Vállalati Pénzügyek 4. előadás

Az előadások a következő témára: "Vállalati Pénzügyek 4. előadás"— Előadás másolata:

1 Vállalati Pénzügyek 4. előadás
Dr. Solt Eszter BME 2017.

2 Effektív kamatláb=effektív hozam
egy betétösszeget az évi névleges kamatláb alapján, de 12 hónapnál gyakoribb tőkésítés mellett helyezünk el ekkor a névleges kamatláb és az effektív kamatláb (hozam) eltér egymástól Minél gyakoribb a tőkésítés, annál magasabb az effektív kamatláb a tényleges kamatlábnál reff = (1+ r/m)m – 1

3 Példa Ha választhatok a következő 1 éves lekötésű
betételhelyezési ajánlatok közül, melyiket fogom választani? a) az éves kamatláb 4% b) az éves kamatláb 3,6%, de a tőkésítés gyakorisága negyedév c) az éves kamatláb 3,9%, de a tőkésítés gyakorisága 1 hónap

4 Megoldás Megoldás reff = (1+ r/m)m – 1 r effektív = 4%

5 Egyenértékű kamatszámítás
Két kamatozási mód akkor egyenértékű, ha adott induló tőkéből adott futamidő alatt ugyanakkora lejáratkori tőkeérték keletkezik Azaz pl. 10% éves névleges kamatláb egyenértékű 4,88% kamatos kamatszámítással alkalmazott féléves hozammal Mindkét esetben az éves tényleges hozam 10%.

6 Egyenértékű kamatszámítás
Az első esetben ez egyben a névleges kamatláb is A második esetben feltételezzük, hogy a befektetés kétszer ismétlődik meg az 1 év alatt, tehát csak az éves hozam 10%, maga az éves névleges kamatláb ebben az esetben 10% alatt van

7 Példa Feltételezés: az éves hozam = 10%, a tőkésítés gyakorisága az első esetben „m”=1, a második esetben „m”=2. Az első esetben k = 10%, a második esetben: r eff = (1+ x/2)2 – 1 = 10%=0,1 (1+ x/2) = √1,1 x/2 = 0,0488 azaz k/2 = 0,0488 = 4,88% az éves névleges kamatláb pedig 9,76%

8 A vállalati forrásgyűjtés lehetőségei Alapvető értékpapírok
A vállalat finanszírozása : A vállalkozások alapításához, működtetéséhez, bővítéséhez, átalakításához, az esetleges adósság visszafizetéséhez szükséges pénztőke megszerzése, biztosítása A finanszírozás történhet közvetlen tőkebevonással vagy közvetetten, klasszikusan bankhitel bekapcsolásával Önfinanszírozás esetén a vállalat csak saját forrásait használja fel finanszírozásra, nem von be külső forrást.

9 A vállalkozás életciklusa
A vállalkozás életciklusa a termékekéhez hasonló, más a finanszírozás-igénye az induló, a kiugrási lehetőség előtt álló, a piaci helyzetüket stabilizálni kívánó, a stabil növekedési ütemű, az érett, a piaci versenyt elutasító, ill. hanyatló, megszűnésre vagy átstrukturálásra váró vállalatoknak

10 Az életciklus szakaszai
Az induló vállalat: erős tulajdonosi kontroll jellemző ennek megfelelően a finanszírozási problémáikat is elsősorban tulajdonosi tőkejuttatás vagy tagi kölcsön révén oldják meg A kiugrási lehetőség előtt álló cégek: sikeres első lépések a tulajdonosok finanszírozó képességét már meghaladó tőkeigény kockázatos, a bankhitel felvételének még nincs realitása megoldás: kockázati tőke befektető társaságok, ill. az ún. üzleti angyalok

11 Az életciklus szakaszai
A piaci helyzetüket stabilizálni kívánó cégek: jó pénztermelő képesség, bankhitel felvételének a lehetősége Stabil növekedési ütemű vállalat: érett, gyakran piaci versennyel már nem érintett bankhitel, a nyilvánosan kibocsátott részvény, ill. kötvény A vállalati növekedést ilyenkor már inkább csak más cégek felvásárlása, beolvasztása segíti

12 Az életciklus szakaszai
A hanyatló, megszűnésre vagy átstrukturálásra váró vállalat: korábban begyűjtött adósságszolgálat a pénztermelő képesség is csökkenő tendenciát mutat realitás: megszűnés vagy más befektetők általi feldarabolás

13 Eszközoldali finanszírozás
Ha nem tud a vállalat hitelt felvenni megfelelő fedezet hiányában A hitelezési kockázatot nem a vállalatra, hanem a finanszírozott eszközre állapítja meg a finanszírozó A hitelezés alapjául a vállalkozás mérlegének eszközoldalán szereplő tételek szolgálnak (pl. tárgyi eszközök, vevőkövetelések)

14 Eszközoldali finanszírozás
Az eszközök meg kell hogy feleljenek a fedezetekkel kapcsolatos elvárásoknak Megoldás: lízing a használtan is könnyen értékesíthető járművek, gépek megvásárlására vagy az ingatlanok fejlesztésére A vevőkövetelések faktorálása a vállalat forgóeszköz –finanszírozási igényének kielégítésére, feltéve, hogy a vállalkozásénál jobb hitelképességű cégekkel szemben állnak fenn

15 Forrásoldali finanszírozás
Saját tőke növelésével Idegen tőke bevonásával Belső forrásból Visszaforgatott nyereségből, értékcsökkenésből, korábbi tartalékok hasznosításával (pl. céltartalék) szállítói tartozásból, egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből Külső forrásból részvénykibocsátással tagi kölcsönből, faktorálásból, lízing igénybe vételével, banki hitel felvételével, kötvénykibocsátással (közvetlen hitelszerzés)

16 Értékpapírok Értékpapír a jogszabályi előírásoknak megfelelő, az előírt kellékekkel rendelkező, valamilyen vagyonnal kapcsolatos kötelezettséget megtestesítő, forgalomképes okirat, vagy elektronikus jel, amely egy jövőbeni pénzáramlást testesít meg A pénzügyi piac működésének legfontosabb eszköze

17 Alapvető értékpapírtípusok
Diszkontpapír csak egy jövőbeli pénzárama van, ún. rögzített lejáratú értékpapír formailag nem kamatozó papír, lejáratkor a kibocsátó a névértéket fizeti meg a birtokosnak, aki a névértéknél valószínűsíthetően alacsonyabb értéken jutott hozzá a papírhoz a diszkontpapíroknál nem a kamatfizetés teremti meg az egyenértékűséget a papír vételára és a jövőbeli pénzáramlás között, hanem a vételi/kibocsátási árfolyam és a visszafizetendő névérték különbsége, ami nem más, mint rejtett kamat

18 Alapvető értékpapírtípusok
Kötvény hitelviszonyt megtestesítő, sorozatban kibocsátott értékpapír tulajdonosa lesz a kibocsátó hitelezője a hitelező a kibocsátáskor megígért időtartam alatt vagy azt követően kamatra és a tőke visszafizetésére tart igényt a kötvénytulajdonos a vállalat ügyeibe nem szólhat bele kötvényhez kibocsátáskor névértéken vagy névérték felett, de diszkontértéken (névérték alatt) is hozzá lehet jutni kötvényt kibocsáthatnak vállalatok, államok, önkormányzatok, bankok. A kötvénykibocsátás lehet nyílt- vagy zártkörű

19 Alapvető értékpapírtípusok
Speciális diszkontpapír, a váltó rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő, egyedileg kibocsátott értékpapír A kereskedelmi hitelezés eszköze, ezért a váltóra vezetett összeg, azaz a névérték meghatározásakor a kereskedelmi hitel futamidejére jutó kamattal is számolni kell Így az áruügylet értéke nem egyenlő a váltóra írt összeggel, annál a hitelezési időtartamra jutó kamattal több A váltó árfolyama alatt a váltó névértékét értjük, csökkentve a hátralévő futamidőre jutó kamatok összegével, ez a váltóleszámítolás

20 Váltó Váltón feltüntetett összeg: Az eredeti tartozás összegét és a váltó lejártáig esedékes kamatokat tartalmazza Összefüggés egy diszkontláb (előre fizetendő) és egy hitelkamatláb (utólag fizetendő) között: Diszkontláb = 360xhitelkamatláb/36000+(hitelkamatlábxfutamidő)

21 Alapvető értékpapírtípusok
Részvény tulajdoni jogviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdonosa egyben a vállalat egy részének (a részvény névértékének arányában) is tulajdonosa lesz A részvénytulajdon azt jelenti, hogy a részvénybe fektetett pénzt a részvény tulajdonosa a kibocsátótól soha nem kapja vissza, ha pénzéhez akar jutni, azt a másodlagos értékpapír piacon kell értékesítenie A részvény tulajdonosa – bizonyos korlátozásoktól eltekintve mint az osztalék elsőbbségi részvény – tulajdoni hányada arányában jogosult a közgyűlésen szavazni, jogosult az osztalék arányos részére, valamint végelszámolás esetén jogosult az eszközök arányos részére. A részvényhez kibocsátáskor csak névértéken vagy névérték felett lehet a hozzájutni

22 Példa váltóleszámítolás
Egy Kft forintért szerzett be árut szállítójától. Váltóval fizet szállítójának, amely 70 napra szól. Az aktuális hitelkamatláb 11%. 34 nap elteltével a szállítónak likviditási problémája lesz, a váltót leszámítoltatja bankjánál, ahol a leszámítolási kamatláb (diszkontláb) 8,5%. Tizedesjegyek nélkül számoljon! Számítsa ki a váltó névértékét! Számolja ki, mekkora összeget kap a váltóért a Kft. szállítója? Mekkora a bank kamatjövedelme?

23 Példa Megoldás: a váltó névértéke: *(1+0,11/365*70)= a leszámítolt váltóért kapott összeg: (1-0,085/365*36)= a bank kamatjövedelme: =39000

24 Az egyszerű kamatszámítás esetében alkalmazható arányosítás-fajták
Arányosítás neve/hónapok/évek napjainak száma: Német Francia naptári Angol naptári Tényleges naptári /366 (szökőév)

25 EBKM = egységes betéti kamatmutató
A kamatokat a bankok nem egységes módon határozzák meg.. a kamatokat a bankok nem egységes módon határozzák meg az eltérések egyik legjellemzőbb forrása, hogy egyes bankok 360 napos bázison határozzák meg a kamatot, míg más bankok 365 napos bázison azonos meghirdetett kamatszint mellett eltérő pénzösszeget eredményezhet pl. az is, hogy (A) Bank havi szinten tőkésíti a kamatokat (azaz a második hónapban már az első hónapban megkeresett kamatunk is kamatozik), míg ezzel szemben (B) Bank csak az év végén tőkésíti a kamatot Az EBKM legfontosabb célja az egyes banki betét ajánlatok összehasonlíthatóságának megteremtése Kormányrendelet alapján minden bank köteles azonos elvek szerint kiszámítani a termékeire vonatkozó EBKM-et és azt közzétenni