Mechanikai alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Mechanikai alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Mechanikai alapismeretek
Kinetika folytatása

2 Definíció Tömeg (m - kg): a testben lévő anyag mennyisége
Erő (F - N): a testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti vagy alakváltozást okoz. (nagyság, irány, támadáspont) Inercia: sebességgel, mozgás megváltozásával szembeni ellenállás - tehetetlenség ábra

3 Erő Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor): Belső erő: Külső erő: Erők összegzése (síkban paralelogramma módszer) Nehézségi erő ábra

4 Erő Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor): Belső erő: Csillószőrös, ostoros mozgás Almeoboid mozgás (kémiai ingerek) Izommozgás (forgatónyomaték) ábra

5 Izomerő Maximális izomerő (legnagyobb erő) Életkor Nem Oldalkülönbség
Ízülethelyzete Motiváció Edzettség

6 Newton törvényei I. Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg a külső erő nem kényszeríti mozgási állapotának megváltoztatására. Tehetelenségi törvény II. (dinamika alaptörvénye). A testre ható erő (F) egyenes arányos a általa létrehozott gyorsulással (a), az arányossági tényező a test tömege (m) F=m a III. (hatás – ellenhatás). Ha egy testre egy másik test erőhatást fejt ki, akkor ezzel egyidejűleg mindig fellép egy vele egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú erő lép fel. IV. (erőhatások függetlensége) ha egy testre egyidejűleg több erő hat, akkor együttes hatásuk egyetlen erővel az eredő erővel is helyettesíthető. Az eredő erő az egyes erők vektori összege

7 Erő egyensúly Erővektor ábrája

8 Nyomaték Erő szorozva erőkarral 𝑀 𝑜 =𝑘∙ 𝐹 𝑀 𝑜 =𝑟∙𝐹∙𝑠𝑖𝑛𝜑=𝑘∙𝐹

9 Összetett hatás

10 Igénybevétel vektor A rúd tetszőleges keresztmetszetében a rúd igénybevétel vektorán az itt keletkezett belső erőrendszernek a keresztmetszet súlypontjába redukált vektorkettősét (erő és nyomaték) értjük.

11 Igénybevétel Igénybevétel vektor skaláris koordinátája
N – normálerő (rúderő) T - nyíróerő Mh – hajlítónyomaték (tengely meghajlik – húzás és nyomás) Mc – csavarónyomaték (rúd tengelye körül elfordul)

12 Feszültség Egységnyi felületre jutó erő 𝜎= 𝐹 𝐴

13 Impulzus Erő szorozva az idővel 𝐼=𝐹∙𝑡 Nagy impulzus: kis erő hosszú ideig,nagy erő rövid ideig

14 Összefoglalás Dinamika (kinematika, kinetika) Mozgások (mechanika, anatómia) Referencia (mechanika, anatómia) Kinematika paraméterei (mechanikai, anatómia) Kinetika paraméterei (tömeg, erő….)

15 Irodalom Susan J. Hall: Basic Biomechanics McGrawHill Kocsis-Illyés-Kiss: Mozgásszervek biomechanikája. Terc Kiadó,2007

16 Anatómiai alapok

17 Anatómiai referencia 1. 5. Sagittalis 2. Median sagittalis
Frontalis Transversalis

18 Emberi test felosztása
fej nyak törzs (mellkas, has, medence) végtagok (felső, alsó) alsó végtag (nem láb): comb, lábszár, láb felső végtag (néha kar): felkar, alkar, kéz

19 Csontvázrendszer Emberben 206 csont (egyeseknél több borda van)
A testsúly 10%-a Funkció: szervezet szilárd váza létfontosságú szervek védelme üregbe zárja a vöröscsontvelőt (vérképzés)

20

21 Csontok osztályozása Csöves csontot (hosszú és rövid), amik főleg a végtagokon fordulnak elő. Nevüket a csont középső csőszerű darabjáról kapták. E csontok két vége rendszerint vaskosabb és nem egységes üreget, hanem soküregű szivacsos csontállományt tartalmaz. Hosszú csöves csont Rövid csöves csont

22 Csontok osztályozása A lapos csontokra jellemző, hogy két vékony tömör csontréteg közötti teret szivacsos csontállomány tölti ki, mely az élet végéig megmaradó vörös csontvelővel telt. Köbös vagy szabálytalan alakú csontok, rendszerint szabálytalan, de a tér három síkjában közel azonos méretű csontok. Vékony tömör kéregből és az állományuk javarészét kitevő szivacsos csontból állnak. Ilyenek a kéz-, és lábtő csontok, amelyek sárga csontvelőt, és a csigolyák, melyek vörös csontvelőt tartalmaznak. Labyrinthus, vagy légtartalmú csontok, főleg a koponyában fordulnak elő. Vékony csontlemezekből állószabályos felépítésű csontok, melyek főleg az arckoponya nyálkahártyával bélelt üregrendszerét veszik körül.

23 Csontok alkotó elemei szerves állomány (rugalmasság)
szervetlen állomány (szilárdság) a két állomány aránya az élet folyamán változik osteoblastok (csontépítő sejtek) osteoclastok (csontfaló sejtek) 4x szilárdabb, mint a beton

24 Csont felépítése

25

26 Csonthártya = periosteum
Védelem Idegi & vérellátás Vastagságbeli növekedés Gyógyulás Csontvelő = medulla ossium Vörös csontvelő: rövid, lapos, szabálytalan alakú, hosszú csöves csontokban, feladata a vérképzés Sárga csontvelő hosszú csöves csontok közepében = velőűr zsírszövet

27 Csontgerendák

28 Csontgerendák

29 Ízülettan – csontok összekötései
folytonos kötőszövetes (koponyacsontok)

30 Ízülettan – csontok összekötései
folytonos kötőszövetes (koponyacsontok) porcos (csigolyák)

31 Ízülettan – csontok összekötései
folytonos kötőszövetes (koponyacsontok) porcos (csigolyák) csontos (keresztcsont)

32 Ízülettan – megszakított összeköttetés - ízület
Ízület (articulatio) részei: Ízületi fej: mértani idomhoz hasonló Ízületi árok: fej benyomata Ízfelszínek: porccal borított felszín (különböző alakú) ízületi tok (külső rostos réteg, belső, synovialis hártya termeli az ízületi folyadék) ízületi szalag = ligamentum: rugalmas kötőszövet (stabilitás + izmok tónusa) Ízületi nedv = synovia: olajoz

33 Ízületek osztályozása
függ az ízfelszín alakjától, valamint az ízületi tok és szalagok állapotától mozgás szerint: hajlítás = flexio – feszítés = extensio közelítés = adductio – távolítás = abductio forgó/rotatio

34 Ízületek osztályozása alak szerint
gömb (váll, csípő)-három tengelyű szabad ízület henger (könyök) ellipszoid vagy tojás (csukló) (kéttengelyű) nyereg (hüvelyk) (egytengelyű) csúszó-gördülő (térd)

35 Izomtan Az izom a mozgás aktív szerve

36 Izom típusai Harántcsíkolt: rövid, de erős erőkifejtésre képes (az összes aktív mozgásban résztvevő izmunk) Sima: hosszú, de gyengébb erőkifejtésre képes (erek fala, belső szervek fala) Szív: hosszú és erős erőkifejtésre képes

37 Izmok részei Izomhas (venter) Ín (tendo) Járulékos részek
Izmok összehúzódásra (kontrakcióra) képes része Középső, tömegesebb része Haráncsíkos izomrostokból álló izomszövet proximalis: eredés; ditalis: tapadás Ín (tendo) Izmok passzív része csontvázhoz rögzítik az izmot, megakadályozzák passzív túlnyújtásukat Járulékos részek nyálkatömlő = bursa ínhüvely = vagina tendinis izompólya = fascia

38 Izmok osztályozása Alakjuk szerint: Eredés szerint:
hosszú (biceps) rövid (tenyéren ujjak közötti izmok) lapos (ferde hasizom) gyűrű ( = záróizom/sphincter) Eredés szerint: 1-, 2-, 3-, 4- fejű Kialakítás szerint: kéthasú izom (pl. nyakizmok között – ínszalag „megszakítja”)

39 Összefoglalás Emberi test részei, anatómiai síkok Csontrendszer: csontok osztályozása, ízületek osztályozása Megszakított ízület részei, osztályozásai Izmok típusai, részei, osztályozása