Pénzügyek 2.-3. előadás Dr. Solt Eszter BME 2017.

Az előadások a következő témára: "Pénzügyek 2.-3. előadás Dr. Solt Eszter BME 2017."— Előadás másolata:

1 Pénzügyek előadás Dr. Solt Eszter BME 2017.

2 Gazdaságpolitikai eszközök
1. Költségvetési(fiskális) politika: Az államháztartás kiadásait és bevételeit szabályozó intézkedések (adók, transzferek, kormányzati kiadások) (Felelős: Kormány, Pénzügyminisztérium) Államháztartás: központi költségvetés helyi önkormányzatok társadalombiztosítási alapok 2. Monetáris politika, v. pénzpolitika: A gazdaságban forgó pénz mennyiség, kamatláb szabályozás (felelős: Jegybank)

3 Monetáris politika A monetáris hatóság (központi bank/jegybank)befolyásolja a rövidtávú kamatkondíciókat, és ezáltal átmenetileg hatást gyakorol az makrogazdasági keresletre is A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása. Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség szűkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban, ugyanakkor infláció-növelő hatású lehet.

4 Pénzpiac Pénzkereslet: háztartás, vállalat által tartani kívánt pénzmennyiség (likvid formában) Likviditás: két megközelítésben vizsgálható: 1. fizetőképesség 2. pénzzé tehetőség = egy adott eszköz milyen gyorsan tehető készpénzzé, a leglikvidebb eszköz a készpénz, ami közvetlenül biztosít vásárlóerőt nominális pénzmennyiség: M reál pénzmennyiség = nominális pénzmennyiség/árszínvonal = M/P Árszínvonal(P): A termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga a gazdaságban

5 Példa az árszínvonal kiszámítása
Feltételezés: egy gazdaságban 3 jószágot állítanak elő: X; Y; Z Árszínvonal a gazdaságban: P = 0,45 x 10 Ft + 0,3 x 5Ft + 0,25 x 8Ft = 8 Ft X jószág Y jószág Z jószág Ár (Ft 10 Ft 5 Ft 8 Ft Mennyiség (egység) 22,5 30 15,625 Ár x mennyiség (GDP = 500) 225 150 125 Ft Az egyes javak részaránya A nominális GDP-ben 225/500 = 0,45 150/500 = 0,3 125/500 = 0,25

6 Pénzpiac A pénztartás céljai:
Tranzakciós pénzkereslet: előre látható vásárlásokra (forgalmi és fizetési eszköz funkció) nagyobb reáljövedelem, nagyobb reál tranzakciós pénzkereslet óvatossági, spekulációs pénzkereslet vagyontartási pénzkereslet: minél nagyobb a kamatláb, annál kisebb a vagyontartási célú pénzkereslet (annál nagyobb a feláldozott kamat vesztesége)

7 Pénzpiac Reál pénzkeresleti függvény: a reál pénzkeresletet fejezi ki
a reáljövedelem és a kamatláb függvényében: minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb a pénzkereslet, ( a görbe jobbra tolódik); minél nagyobb az i, annál kisebb a pénzkereslet (a görbe pontjai mentén mozdulunk el) i L =reál pénzkereslet Y = reáljövedelem i = kamatláb M/P L(Y,i)

8 Pénzpiac Mai pénz mennyiségét, kínálatát a bankrendszer határozza meg!
A magánszektornak a bankrendszerrel szembeni likvid követelései alkotják i M/P M/P = reál pénzkínálat, ami független a kamatlábtól M/P

9 A pénzpiaci egyensúly i M/P
L (i, Y) M/P Egyensúlyi kamatláb: i E a reál pénz kereslet és a reál pénz kínálat egyensúlya határozza meg (a két görbe metszéspontja)

10 A pénzpiaci egyensúly Ha nő a reál pénzkínálat ( az M/P görbe jobbra tolódik), ugyanakkora reál pénzkereslet (L) mellett az egyensúlyi kamatláb alacsonyabb lesz (új metszéspont). Ha csökken a reál pénzkínálat ( az M/P görbe balra tolódik), ugyanakkora reál pénzkereslet (L) mellett az egyensúlyi kamatláb nő (új metszéspont). Ez azért fontos, mert a kamatláb határozza meg a beruházások nagyságát a gazdaságban (a profit kilátások mellett). Ha egy gazdaságban a reáljövedelem (Y) nő, a reál pénzkereslet (L) nő, (az L görbe jobbra tolódik), ugyanakkora reál pénzkínálat mellett az egyensúlyi kamatláb szintén nőni fog (új metszéspont), és fordítva. A reál jövedelemnövekedés hatásával, mint a bővítő fiskális gazdaság politika következményével most nem foglalkozunk, mert célunk a monetáris gazdaságpolitika és hatásainak vizsgálata.

11 Az egyensúlyi kamatláb
Az egyensúlyi kamatlábat növeli: a reáljövedelem emelkedése (nő a reál pénzkereslet, L, a görbe jobbra tolódik) árszínvonal emelkedése (csökken a reál pénzkínálat, M/P, a görbe balra tolódik) Pénzpiaci egyensúlyt biztosítja: a kamatláb mozgása adott reáljövedelem, adott reál pénzkínálat mellett

12 A bankrendszer A bankrendszer két főeleme: 1. jegybank, feladata:
pénzmennyiség* kamatláb, valutaárfolyam szabályozása 2. kereskedelmi bankok: feladatuk: számlavezetés, hitelezés * szűkebb értelemben vett pénzmennyiség: M1 = készpénz + látra szólóbetétek szélesebb értelemben vett pénzmennyiség: M2 = M1 + határidős betétek

13 A pénzteremtés A pénzteremtés módja: A hitelnyújtás: A kereskedelmi bank hitelt nyújt egy magángazdasági szereplőnek Ábrázolható a szereplők vagyonmérlegeivel Vagyonmérleg: A gazdasági egység másokkal szembeni követeléseit a bal oldalon, másokkal szembeni tartozásait a jobboldalon tünteti fel

14 A pénzteremtés, pénzmegsemmisítés
1. hitelezés = fő pénzteremtő művelet kereskedelmi bankok betétekre kamatot fizetnek, kereskedelmi bankok aranyat, valutát, értékpapírokat vásárolnak magánszektortól = 2. kiegészítő pénzteremtő műveletek 3. Ellentétes bankműveletek: pénzmegsemmisítő hatásúak: a magánszektor bankhitelt fizet vissza a felvett hitelek után kamatot fizet, aranyat, értékpapírt, valutát vásárol a bankoktól

15 A jegybank pénzkínálat szabályozása
A jegybank a kereskedelmi bankok által teremthető pénz maximális mennyiségét határozza meg. A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeiket akkor tudják kihasználni: van hiteligény megbízhatók az adósok feltételezzük: a pénzkínálat független a kamatlábtól (csak a jegybanki szabályozás befolyásolja) Eszközei: kötelező tartalékráta meghatározása refinanszírozási hitelkeret és kamatláb meghatározása nyílt piaci műveletek

16 A kötelező tartalékráta meghatározása
a kereskedelmi bank jegybanki tartalékai: (bankjegy,érme,betét) és a kereskedelmi bank betétállományának aránya pl. 20%-os tartalékráta esetén: ha a magánszektor 1200 M Ft betéttel rendelkezik adott kereskedelmi banknál, a jegybanki kötelezőtartalék 240 M Ft a kötelező tartalék emelése, vagy csökkentése növeli ill. csökkenti a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét

17 Refinanszírozási keret és kamatláb
A refinanszírozás a „finanszírozás finanszírozása”. A kereskedelmi bankok a hiteleiket a jegybanki forrás megléte esetén tudják kihelyezni. Ha a jegybank növeli a hitelkeretet, úgy a kereskedelmi bankok is több hitelt tudnak kihelyezni. Ha a refinanszírozási hitelkeret csökken, úgy a kereskedelmi bankok forrásoldala is csökken.  A refinanszírozási hitelek kamatlábának változtatásával indirekt módon, a piaci szereplők pénzkeresletén keresztül tud hatni a jegybank a pénzmennyiség alakulására. Ha a refinanszírozási kamatlábat emelik, akkor a pénzintézetek is emelik saját hitelkamataikat, így a gazdálkodók pénzigénye csökkenni fog. Amennyiben csökkentik, úgy növekszik a pénzkereslet és ezzel a pénz mennyisége is. (Ha a jegybank csökkenti a refinanszírozási kamatlábat, a kereskedelmi bankok olcsóbban jutnak forráshoz, alacsonyabb kamatlábbal több hitelt helyeznek ki, és fordítva). Amennyiben egy bank nem él a refinanszírozási hitel lehetőségével, úgy nincs kihatással rá ez a politika.

18 Nyílt piaci műveletek A jegybank a pénzkínálatot bővíti: ha valutát, aranyat, államkötvényeket vásárol A jegybank a pénzkínálatot csökkenti: ha elad ezekből Ezek a tranzakciók közvetlenül megváltoztatják az M0-t, azaz a pénzkínálat alapját  A műveletekhez nagy mennyiségű állampapír szükséges, mert a központi bankok ezek adás-vételével alakítják a pénzmennyiséget. Ezzel a módszerrel a pénzmennyiségek azonnali változtatására nyílik lehetőség, és naponta akár többször is alkalmazható

19 Az irányadó kamatláb* tájékoztató dia
Az MNB legfontosabb eszköze a három hónapos futamidejű MNB-betét szeptember 23-tól kezdődően ennek az eszköznek a hozama szolgál irányadó jegybanki kamatként, azaz ez a hozam tükrözi leginkább a monetáris politika irányultságát, illetve annak megváltozását. Az irányadó kamatról a jegybank legfontosabb monetáris politikai döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács hoz döntéseket A központi bank irányadó kamatának segítségével gyakorol hatást a rövid pénzpiaci hozamokra, és közvetve a gazdasági folyamatokra A jegybank havi egy alkalommal tender keretében hirdeti meg a három hónapos futamidejű MNB-betéteket ügyfelei részére. A jegybanki partnerek a október 26-ai tendertől kezdődően mennyiségi korlát mellett vehetik igénybe a három hónapos betéti eszközt. A kamat mértéke ( ) 0,90%

20 Budapest Interbank Offered Rate (BUBOR)
Budapesti bankközi forint hitelkamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga, magyar bankok egymásnak felajánlott hitelkamatainak napi szintű, speciális átlagolása A BUBOR a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál, valamint a tőzsdei és a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolásánál jelent hivatkozási vagyis referenciaszintet A változó kamatozású forint hiteleket általában úgy jegyzik, hogy azt adják meg az ügyfélnek, hogy a bank a hazai forintárhoz képest hány bázisponttal (a kamatláb ezrelékével) növeli vagy csökkenti a kamatot. A BUBOR + 30 bázispont tehát a BUBOR mint referenciakamat 0,3 százalékponttal növelve, függetlenül a BUBOR aktuális értékétől Sok pénzintézet használja, általában az 1 éves HUF BUBOR-t kölcsöneik árazásához. Ilyen esetekben a BUBOR kamat feletti marzsot határozzák meg Például a HUF BUBOR +2% annyit jelent, hogy a forint mindenkori (1 éves) BUBOR kamata (mondjuk 4,50%) + 2% lesz a hitel kamata, azaz 6,50%.

21 USA Nyílt piaci műveletek/eszközvásárlási program tájékoztató dia*
Az amerikai jegybank mérlegfőösszege a válság óta milliárd dollárról 4 ezer milliárd dollárra növekedett 2014 végére. A globális szinten eddig soha nem látott méretű pénzügyi likviditásbővítő program előzményeit a 2008-as válságnál kell keresni. Az Egyesült Államokból kiindult krízis a világ pénzügyi rendszerének totális összeomlásával fenyegetett. 2008 októberében a Lehmann Brothers csődje után egy hónappal Bush elnök egy 700 milliárdos bankmentő csomagot jelentett be, amely a rossz hitelek kivezetését és a befagyott hitelezési piac helyreállítását célozta meg. Az amerikai jegybank ezután egy százalékra vágta az alapkamatot, ami hamarosan nullára esett. Miután a kamatokat nem lehetett nulla százalék alá vinni, a pénzügyi válság csúcsán, 2009 tavaszán újabb rendkívüli intézkedésekre volt szükség.

22 Válságkezelés, Nyílt piaci műveletek/eszközvásárlási program tájékoztató dia*
A FED ekkor hirdette meg hirdetett meg mennyiségi lazítási (az angolszász szakirodalomban ez a quantitative easing, ennek rövidítése a „QE”) programját, amelynek lényege, hogy a jegybank úgy növeli a rendszerben levő pénz mennyiségét, hogy különféle eszközöket vesz a piacon, aminek a fedezetét az általa kibocsátott pénz biztosítja. A QE első szakaszában milliárd dollár értékben vásároltak fel jelzálog fedezetű értékpapírokat (Mortgage Based Securities). A programmal a hosszú távú kamatokat és jelzáloghitel kamatokat próbálta a FED lejjebb szorítani és kedvezőbb helyzetbe hozni az adósokat. A válság az ingatlanbuborék kidurranásával és másodlagos jelzáloghitelek bedőlésével indult. A jelzálogalapú értékpapírok, valamint az ezekből képzett derivatív termékek árazása teljesen elszakadt a piaci realitásoktól. A vezető amerikai bankok jelentős mennyiségű „toxikus” értékpapírt halmoztak fel és amikor mindenki számára világossá vált, hogy ezek teljesen értéktelenné váltak az ingatlanpiac összeomlása miatt, akkor tömeges eladásba kezdtek és ez totális pénzpiaci pánikhoz vezetett. 2010 novemberében jelentették be az eszközvásárlások folytatását