A királyság újjászervezése: Károly Róbert

Az előadások a következő témára: "A királyság újjászervezése: Károly Róbert"— Előadás másolata:

1 A királyság újjászervezése: Károly Róbert

2 A "kiskirályok" A IV. Béla halálát követő évtizedekben a legnagyobb földbirtokosok, a bárók hatalma mérhetetlenül megnövekedett. Voltak olyan főurak, akik egész országrészeket tartottak uralmuk alatt.

3 Nézd meg a térképet! Hány család birtokában volt az ország nagy része?
Melyik királyunk idejében indult el a folyamat?

4 I. Károly (Károly Róbert)
Miután az Árpád-ház kihalt, véres küzdelem indult meg a magyar trónért. Az idegen királyjelöltek arra hivatkoztak, hogy leányágon az Árpádoktól származnak. A kiskirályként hatalmaskodó főurak mindig azt a jelöltet támogatták, aki nem veszélyeztette hatalmukat. E küzdelemből a nápolyi Anjou-házból (anzsu) származó Károly Róbert ( ) került ki győztesen, aki már 1300 óta az országban tartózkodott. Uralomra jutását kívülről a pápa és a gazdag itáliai városok, az országban pedig az egyháziak támogatták. lassanként azonban mögötte sorakoztak fel mindazok a világiak is, akik a belső rend helyreállítását óhajtották.

5 A kiskirályok végnapjai
Károly Róbert megkoronázása után a királyi hatalom még sokáig gyenge lábakon állt. Az új király éveken keresztül kemény küzdelmet folytatott. A király, kihasználva, hogy a nagyurak egymással is állandó harcot vívtak, külön-külön törte meg hatalmukat. E küzdelmekben egyes főnemeseken kívül számíthatott a főpapokra, a köznemességre és a városokra is. Mindazokra, akiknek elege volt az ország megosztottságából.

6 Új nagybirtokosok A levert kiskirályok birtokainak egy részét a király hű segítői között osztotta szét. A várak, a volt királyi birtokok nagy részét azonban visszavette. Ezeket a birtokokat csak annyi időre kapták a király hűséges emberei, míg egy-egy országos vagy megyei tisztséget (pl. nádor, országbíró, ispán) betöltöttek. Ha új tisztségviselőt neveztek ki, az elődnek az ilyen tisztséghez kötött várakat, birtokokat át kellett adnia utódjának. Az új nagybirtokosok évtizedekig mindenben támogatták az Anjouk törekvéseit. A király az ő bevonásukkal és meghallgatásukkal kormányzott. Az új nagybirtokos réteg létrejötte tette lehetővé, hogy tovább erősítse hatalmát.

7 Hadseregszervezet az árpád-korban

8 Hadseregszervezet az árpád-korban

9 Hadseregszervezet az Anjouk idején

10 Az új nagybirtokosoknak kiemelkedő szerep jutott az ország hadseregében is. A 13. században kialakult szokás szerint a király ugyanis megengedte, hogy a legfőbb egyházi és világi tisztségviselők saját katonasággal rendelkezzenek, s csapataikat saját zászlaik alatt vezessék az ország hadába. Az ilyen főúri seregeket bandériumoknak nevezték. A bandérium szó jelentése "zászló alá gyűlt sereg". A bárók magánhadserege mellett a király saját udvari lovagsága volt Károly Róbert seregének ütőképes magva. Emellett megkövetelte, hogy "az ország nemesei, valahányszor hadat vezetünk, kötelesek saját pénzükön és költségükön velünk együtt hadba vonulni".