Fejlesztési szempontból kedvezményezett hazai települések napjainkban

Az előadások a következő témára: "Fejlesztési szempontból kedvezményezett hazai települések napjainkban"— Előadás másolata:

1 Fejlesztési szempontból kedvezményezett hazai települések napjainkban
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 12/ OGY határozat Terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai változnak Cél: Sajátos adottságú elmaradott térségek felzárkóztatása állami támogatással. Városi, korszerűbb életfeltételek kiterjesztése a települések minél szélesebb körére. Elmaradott térségek lehatárolása statisztikai alapokon 7 megye 571 települése (ebből3 város: Encs, Lenti, Vasvár) Nagyon csekély hatás az előző időszak településromboló politikája után 2 2

3 A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1986
Forrás: Faluvégi A. 1995 3 3

4 Elmaradott térségek jellemzői
Kedvezőtlen mezőgazdasági adottság A tsz-eik kedvezőtlen helyi feltételek mellett gazdálkodnak, erőforrásaik mennyisége és minősége is kedvezőtlenebb megyei átlagukhoz képest, egynegyedük veszteséges. A foglalkoztatási lehetőségek hiánya Viszonylag magas a felnőtt korú eltartottak aránya. Az iparosodottság alacsony foka, a lakosság átlagon felüli aránya él a mezőgazdaságból, a nem mezőgazdasági dolgozók jelentős része ingázik. Magas ingázási és elvándorlási arány Elvándorlás (főként propagatív korúak) elvándorlása  országos átlagot lényegesen meghaladó népességfogyás, melynek oka az. A népesség elöregedése 4 4

5 Elmaradott térségek jellemzői
Alacsony jövedelmi színvonal Személyi jövedelem átlag a falusi átlagtól is 4%-kal elmaradt Aprófalvas településrendszer Falvak több mint fele 500 fő alatti lakosságszámmal bír, egyötödük pedig 200 fő alattival. Közlekedési peremhelyzet Vasúttal csak minden ötödik közelíthető meg. Buszközlekedés van, de alacsony a járatsűrűség és rendkívül rossz az útminőség Szakemberek hiánya Fejletlen infrastruktúra A települési infrastruktúra elmaradott, az intézményrendszer hiányos, az alapellátás a községi átlaghoz képest is alacsony színvonalú 5 5

6 2015/1986./XI. 5/Mt .4. Felzárkóztató program
Kedvezményezett térségek lehatárolásának érvénybe lépése  ötéves felülvizsgálat elrendelése Cél: gazdaságilag elmaradott térségek leszakadásának mérséklése Eszköze: gazdasági potenciál növelése  Pénzeszközök bővülése; munkalehetőségek szélesedése  lakossági infrastruktúra fejlődése  népességmegtartó erő fokozódása. Forrás: központi és helyi források együttesen. 6 6

7 Kedvezményezett térségek lehatárolásának változásai
1991: 1988–1989-es adatok alapján 961 település (ebből 11 város)  aprófalvas térségekbe fontos a központi kisváros fejlesztése 1993: 1990-es népszámlálási adatok alapján megismétlik 11 mutatóból álló rendszer  gazdasági, demográfiai, iskolázottsági, infrastrukturális helyzet (munkaerőpiaci vonzáskörzetek =foglalkoztatási körzetekre, 176 körzet) 961-ből 592 maradt kedvezményezett újonnan  882 település elmaradott Térségi programokat segítő fejlesztési támogatásokból az elszórt települések nem részesültek  módszertan a településekre Átlagon felüli munkanélküliséggel jellemezhető településekkel kiegészül 7 7

8 84/1993. sz OGY határozat 2 kedvezményezettségi típus:
társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (800 település és 33 körzet 600 települése, átfedés miatt): 1084 település azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta  784 település 1. és 2. kategóriában egyszerre („metszet”): KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus  551 település A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi A. 1995 8 8

9 84/1993. sz OGY határozat Jellemzői 84/1993. OGY irányelvei:
Múlt rsz. irracionális gazd-i és telpol-i intézkedéseiből felerősödő egyenlőtlenségeket a piacgazdasági átmenet tovább erősítette Legsúlyosabb problémák: egyoldalú gazdaságszerkezettel rendelkező vidékeken „A legsúlyosabb azon térségek helyzete, ahol a történelmi elmaradottság és a válságövezeteket jellemző súlyos munkanélküliség találkozik.” 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata 9 9

10 1997-es felülvizsgálat Területfejlesztésről és –rendezésről szóló 1996/XXI. tv. Le kell határolni a kedvezményezett térségeket 30/1997. OGY hat Áttérés településiről a térségi (ekkor még kistérségi szintre) Komplex mutató (társ, gazd, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradott térségek; Tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; Ipari szerkezetátalakítás térségei; Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, átfedés a kategóriák között. 10 10

11 2001-es felülvizsgálat 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Lehatárolás kistérség-specifikussá tétele  EU támogatások miatt 2001-es OGY hat.: 19 változóból komplex mutató, 3 kedvezményezettségi kategória térségi szinten Kedvezményezett települések Kedvezményezett térségek 3 kategóriája Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek Ipari szerkezetátalakítás térségei Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei 11 11

12 1. Társadalmi–gazdasági szempontból kedvezményezett térségek
Meghatározott társadalmi–gazdasági mutatók < országos átlag 12 12

13 2. Ipari szerkezetátalakítás térségei
Iparban foglalkoztatottak aránya > országos átlag * 1,5 (1990) Iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése > országos átlag (1990–1999) Munkanélküliség > országos átlag (1999. december 20.) 13 13

14 3. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei
120 fő/km2-nél sűrűbben lakott településeken élők < népesség 50%-a Agrárfoglalkoztatottak aránya > országos vidéki átlag (1990. évi népszámlálás) Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap < országos átlag Munkanélküliség > országos átlag 14 14

15 + kedvezményezett települések
3 térségi szintű kedvezményezettségi kategória mellett Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések is, amelyek: Társadalmi–gazdasági szempontból elmaradottak Infrastrukturális szempontból elmaradottak Jelentős munkanélküliséggel sújtottak 15 15

16 2004-es Korm. rend. 2001-es felülvizsgálat kategóriái alapján
Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48 térség) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át. +235 település leghátrányosabb helyzetű 16 16

17 Kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17. ) Korm
Kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet Leghátrányosabb 32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális jelzőszámból komplex mutató 174-ből 94 kedvezményezett kistérség 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség (népesség 10%-a): (LHH33) 14 leghátrányosabb helyzetű kistérség (népesség 15%-a) 47 hátrányos helyzetű kistérség 17 17

18 LHH Program előnyei Legnagyobb előny a komplex program
Koncentráció elve (ok: kevés forrás) : fókuszban a rászorulók, még a térségen belül, sőt a helyi társadalmon belül is Partnerség elve: térségi szereplőknek össze kellett fogniuk, kellett, hogy valaki hátralépjen a másik javára (térségi szemlélet) Nem kellett pályázni, a támogatás megvolt, csak értelmes programmal kellett feltölteni Térségspecifikus célok (gazdaság, infra vagy társadalom) Sok nehezen forintosítható kezdeményezés kapcsolódott hozzá Előny a fejlesztési támogatásoknál, pályázatoknál LHH-s térség–egyetem partnerség Méltányos turizmus 18 18

19 LHH Program hátrányai és értékelése
Hátrányok Kevés idő volt rá, hogy alaposabban tervezni lehessen Kevés összeg volt rá, hogy hosszabb távon érzékeltesse hatását Összességében pozitív volt Legnagyobb előrelépés a „legfejlettebb LHH-soknál” Legnagyobb visszalépés azoknál, akik épp nem lettek LHH-sok 2015-től Folytatás: Kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rendelet, módosítása a 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet Ugyanúgy komplex mutató alapján 36 komplex programmal fejlesztendő járás (népesség 10%-a): „leghátrányosabb helyzetű (LHH-s) járások” 18 fejlesztendő járás (népesség 15%-a) 55 kedvezményezett járás (komplex mutató átlag alatti) 19 19

20 Integrált város- és településfejlesztési stratégiák
IVS: 2007–2013 EU tervezési ciklus Még elég rövid volt Kevés idő volt rá Egységes szempontok szerint (IVS Kézikönyv) ITS: 2014–2020 EU tervezési ciklus Először megyei jogú városokra, majd járásszékhelyekre Szakértői csapatban geográfusok, közgazdászok, szociológusok is részt vettek (nem csak mérnökök, építészek, urbanisták) Jó lett volna, ha a megyei szakértőket is bevontak volna a nagyobb külső (fővárosi vagy régión kívüli) szakértők mellé Jó vaskos megalapozó dokumentáció  előnyös ha kívülről érkeznek a szakértők Egységesen előírt fejezetsablonok (összehasonlíthatóság) Járás egészének bevonása (nem eléggé valósult meg) Civil közösségek bevonása (nem eléggé valósult meg) Nagyon rövid idő volt rá 20 20

21 Összegző gondolatok 1985-ig hivatalosan nem foglalkoztak az elmaradott területekkel. 1950–1970-es évek intézkedései jelentősen fokozták a hátrányos helyzetű térségek leszakadását. 1985: első statisztikai alapokon nyugvó lehatárolás  gazdaságilag elmaradott települések, térségek kijelölése az országban. Település alapútól a kistérség alapú felé mozdultak el a komplex mutatókkal történő lehatárolások. 1986-ban lehatárolt hátrányos helyzetű települések nagy része ma is a 33 LHH-s kistérségbe tartozik. 21 21