Szilvás-kő Előzetes feladat a Bolyai János Gimnázium alapításának 50. évfordulójára Készítette:S.Sz.C.Borbély Lajos Szakgimnáziumának Szakközépiskolájának.

Az előadások a következő témára: "Szilvás-kő Előzetes feladat a Bolyai János Gimnázium alapításának 50. évfordulójára Készítette:S.Sz.C.Borbély Lajos Szakgimnáziumának Szakközépiskolájának."— Előadás másolata:

1 Szilvás-kő Előzetes feladat a Bolyai János Gimnázium alapításának 50. évfordulójára Készítette:S.Sz.C.Borbély Lajos Szakgimnáziumának Szakközépiskolájának Szakiskolájának és Kollégiumának csapata Készült:

2 Szilvás-kő Szilvás-kő 625 méter magas hegy.
Nógrád megyében, közel az országhatárhoz, Salgótarján mellett. Bazaltos vulkáni működés során keletkezett tanúhegy. a Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet területén található. Szilváskő a Medves vidékének része. Három bazaltkúpból álló tanúhegy-csoport.

3

4 Szilvás-kő bemutatása
Nagy-Szilvás-kő (625 m) képezi, amely hatalmas dómként magasodik Szilváskőpuszta és a Bárna-patak völgyfője fölé. Legmegragadóbb látványa a kőbányászat következtében felszínre került, méter magasságú bazaltoszlopokból álló sziklafal. A bazaltoszlopok tövétől jelzett turistaút vezet fel a szikla tetején lévő kilátóhelyhez. A nagy csúcstól kissé délre emelkedik a Kis-Szilvás-kő (620 m) piramisra emlékeztető tömbje, mely megbújik a termetes bükkfák között.

5

6 Bazaltzuhatag 35-40 m magasságú a bazaltzuhatag.
Kőbányászat következtében került a felszínre. Ez a legnagyobb bazaltformáció. Az oszlopos szerkezetű bazaltot lávaréteg, azt bazalttufa zárja. Az öt- és hatszög keresztmetszetű, karcsú bazaltoszlopok jól tanulmányozhatók a Bagó-kő bazaltbányájában.

7

8 Bazaltzuhatag létrejötte
A hígan folyó bazaltlávák jellemző sajátossága az oszlopos elválás. Az oszlopok a lehűlés során fellépő zsugorodási feszültségek hatására alakulnak ki, amelyek olyan óriási erővel feszítik a kőzetet, hogy abban a felszínre, merőlegesen hasadások, repedések keletkeznek. Az egymással párhuzamosan futó repedések által közrefogott oszlopok legtöbbször öt- vagy hatszög keresztmetszetűek, gyakran teljesen szabályosak.

9

10 Keletkezése Bazaltos vulkáni működés során keletkezett.
Bazaltkitörésének kora 3,8-2,2 millió évre tehető A kitörés első szakaszát heves robbanásokkal kísért törmelékszórás jellemezte. A kitörés második szakaszában bazalt lávafolyás indult meg a Szilvás-kő kráteréből és az ahhoz kapcsolódó kisebb (ún. parazita) kráterekből (Bagó-kő). Szerkezetükre elágazó, több, kisebb kitörési centrummal rendelkező vulkáni felépítmény. Kitörések anyagából törmeléket tartalmazó tufák rétegződtek egymásra.

11