Erdei Ferenc a makói gimnázium diákjából lett tudós szociológus és politikus (1910-1971)

Az előadások a következő témára: "Erdei Ferenc a makói gimnázium diákjából lett tudós szociológus és politikus (1910-1971)"— Előadás másolata:

1 Erdei Ferenc a makói gimnázium diákjából lett tudós szociológus és politikus
( )

2 Élete I. 1910. december 24-én született Makón. 1929-ben érettségizett
a makói Csanád Vezér Reálgimnáziumban. A szegedi egyetemen jogot, illetve gazdaságtant tanult. Aktívan részt vett a Szegedi Fiatalok mozgalmában. ig külföldi tanulmányi úton volt.

3 Élete II. Kapcsolatba került a népi írók lapjával, a „Válasz”-szal, majd megjelentek szociográfiai munkái. Futóhomok (1937) Részt vett a Márciusi Front megalakításában(1937. márc. 15.) 1939-Nemzeti Parasztpárt Makón 1943-szárszói konferencia 1944 november – a Délmagyarország főszerkesztője lett.

4 Élete III. Részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlésen.
Ettől kezdve haláláig országgyűlési képviselő maradt. 1948 – államminiszter földművelésügyi miniszter igazságügyi miniszter ismét földművelésügyi miniszter minisztertanács elnökhelyettese

5 Élete IV. 1957. jan. 1.- az MTA Mezőgazdasági Üzemtani Intézet igazgatója 1957 dec. - MTA főtitkára, 7 évig állt az akadémia élén. Hazafias Népfront főtitkára ismét az MTA főtitkárává választották. Tagja volt még az alábbi intézményeknek: Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hazafias Népfront Országos Tanácsa Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Tudománypolitikai Bizottság Országos Szövetkezeti Tanács (itt elnöki posztot töltött be)

6 Élete V. Az MTA szervezeti megreformálását hangoztatta
"Az én pályámat az határozza meg, hogy makói kisparasztok gyermeke vagyok, s minden lehetséges módon a parasztság és a mezőgazdaság fejlődésének előmozdítását tartom életre szóló hivatásomnak..” Utolsó könyvében így vallott magáról: "Paraszt-politikusként kezdtem és végzem, de eközben sokféle fronton harcoltam: gazdaságpolitikában és tudománypolitikában, értelmiségi mezőnyben és a munkásparaszt szövetségben a szocializmus kivívásáért, és szocialista építésünk sokféle apró munkájában, a földreformtól a közigazgatásig". Meghalt május 11-én Budapesten, Makón helyezték örök nyugalomra.

7 Erdei Ferenc, mint agrárszociológus
1938 – Parasztok című könyve Leszámolt a parasztromantika illúziójával. A parasztság nem egységes. "A parasztbirtokosok tehetősebbje. . .polgárosodott. . . A kisebb földű gazda a városi kispolgárokkal talál érintkezést. . . A munkásparasztság öntudatosabb rétege szintén a városi polgárokkal tart együtt és csak az elesettebb pusztai-falusi rész az, amely mint parasztmunkás továbbra is a paraszterkölcsök szerint él." A parasztság társadalma válságba jutott. "Tagadom a parasztsorsot és hiszek az emberben, aki paraszt. Nem szabad parasztnak maradni. . . Nem lehet parasztországot építeni…” Műveket írt még a magyar falvakról,tanyákról és a magyar paraszttársadalomról. Szárszói beszédében végleg leszámolt a paraszti illúziókkal.

8 Erdei Ferenc, mint agrárpolitikus és agrárgazdasági szaktudós
– életének agrárpolitikusi szakasza A Nemzeti Parasztpárt balszárnyának vezetője Fel kell számolni a nagybirtokrendszert. szövetkezeti-nagyüzemi társulások 1956-ban megfogalmazta agrárökonómiai programját. 1957. jan. 1. Agrárökonómiai Intézet Üzemszervezési kérdések, rövid, illetve hosszú távú tervezések

9

10

11 Köszönöm a figyelmet! Karajkó Gábor (12.B)