazdasági átalakulás Stb.

7 Egy ókori vélemény (Tacitus) A romanizáció mint fogalom
„A szétszórtan élő, durva természetű s éppen ezért háborúra könnyen hajlandó embereket az élvezetekkel nyugalomra és tétlenségre szoktassa, személyesen biztatta és közpénzekkel támogatta őket, hogy templomokat, forumokat, házakat építsenek, és dicsérte a tevékenyeket, megrótta a hanyagokat: így megtiszteltetésért való versengés pótolta a kényszert. Azután a főemberek fiait a szabadokhoz méltó ismeretekkel neveltette, és a britannok tehetségét többre tartotta a gallok igyekvésénél, úgyhogy akik nemrég még a római nyelvtől is idegenkedtek, most az ékesszólásra kaptak kedvet. Ezután viseletünket is megbecsülték, és sokan viseltek togát, s lassanként átpártoltak csábító vétkekhez: az oszlopcsarnokokhoz, fürdőkhöz és a választékos lakomákhoz. S ezt tapasztalatlanságukban művelt emberségnek nevezték, holott valójában a szolgaság része.” (Tacitus: De vita Iulii Agricolae 21. )

8 Egy ókori vélemény (Cassius Dio) A romanizáció mint fogalom
„Katonáik ott teleltek és városokat alapítottak. A barbárok alkalmazkodtak a római életmódhoz, hozzászoktak, hogy vásárokat tartsanak, és békés gyűléseken találkozzanak. Azonban nem feledték ősi szokásaikat sem, bennszülött viselkedésüket, a függetlenség régi életét, vagy azt, hogy a hatalom a karokból származik. Ezért, amíg még járatlanok voltak ezekben a szokásokban, fokozatosan és mellesleg, ahogy mondani szokás, gondos őrizet alatt, változástól meg nem zavarva életvitelüket, váltak másokká, anélkül, hogy tudtak volna róla. Azonban mikor Quintilius Varus lett Germania tartomány helytartója, és hivatali kötelességeinek teljesítésével igazgatta ezen emberek ügyeit, és igyekezett még gyorsabban megváltoztatni őket. Amellett, hogy úgy parancsolgatott nekik, mintha a rómaiak rabszolgái lennének, úgy követelt pénzt tőlük, mintha alávetett nép lennének.” (Cassius Dio: Ῥωμαϊκὴ ἱστορία )

9 A római uralom és fogadtatása
A romanizáció mint fogalom A római uralom és fogadtatása PAX Romana

10 A római uralom és fogadtatása
A romanizáció mint fogalom A római uralom és fogadtatása PAX Romana

11 Pax Romana A romanizáció mint fogalom
„Más faj - elismerem - élethűbb ércszobrokat alkot, s arcot olyant farag, úgy, hogy szinte beszél az a márvány, jobb ügyvéd is akad, s ki leírja a csillagok útját mérőbotjával, vagy számontartja kelésük: Ám a te mesterséged, római, az, hogy uralkodj, El ne feledd - hogy békés törvényekkel igazgass, És kíméld, aki meghódolt, de leverd, aki lázad!„ Lakatos István fordítása „Excudent alii spirantia mollius aera (credo equidem),vivos ducent de marmore vultus, orabunt causas melius, caelique meatus describent radio et surgentia sidera dicent:               tu regere imperio populos, Romane, memento (hae tibi erunt artes), pacique imponere morem, parcere subiectis et debellare superbos!” Vergilius: Aeneis VI

12 A romanizáció mint fogalom
Kik azok a rómaiak?

13 Római Birodalom Urbs Senatus populusque Romanus
A romanizáció mint fogalom Római Birodalom Urbs Senatus populusque Romanus Imperium populi Romani – i.e. I. század Imperium Romanum – i.sz. 40-es évek

14 Interpretatio Romana A romanizáció mint fogalom Interpretatio Romana
Silvanae Iuppiter Optimus Maximus Teutanus Silvanus Nutrices

15 Római történetírás A romanizáció mint fogalom Interpretatio Romana
laudatio funebris, elogium, stemmata (családfa) annales maximi fasti consulares tabula dealbata. i.e. 130 Mucius Scaevola 80 könyvben összegyűjtötte Naevius: Bellum Poenicum (i.e. 265 körül) eposz, görög nyelven, 60 töredék Lucius Cincius Alimentus (i.e. III. sz.) Quintus Fabius Pictor (i.e. III. sz.) – görögül Quintus Ennius: Annales (i.e. 239 körül), Róma történetét és a nagy egyéniségek hőstetteit (628 sor töredék)

16 Római történetírás A romanizáció mint fogalom Interpretatio Romana
Polybios (i. e ): Korunk története (Histroiai – 40/5 könyv), túszként kerül Rómába. Egyetemes történet , 1. és a 2. pun háború. Pragmatikus történetírás, hellenisztikus történetírás csúcsa, források, politikai elemzés, a római államforma dicsérete, az egyéniség szerepe, időrend Marcus Porcius Cato Maior ( i.e ): Origines, De agriculura. Admiranda, a római erények megtestesítője, római próza, de görög minta Marcus Terentius Varro Sallustius Crispus (i.e ): Catilina összeesküvése, Iugurtha háborúja szicíliai Diodóros (i.e. I. sz.): Történeti könyvtár/Bibliothéké hisztoriké. – translatio imperii, i.e. 54-ig halikarnassosi Dionysios (i.e. I. sz. – i.sz. I. sz.): Rhómaiké archaiologia (20 könyvből 9 maradt meg) Róma korai története i.e. 443-ig Caius Iulius Caesar (i.e ): Feljegyzések a gall háborúról, Feljegyzések a polgárháborúról

17 Római történetírás A romanizáció mint fogalom Interpretatio Romana
amaseiai Strabón (i. e. 63 – i. sz. 19): egy elveszett történeti munka, Geógraphika (17 könyv) Aranykor költői: Vergilius, Horatius, Ovidius Augustus: Res gestae divi Augusti Titus Livius (i.e. 59 k. – i.sz. 17): Ab Urbe condita (142 könyv/I-X, XXI-XLV, XLI, XLIII Drusus haláláig, i.e. 9-ig) Erkölcsjavító szándék, köztársaság dicsérete, de nem ellenzéki. Népszerű, előad, nem elemez. Velleius Paterculus: Róma története (i.e. 30-ig), translatio imperii Lucius Annaeus Seneca, Columella, Petronius, id. Plinius

18 Római történetírás A romanizáció mint fogalom Interpretatio Romana
Tacitus (55-118): Vita Iulii Agricolae, Germania, Dialogus de oratoribus, Historiae (XIV. könyv 69-96), Annales (31-66) Cornelius Nepos: De viris illustribus Lucius Annaeus Florus: Róma háborúi Mestrios Plutarchos (i. sz. 50 k. – 120 k.): Párhuzamos életrajzok, 78 egyéb írás Iosephus Flavius: Zsidó háború, Zsidók története, Apión ellen avagy a zsidó nép ősi voltáról, Önéletírás Caius Suetonius Secundus (i.sz ): Hadrianus levéltárosa. Műve: De vita Caesarum. Jó és rossz uralkodók. Népszerű, szórakoztató. Appianos (2. sz. 2. fele): 24 kötet Polgárháború, a monarchikus rend híve, a római történelem dicsőítése, gazdag forrásanyag,

19 Római történetírás A romanizáció mint fogalom Interpretatio Romana
Cassius Dio ( i.sz ?): Római történet (80 könyv töredékes) Monarchia elkerülhetetlen, Maecenas (Dio) – Agrippa, a legjobb kormányzati forma a senatusból választott princeps. Eusebius (IV. sz.): püspök, 10 kötetes Egyháztörténet, Constantinus életrajz. Lactantius: Keresztényüldözők halála, Historia Augusta (Hadrianustól Numerianusig) Aurelius Victor: Liber de Caesaribus (Augustustól Theodosiusig) Eutropius: Brevarium Ammianus Marcellinus ( ): Res gestae (Nervától Valensig/ ) Prokopios (VI. század): A háborúkról, Az építkezésekről, Titkos történet 5-6. századi történetírók: Augustinus, Orosius, Cassiodorus

20 A feliratok tartalmuk szerint
A romanizáció mint fogalom Interpretatio Romana A feliratok tartalmuk szerint 1. tituli sacri, votív-vallási feliratok: oltárok, fogadalmi ajándékok. 2. tituli honorarii, megtisztelő feliratok: elogiumok, szoborbázisok feliratai. 3. tituli sepulcrales, sírfeliratok: sztélé, síroltár, tábla. 4. tituli operum publicorum, építési feliratok: templomok, hidak, vízvezetékek, színházak, amphitheatrumok, katonai táborok, városfalak, diadalívek, mérföldkövek és a határkövek (cippusok) felirata. 5. Hivatalos, jogi jellegű feliratok, amelyek felirathordozója tartós anyagból (kő, fém) készült tábla: törvények, uralkodói constitutiók, senatusi határozatok, más szervezetek és azok magistratusainak határozatai, szerződések, hivatalos és magán jegyzőkönyvek, leltárak. 6. instrumenta domestica, kisfeliratok: hordozható használati tárgyak feliratai (mesterbélyegek, bekarcolt, bevésett tulajdonosnevek, üzenetek), súlyok, mértékek, tesserák, ólombullák, bélyegestéglák, fegyverek, pecsétlők, kőfaragó jelek, terra sigillata- és amphora-feliratok, átoktáblák, viaszostáblák.

21

22 A brodi katonai diploma
A romanizáció mint fogalom Interpretatio Romana A brodi katonai diploma intus tabella I extrinsecus tabula I extrinsecus tabula II intus tabella II

23

24