MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

Az előadások a következő témára: "MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN"— Előadás másolata:

1 MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN
Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

2 1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere
13 1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere Érték, hasznosság Vajon mi a gazdagság? Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”, „gazdag”? Az anyagi javak mennyisége nem azonos a gazdagsággal. Egy tárgy önmagában haszontalan, értéke, hasznossága csak egy emberben alakulhat ki. Mi a „jó”, miért küzdünk? 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

3 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
13 Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. De, hogy mit, az igen eltérő, sokszor furcsa, különös. Nézzünk egy-két példát! Gyorsulás, csönd, béke, szimmetria látványa, szeretés, ízek, emberi teljesítmény Messzelátás Mennyit ér a Hubble-űrtávcső? „A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy mennyi ideje létezik a világegyetem.” (13,7 milliárd év +-10%) 1,5 milliárd dollár - hibás tükörrel 1 milliárdért korrekciós eszköz 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

4 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
13 Nézzük a jegyzet példáit! Ógörög bölcsességek könyve, láda tisztított urán, elektronika-panel egy computer tomográfhoz, professzionális baseball-kesztyű, génkezelt búzacsíra. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

5 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
13-14 Tanulságok Valamilyen anyagi jószág önmagában haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy adott szituációban válik. Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen – „furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője. Ha a dolgok rosszul vannak elosztva, akkor kevesebbet érnek. Ilyenkor cserére törekszünk. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

6 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
14 „Értékesség” – „hasznosság” Majdhogynem szinonimák Hasznossága van annak, ami képes a társadalom valamely tagjának valamely szükségletét kielégíteni, valakinek hiányérzete van iránta, valaki értékesnek tartja. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

7 1.1.2. Lehetőségek és választások
14 Lehetőségek és választások Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel magyarázunk. Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. Céljai is csak embernek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. Az egyén előtt cselekvési lehetőségek kínálkoznak, és ezek közül választ. Két alapvető választási mechanizmus Racionális döntés Társadalmi normák szerinti választás Ezzel nem nagyon foglalkozunk. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

8 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
14 Racionalitás A közgazdaságtan alappillére Mégis alig megragadható, definiálható Amit a gazdaságtan nem tekint racionálisnak, azt a pszichológia még tekintheti annak. Homo oeconomicus (radikális képe) Egyéni önérdekkövetés Társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól függetlenített, örömszerző, illetve kínt elkerülő hasznosságérzet. „Okos kalkuláció” 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

9 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
15-16 Árnyaljuk a homo oeconomicus egoista képét! Úgy tűnik, hogy gyakorta készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkenése árán. Ez az altruizmus. Valóban erről van szó, vagy csak „úgy tűnik”? Lehet, hogy valójában ezekben az esetekben is önérdekünket követjük? Társadalmi megvetés elkerülése, „közismerten névtelen adakozó” stb. Megállapíthatjuk, hogy a racionalitás világába azért sok minden begyömöszölhető, legalábbis, ami a racionális vágyat illeti. Most térjünk át az öröm maximalizálására! 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

10 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
17 Öröm maximalizálása Tipikus példa az egyetlen áruházban való adott pénzösszeg elköltése. Hasznosságmaximalizálás, értékmaximalizálás. Valójában várható hasznosság maximalizálás. Összességében Racionális döntéskor az ember azt cselekszi, aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz maximalizálja hasznosságát. Emberképünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb (hasznosságban mért) eredményt reméli. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

11 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
17 „Nem racionalitás” Néhány zavaró részlet, jelenség. Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. Ne azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak, amit tettek. „Savanyú a szőlő”, illetve önmagunk utólagos győzködése, hogy mennyire jó, amit tettünk. Néha „direkt” szűkítjük lehetőségeink halmazát Akaratgyengeség Ivás, evés, fogorvos, kondi-terem Stratégiai interakció Bomba hatástalanítási lehetőségének látványosan kizárása Hídfelégetés 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

12 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Vágy-vezérelte irracionális gondolkodás Jellegzetes emberi hajlam: az információkat olyannak látni, amilyennek szeretnénk. Ez nem szándékos torzítás, tudattalanul hat, ugyanúgy nem irányítható, mint pl. felejtésünk. Mindez megbújhat az információgyűjtésben is: addig és olyan bizonyítékokat gyűjtök, hogy végül azt mondhassam: Ugye, hogy ez a jó! Nem csak a racionális viselkedés lehet a célok elérésének legjobb eszköze. Sokszor az egyes lehetőségek összemérhetetlenek. Például a továbbtanuláskor hozott döntés is. Nyilván a kínálkozó lehetőségek különbözőek, de nem tudom őket döntésem előtt kipróbálni. Túl keveset tudok a racionális döntéshez. Vegyünk egy másik példát: egy vállalati kutatás-fejlesztési döntést! Fel kell mérni a pozitív döntéssel járó bevételeket és kiadásokat. (Már ezek is bizonytalanok.) Nagy kérdés továbbá a többi vállalat viselkedése. Vajon ezek is belekezdenek hasonló projektekbe? Nincs megragadható támpontunk a racionális döntéshez. 18 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

13 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Ilyenkor megoldás lehet Megelégedésre törekvés Válasszuk azt, ami egy elég jó! Pénzfeldobás Az emberek nem szeretik az indoknélküliséget… Értékelhetetlenség tagadása „Racionalitásba vetett irracionális hit” Inkább költségesen tovább kutatnak információkért. A „második tizedesjegy” alapján döntenek. Próbálkozásos, evolúciós módszer Arra számítok, hogy a véletlen „mutánsok” valamelyike majdcsak megfelelő lesz. 19 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

14 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Az információgyűjtés racionalitása Nem elég az összegyűjtött információk alapján racionálisan dönteni, hanem az információgyűjtésben is racionálisnak kell lenni. A több információ, az alaposabb mérlegelés javíthatja a választás eredményességét, viszont megy vele az idő, nőnek a költségek. Orvosi diagnózisállítás Gyermekelhelyezési perek Vállalati beruházási döntés Bármelyik gyors döntés jobb lehet bármelyik lassúnál. 19 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

15 1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság
20 Csere, alternatíva költség, hatékonyság Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek cserélnek gazdát, hanem mindkét fél nyer! Mindenki beáldoz valami számára értéktelenebbet valami számára értékesebbért. Ha az ógörög könyvet, a láda tisztított uránt, az elektronika-panelt, a baseball-kesztyűt és a génkezelt búzacsírát elcseréljük egy házra, akkor nekünk a ház ér többet, cserepartnerünknek pedig e tárgyak. A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. A csere jó. Ha a tárgyak jobb kezekbe kerülnek, gazdagodás történik. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

16 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
20 Mondhatjuk persze, hogy a cserék semmi újat nem hoznak létre, legfeljebb a dolgokat rendezik értékesebb formára az emberek között. Az iparban vagy a mezőgazdaságban is hasonló történik. A csere, a kereskedés is termelőtevékenység, a gazdagság, a jólét növelésének forrása. A dolgok létezése ugyanis még kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük. Ehhez kell a csere, a kereskedés. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

17 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
21 Cserénél valami hasznosért beáldozunk egy kevésbé hasznosat. „Áldozunk”, azaz költséget vállalunk. A költségek az alternatívák költségei, nem a megszerzett jószághoz kötődnek, hanem az elvesztett alternatívához. A költségek alternatíva költségek. Olyan döntésekre törekszünk, amelyeknél a nyert hasznosságok nagyobbak, mint az elvesztettek, azaz az alternatíva költségek. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

18 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
21 A hatékony („jó”, „értelmes”, „racionális” stb.) nem objektív fogalom! Valami eredmény (valami érték) és valami áldozat (ez is valami érték) viszonya. Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! Hogyan hatékony Budapestről a Balatonhoz utazni? Hatékony-e színház? Hatékony-e zakót viselni? Hatékony-e a Hubble-űrtávcső? Mivel hatékonyabb egy családi házat fűteni, fával, gázzal vagy napenergiával? „Technológiai hatékonyság” – az mi? 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

19 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
21 Mivel a hatékonyság („értelmesség”, „helyesség”) megítélése igen szubjektív, így örök viták tárgyai is. Nem az a kérdés, hogy „Melyik változat a hatékonyabb?”, hanem az, hogy „Kinek a joga dönteni a változatok között?”. Magántulajdon és társadalmi „játékszabályok” Kinek a joga megítélni az egyes változtatok hatékonyságát. 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

20 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
22 Ha a tulajdonjogok egyértelműek és elcserélhetők, akkor a hasznosságmaximalizáló döntéshozók licitálnak a szűkös javakra Ha szerintünk valami értelmetlen a világban, nem hatékonyan használják fel, a költségeket és a hasznokat nem a „valós értékükön” veszik figyelembe, akkor valójában a tulajdonjogok és társadalmi játékszabályok ellen van kifogásunk. Szubjektív közgazdaságtan 2014. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan