GEOLÓGIA.

Az előadások a következő témára: "GEOLÓGIA."— Előadás másolata:

1 GEOLÓGIA

2 15. előadás. A Földtörténet nagy kihalási szakaszai

3 Kihalás: egy leszármazási vonal megszakadása
Álkihalás: alkalmazkodva a környezet változásához az eredeti faj megváltozik

4 A kihaláskutatás története
Kövületek: Testfosszília Kőbél a XVIII sz. előtt: létező, de még fel nem fedezett fajok maradványai A XVIII sz. után: Katasztrófista iskola (George Cuvier): hatalmas katasztrófák során kipusztult fajok maradványai Gradualista iskola (Lyell és Darwin): a fokozatos, folytonos kihalás

5 Kihalás: Háttérkihalás, az alkalmazkodóképesség hiánya Tömeges kihalás: Ordovicium (440 millió év) Devon (345 millió év) Perm (225 millió év) Triász (180 millió év) Kréta (65 millió év) Jelenkor A tömeges kihalások minőségileg mások, vagy a háttérkihalások felerősödéséből származnak ???

6 A kihalásokat magyarázó elméletek
1. Biológiai tényezők: Ivartalan szaporodás: kis változatosság Azonos körülmények között fejlődő szervezetek versengése A bioszféra változása A kezdeti reduktív légkör, oxidatív légkörré alakult, a magas oxigénszintet nem tűrő baktériumok kihaltak Betegségek Dinoszauruszok esetében pl. hormonzavar, mutáció

7 A kihalásokat magyarázó elméletek
2. Abiotikus tényezők Földi okok: Kontinensvándorlás Vulkáni tevékenység Tengerszintváltozás Klímaváltozás

8 A kontinensek rekonstruált mozgása a földtörténet során

9 A kontinensek mozgásának következményei
Pinatubo, június 14. 1. Közeledő lemezszegélyek 2. Távolodó lemezszegélyek 3. Egymás mellett elcsúszó lemezszegélyek

10 Közeledő lemezszegélyek
Következmények: Az ütközés övezetében gyűrődés, hegységképződés, földrengések, vulkanizmus

11 Távolodó lemezszegélyek
Következmények: Magma feláramlás Tengeralatti vulkánkitörések A tengervíz kémiai összetételének helyi változása

12 Elcsúszó lemezszegélyek
Következmények: Földrengések, vulkánkitörések

13 Vulkáni aktivitás A Toba kitörés (Szumátra, év): egyetlen kitörés alkalmával 2000 km3-nyi anyagot szolgáltatott Vezúv, i.e. 79: a kitöréstől 20 km-re a lerakódott tufaréteg vastagsága 2 méter, 140 km távolságban 1 cm. Askja (Izland): 1875 a kitörés 38. órájában a hamufelhő elérte Stockholmot, ami 1800 km-re fekszik és olyan sötétséget idézett elő, amelyet az utcai lámpák nem tudtak bevilágítani Krakatau, 1883: a kitörés poranyaga 80 km magasra lövellt fel, többször megkerülte a Földet. Leülepedése 2 évig tartott. A robbanást 200 km-re is hallani lehetett. A légnyomás 150 km-es távolságban is rombolt. A Merapi (Jáva) 1956 óta 771 millió m3-nyi anyagot szolgáltatott Mount St. Helens, Cascade-hg., 1980: 23 km magas hamufelhő, km2-nyi területen hullott A Földön jelenleg 516 aktív vulkán található

14 Vulkáni aktivitás Hasadékvulkánok
Közép-Szibéria, perm-triász: km2 Dekkán, kréta-harmadidőszak: km2 É-Amerika Ny-i része, harmadidőszak: km2

15

16 A kihalásokat magyarázó elméletek
2. Abiotikus tényezők Földön kívüli okok: Meteorbecsapódás: 1980, Alvarez - Ördög-kráter év - évente t - Ries-medence 15 millió év - 66 % vas-nikkel, 26 % kő - Fekete-tenger - Hoba-meteorit, DNy-Afrika: 60 t Irídium

17 A kihalásokat magyarázó elméletek
2. Abiotikus tényezők Földön kívüli okok: A Föld áthaladása a Tejútrendszer egy-egy karján

18 A kihalásokat magyarázó elméletek
Emberi tényező Erdőirtások: as évek végén évi millió ha - az esőerdők több, mint 40 %-a eltűnt - 160 – 240 ezer faj tűnt el (évente ) 2. Túlhalászás: ben 1,4 millió heringet fogtak ki az Északi-tengeren ben a felét. - akaratlan halfogás: ! a garnélarák tonnájával együtt 3 t halat is kifognak (a Mexikói-öbölben 20 tonnát) ! a Mexikói-öböl cserepesteknős állománya 30 év alatt ről 400-ra csökkent ! 1976-ban a tonhalhalászat „melléktermékeként” delfint fogtak ki -

19

20 KAINOZOIKUM – 65 millió évtől
Kréta Jura Triász NEGYEDIDŐSZAK – 2,5 millió évtől MEZOZOIKUM - millió év HOLOCÉN PLEISZTOCÉN ÚJPALEOZOIKUM Perm Karbon KAINOZOIKUM – 65 millió évtől PALEOZOIKUM – millió év HARMADIDŐSZK – 65-2,5 millió év ÓPALEOZOIKUM Devon Szilur Ordovicium Kambrium Miocén Oligocén Eocén Paleocén PREKAMBRIUM – millió év

21 Az élővilág fejlődése a prekambriumban
Az élet a Földön kb millió éves Gunflint Formáció, 2000 millió év Isua sorozat, 3800 millió év Soudan Formáció, 2700 millió év Bitter Springs, 1000 millió év, eukarióták Pilbara-hegység, 3500 millió év Fig Tree Csoport, 3200 millió év, Eobacterium isolatum Bulawayo Csoport, 3000 millió év, sztromatolitok Swazilandi Főcsoport 3300 millió év Pound Formáció, 1000 millió év, Ediacarai fauna

22 Az élővilág fejlődése a prekambriumban Ediacarai fauna
Az ediacarai fauna jellegzetességei: Nagy egyed és kis fajszám A példányok 67 %-a ürbelű (elsősorban medúzák) A példányok 25 %-a gyűrűsféreg A példányok 5 %-a ízeltlábú Tribrachidium

23 Az élővilág fejlődése a paleozoikumban
Növényvilág: Kambrium: adendrikum Uralkodóak a vízinövények Ordovícium, szilur, devon: protodendrikum A szilur végén kilép az élet a szárazföldre, kialakulnak az ősharasztok (Psilophyton-flóra) Megjelennek a mohák A korszak végén alakulnak ki a korpafüvek, a zsurlók, a páfrányok osztálya Devon, karbon, alsó-perm: paleodendrikum Spórás növények (korpafűfélék, zsurlók, páfrányok) Magvas növények (magvaspáfrányok és ősfák) Szénképződés

24 Az élővilág fejlődése a paleozoikumban
Állatvilág, gerinctelenek: Egysejtűek (protozoa): foraminiferák Szivacsok (porifera) Puhatestűek (mollusca): valamennyi ma élő faj kialakult Ízeltlábúak (arthropoda): trilobiták Rovarok (insecta): csótányok Pörgekarúak (brachiopoda): a kambriumban a fauna 30%-a Tüskésbőrűek (echinodermata): mai képviselőjük a tengeri liliomok

25 Az élővilág fejlődése a paleozoikumban
Állatvilág, gerincesek (a madarak és az emlősök kivételével valamennyi gerinces osztály kialakult ): Hemicordata: graptoliták Vertebrata: az állatvilág egyetlen törzse amelynek fejlődése kialakulása kezdetétől végig nyomon követhető Ordovícium: csontszerű pikkelymaradványok Szilur: álkapocsnélküli, halszerű víziállatok csontképződményekkel Devon: páncélos őshalak, tüdőshalak, bojtosúszósok Karbon: őskétéltűek Perm: emlősszerű hüllők

26 A perm végi kihalás Kihalt a fajok 50-95 %-a A növényvilágot kevésbé
érintette Okok: Grönland Pangea kialakulása Kanada Regressziók Afrika Brazília Jégkorszak a déli féltekén (Glossopteris) Ausztrália A földi mágneses mező gyengülése Antarktisz

27 A családok számának alakulása az elmúlt 600 millió év során tengeri élőlényekre vonatkoztatva

28

29

30 Az élővilág fejlődése a mezozoikumban
Növényvilág: Felső-perm – alsó-kréta: mesodendrikum Triász: szárazságtűrő, nyitvatermő fajok (szágópálma) Jura: egyre nagyobb szerephez jutnak a fenyőfélék (Araucaria-, Sequoia-, Pinusfélék) Kréta: megjelennek a zárvatermők, visszaszorulnak a nyitvatermők

31 Az élővilág fejlődése a mezozoikumban
Állatvilág (gerinctelenek): A tengerekben az ammoniteszek és a belemniták (a szépiák őse) uralkodnak, megjelennek a korallok

32 Az élővilág fejlődése a mezozoikumban
Állatvilág (gerincesek): Jellemző a hüllők uralma DINOSAURIA csoport (triász-kréta) Plateosaurus, triász, növényevő Megalosaurus, jura, ragadozó Iguandon, kréta, növényevő

33 A DINOSAURIA csoportnál elkülönül a
- hüllő medencéjűek Cetiosaurus Compsognathus

34 - madár medencéjűek Camptosaurus Archeopterix

35 A kréta végi kihalás Kihalt a fajok 26-70 %-a
(a szárazföldön elsősorban a hüllők, a tengerekben a nyílttengeri élőlények) A kihalás alig érintette a növényvilágot Okok: A légköri szén-dioxid tartalom növekedése (vulkanizmus) Klímaváltozás Meteorit becsapódás

36 Az élővilág fejlődése a harmadidőszakban
A tengeri élővilágban tömegesen jelentek meg a nagyforaminiferák Virágkorukat élték a csigák, kagylók, tengeri sünök A kétéltűek és a hüllők jelentősége háttérbe szorult Robbanásszerű fejlődésnek indultak az emlősök (méhlepényesek) Andrewsarchus

37 Az élővilág fejlődése a harmadidőszakban
A paleocénben világszerte elterjedtek a rágcsálók Megjelennek az őspatások (a páros és páratlanujjú patások, az ormányosok, cetek őse) A miocénben jelenik meg a Dryopitehecus Eohippus A zárvatermők elterjedésének ideje Az eocénben elkülönültek a lombhullató mérsékelt övi növények az örökzöldektől A miocéntől kezdtek kialakulni a mai növénytársulások

38 Negyedidőszak Kialakul a szárazulatok és tengerek mai megoszlása
Glaciálisok, interglaciálisok

39 Az őslénytan szent helyei: CSÚCSLELŐHELYEK
Burgess pala, kambrium Solnhofen, júra Mazon Creek, karbon Green River, eocén Rancho La Brea, pleisztocén Csengzsiang, kambrium Burgess pala, kambrium Auca Mahuevo, kréta Ediacara, vend

40 KONKLÚZIÓ A nagyméretű kihalások egyetlen okkal nem magyarázhatók
Valószínű, hogy földi és földön kívüli okok együttes negatív megjelenésével van kapcsolatba

41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET