Készítette: Tündéék csapata

Az előadások a következő témára: "Készítette: Tündéék csapata"— Előadás másolata:

1 Készítette: Tündéék csapata
Csongor és Tünde Készítette: Tündéék csapata

2 A Nemzeti Színház A magyar színházat 1835-ben kezdték el építeni és augusztus 22-én megnyitották Pesti Magyar Színház néven ben országos intézmény lett és Nemzeti Színházként működött tovább. Átalakítások és kibővítések után 1908-ban bezárták, tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. Ezek után a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe költöztek, ahol 56 évet töltöttek, de ezt is elkellett hagyniuk az épület életveszélyessége miatt. A mai Thália Színház, majd a Pesti Magyar Színház épületébe költöztek, és 2002-től a színház elfoglalhatta végleges helyét a Duna partján.

3 Csongor és Tünde: Az előadás
A Paulay Ede-féle Csongor és Tünde előadásra december 1-jén került sor. A darab színpadtechnikai nehézségekkel küzdött, ez az oka annak, hogy csak keletkezése után 49 évvel került színpadra Vörösmarty Mihály születésének évfordulóján. Paulay így vélekedett az előadásról: „lehetetlen, hogy ma, midőn nyelvünk a társadalom minden részében elfoglalta jogos uralkodását, ne volna meg az érzék ama tömérdek szépség iránt, mely e műből áradoz.”

4 Az előadás rendezője: Paulay Ede (1836-1894)
Papi hivatás helyett a színészetet választja. Több társulat tagja volt, mielőtt 1863-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, aminek haláláig a tagja volt. Szigligeti Ede támogatásával számos ismert darabot rendezett, hozzájárult a magyar dráma felvirágzásához. Színészeti Tanoda aligazgatója, Nemzeti Színház drámai szakigazgatója, Kisfaludy Társaság tagja és a Magyar Írók és Művészek Társaságának elnöke volt. "Paulay alkotása az az eszmei, sőt eszményi Nemzeti Színház, amelynek Ő adta meg igazi tartalmát, noha ez akkor - szűkös viszonyoknak megfelelően - látszólag csak az egyetlen, kis régi Nemzeti Színház szorítkozott..." - Csathó Kálmán

5 Zeneszerzője: Erkel Gyula (1842-1909)
Környezetében mindenki zenész volt. Már 5 évesen debütált az apja által vezényelt operett előadáson. 14 éves korában már hivatalosan a Nemzeti Színház és a Mátyás templom zenekarának ütődobosa volt tól már operát is vezényelhetett. Az Operaház megnyitásától ott dolgozott. Kamaszkorától kezdve rendszeresen koncertezett zongoristaként is, egy kéz sérülés miatt ezt fel kellett adnia. Ezek után a Zeneakadémia tanára volt 1908-ig. Fontosabb művei: A fertálymágnások – kísérőzene Berczik Árpád vígjátékához (bemutató: 1873) Álmos – kísérőzene Szigligeti Ede színművéhez (1859) Téli rege – kísérőzene William Shakespeare drámájához (1865)

6 Hetedik gyermekként érkezett a családba
Hetedik gyermekként érkezett a családba. Apja halála után nagybátyjához, az ismert politikus Horváth Boldizsárhoz költöznek Pestre. Szigligeti Ede felismeri Emília tehetségét, így október 1-től a Nemzeti Színház tagja lett. Első fellépése 17 évesen Shakespeare Romeo és Júlia című drámájában, Júlia szerepe volt december 1-jén rendezett Csongor és Tünde előadáson Tünde szerepét játszotta, majd később, 53 év múlva ugyanebben a darabban Mirigy szerepében tündökölt december 24-én eltávozott az élők sorából. Tünde szerepében: Márkus Emília ( ) Csongor szerepében: Nagy Imre ( ) Példaképe keresztapja, Kossuth Lajos volt. Először Szabadkán lépett fel, majd ban Debrecenben játszott április 1-jétől a Nemzeti Színház tagja haláláig. Rendező és a Színakadémia tanára volt. Súlyos idegbaj gyötörte szeptember 5-én öngyilkos lett. Felesége Benza Ida énekesnő volt.

7 Aradon, majd Budapesten nevelkedett, nagyon érdeklődött a színészet iránt ben a színi tanodába jelentkezett, ahol többek között Paulay Ede tanítványa volt ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, aminek 1909-től örökös tagja ben visszavonult. Mirigy szerepében: Jászai Mari ( ) Ledér szerepében: Helvey Laura( ) Már 10 évesen dolgozott, Bécsben és Budapesten szolgáló volt. 16 évesen Hubay Gusztáv társulatához szökött, majd Budán játszott ben a kolozsvári színházhoz szegődött ben tagja lett a Nemzeti Színháznak, amelynek haláláig hűséges tagja volt. Leginkább a tragikus sorsú szerepekben tündökölt. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat, és az ő nevét viseli a színművészeti kitüntetés, a Jászai Mari-díj is.

8 Előkelő családból származott, tanulmányai befejezése után színészi pályára lépett ben a Nemzeti Színház tagja lett, majd 1888-tól az Operaház játékmestere től a Nemzeti Színház örökös tagja. Sikerei a játékmodorának volt köszönhető. Érzelmesen, meleg humorral mutatta be az élet elesettjeit november 5-én hunyt el. Kalmár szerepében: Újházi Ede( ) Fejedelem szerepében: E. Kovács Gyula( ) Tudós szerepében: Bercsényi Gyula( ) Szülei a legjobb nevelésben részesítették, a debreceni kollégiumban tanult, ahol kitűnő tanuló volt. Egy színházi előadás láttán elhatározta, hogy színész lesz. Számtalan társulat tagja, majd Egressy Gábor lévén a Nemzeti Színházba kerül ben Kolozsvárra szerződött, ahol feleségül vette Pataki Rózát július 31-én Petőfi halálának 50. évfordulóján, szavalás közben éri a halál. 1863-ban lesz színész, majd 1872-ben mint vendégszínész lép fel a Nemzeti Színházban. Háromszori fellépés után szerződtetik a színházhoz. Paulay Ede igazgatói kinevezése után a Színakadémia tanára lesz. A Nemzeti Színház leghasznosabb tagjainak egyike volt. Különösen a romantikus stílusú darabokban játszott nagy sikerrel, de drámaíróként is volt elismerésben része.