Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÁMVITEL.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL

2 Hol tartunk… Értjük a számvitel alapvető feladatát és folyamatát.
Megfigyel, megmér, feljegyez. A számvitel hierarchiája. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

3 „kapott valamit” tehát tartozik nekünk
Első ökölszabály 14 A lapot (főkönyvi számlát) válasszuk el egy vonallal! Megnevezés Tartozik Követel „kapott valamit” tehát tartozik nekünk „adott valamit” tehát követel tőlünk Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2012.

4 Borkereskedés 1. gazdasági esemény
15 Otello úrtól (a velencei kalmártól) vásárolunk 3 hordó bort 10 ezüstpénzért, de fizetnünk csak később kell. A kettős könyvvitel rendszerében minden gazdasági eseménynél valaki ad és valaki kap. Esetünkben Otello úr adott három hordó bort, raktárosunk kapott három hordó bort. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

5 Könyveljük le a gazdasági eseményt!
15 Nyissunk először két főkönyvi számlát a gazdasági szereplőknek! Otello úrnak aki a mi szállítónk, és az áruraktárnak Mi is történt? Otello úr adott, tehát ő követeli a bor árát. Raktárosunk kapott, ő tartozik elszámolni ezzel az árumennyiséggel. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

6 Könyveljük le a gazdasági eseményt!
15 Otello úr Áruraktár T K T K 10 10 Egy gazdasági esemény történt mégis ugyanazt a számot kétszer kellett leírnunk: egy főkönyvi számla KÖVETEL oldalára és egy másik számla TARTOZIK oldalára Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

7 Második ökölszabály 15 Minden egyes gazdasági esemény két főkönyvi számlát érint, két helyre kell leírnunk minden számot! Ezért nevezzük ezt a könyvviteli rendszert kettős könyvvitelnek (kettős könyvelésnek). Azért biztonságos és könnyen ellenőrizhető ez a rendszer, mert ha bármikor összeadjuk az összes számla KÖVETEL és TARTOZIK oldalán szereplő számokat akkor a két összegnek egyeznie kell! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

8 Borkereskedés 2. gazdasági esemény
16 Giovanni úr (a milánói kereskedő) megvásárolja tőlünk a három hordó bort 20 ezüst pénzért. a raktár átadja, tehát KÖVETEL Giovanni úr átveszi, ezért az árával TARTOZIK Otello úr Áruraktár T K 10 Giovanni úr T K 10 20 ??? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

9 2. gazdasági esemény könyvelése
16 Be kell iktatnunk két technikai (eredmény) számlát, de ezek mögött már nem állnak valóságos személyek. T K Áruraktár T K ELÁBÉ 10 10 10 Árbevétel Giovanni úr T K T K 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

10 3. gazdasági esemény könyvelése
16 Pénztárosunk nem hagyja elmenni Giovanni urat fizetés nélkül, így ő átadja adóságát pénztárosunknak. Giovanni úr ad 20 ezüstpénzt tehát a KÖVETEL oldalra könyveljük. A pénztáros megkapta a pénzt így TARTOZIK nekünk ugyanannyival elszámolni. Giovanni úr Pénztár T K T K 20 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

11 Vizsgáljuk meg piaci szereplőink számláit!
16 Otello úr követeli a három hordó bor árát, de még várnia kell, a raktáros tartozott három tele hordóval elszámolni, de ő már átadta Giovanni úrnak, így a tartozik és a követel oldal egyenlő, a számla egyenlege (a tartozik és követel oldal különbsége) zérus, Giovanni úr is kifizette tartozását, az ő egyenlege is zérus, a Pénztár egyenlege viszont tartozik, pénztárosunk tartozik elszámolni a kapott 20 ezüst pénzzel. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

12 Állítsuk össze leltárunk alapján a vállalkozás vagyonmérlegét!
16 Mérleg 1493 XII. 31. Eszközök Források 10 ezüst pénz azért, mert még nem fizettünk Otellonak a "Szállítónknak" 10 ezüst pénz pedig azért, mert ennyi a nyereségünk az üzleten Van a Pénztárunkban 20 ezüst Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

13 Hogyan állapíthatjuk meg nyereségünket (eredményünket) ?
16 Szembeállíthatjuk az Árbevétel és az ELÁBÉ számlákat. Árbevétel ezüst pénz ELÁBÉ ezüst pénz Nyereség ezüst pénz Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

14 Az eredmény kimutatása főkönyvi számlák segítségével.
17 ELÁBÉ T K 10 Árbevétel T K 20 10 20 EREDMÉNY T K 10 20 MSzE: 10 20 20 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

15 Nézzük meg újra kolbászkereskedésünket
18-19 T K Raktár (Áru) Tulajdonos T K T K Pénztár T K Szállító 1000 100 100 50 100 900 900 950 1000 1000 1. Alapítás 500 2. Szállító kifizetése 2. Kolbász vásárlás 1 eFt 3. Vevő fizet 4. Kolbász vásárlás Ft/kg T K Árbevétel T K Vevő T K Bankhitel T K ELÁBÉ A két alkalmazottunk (pénztáros, raktáros) bére is az idei évet terheli. (A TB-t és az egyebeket most az egyszerűség kedvéért elhagyjuk) 100 1300 Évvége zárlati munkák 7. Kolbászvásárlás 3. 50 kg kolbászt eladunk 100 eFt-ért 6. Hitelfelvétel banktól: 500 eFt 5. Eladjuk 650 kg 2000 Ft/kg áron, a vevő még nem fizet T K Raktár tulajdonos T K Szem. Jell. Ráfordítás T K Munkavállalók T K Igénybevett szolgáltatás Évvégén elszámoljuk a bérleti díj időarányos részét azaz 35 e Ft-ot 35 80 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

16 Határozzuk meg az eredményt!
20 Tulajdonos T K Pénztár Szállító Raktár (Áru) Árbevétel Vevő tulajdonos ELÁBÉ Bankhitel Szem. Jell. Ráfordítás Munkavállalók Igénybevett szolgáltatás 1000 100 50 900 35 950 1300 500 80 1400 1000 35 80 T K Eredmény MSzE: 285 1400 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

17 Hogyan alakult vállalkozásunk mérlege?
20 Tulajdonos T K Pénztár Szállító Raktár (Áru) Árbevétel Vevő tulajdonos ELÁBÉ Bankhitel Szem. Jell. Ráfordítás Munkavállalók Igénybevett szolgáltatás 1000 100 50 900 35 950 1300 500 80 1400 Eredmény MSzE: 285 1000 1000 1000 600 500 1300 35 80 Eszk. Forr. Mérleg MSzE: 285 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

18 285 MSzE 1000 Tulajdonos Eszköz Forrás 500 Bankhitel
A vagyonunk így: 20 285 MSzE Vevő 1300 1000 Tulajdonos Mérleg Eszköz Forrás Pénz 500 Bankhitel 35 Raktár tulajdonos 80 Munkavállalók 1000 Szállító Áru 2900 2900 Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.


Letölteni ppt "SZÁMVITEL."

Hasonló előadás


Google Hirdetések