Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaCsongor Szekeres Megváltozta több, mint 6 éve
1
Az urbanizáció története: az antik, a feudális és a modern város
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ
2
Első állandó települések megjelenése a Földön
Emberiség bölcsője a száraz magasföldeken Domesztikáció (háziasítás): ún. géncentrumokban (8 Vavilov-zóna: pl. Földközi-tenger medencéje) Vándorlás a folyóvölgyekbe, alacsonyabb térszínekre Neolit forradalom: állandó települések Csiszolt kőszerszámok megjelenése Tartós építőanyagok + szilárd hajlék Ókor hajnalán Uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20-60 fős) falu Földművelés hatékonyabbá válik munkamegosztás kiemelkedtek a városok
3
A Föld legnagyobb városai a történelemben
Forrás: Schneider, W. (1973): Városok Urtól Utópiáig, p United Nations ( )
4
Három jellegzetes történelmi várostípus Európában
Antik város (római előzmények) Ókori Róma: ER1, VR1, első milliós város Utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor Feudális város Középkor: ER1, VR1 Konstantinápoly (részben eu-i) Utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis Modern város (ipari forradalomtól) Urbanizáció világméretűvé válása Nagyvárosok tömeges megjelenése Ipai forradalom: ER1, VR1: London, első 8 milliós Ma ER1.: Moszkva
5
A késői antik város 5
6
A késői antik birodalmak városai
Kr.e. 1600: városfejlődés Eu-ban is közvetítéssel (Kis-Ázsia, Egyiptom) Kr.e. 1000: városfejlődés globális centruma áthelyeződött Eu-ba (Athén, Róma) Eu-i városi kultúra határa Ény-ra tolódott (hűvösebb klímatartomány felé) A városi kultúra terjedése Európában 6 6
7
A görög polisz (városállam) jellemzői
A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Görög városállam: város + „vonzáskörzete” Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km2-nél kisebb De: Athén 2600 km2, Spárta 3x ekkora Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő) Demokratikus önkormányzás De: rövid ideig tartott + nincs ált. választójog Alsóváros jelentősége fokozódik Városfal megléte döntő Hippodamosz elvei az építészetben Szabályosság Agóra: városi élet központja 7 7
8
Római Birodalom Időszak Róma Többi város
Királyság kora (Kr. e. VIII–VI. sz.) Fiatal város Városfal, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen Kikötőváros: Ostia Köztársaság kora (Kr. e. 509–31) 200 e fő Városok itáliai főutak mentén is: Capua, Pompeji, Brindisium Császárság kora (Kr. e. 31–Kr. u. 476) Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Építészet: Caesar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3–5 emeletes bérházak, lakbéruzsora) Augustus építési törvényei (21 m max magasság) Szuburbanizáció előzményei Eu-i városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budapest 8 8
9
Vontatott urbanizáció a népvándorlás idején és a kora középkorban
Lassú, akadozó városfejlődés Barbár pusztítások Városi lakosság csökkent Elpusztultak Városok nem voltak biztonságosak elmenekültek Városok fizikailag is lerombolódtak Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi életmódot falu Kora középkor: feudális rend a térben kisebb koncentrációs erővel bírt Mezőgazdaság jelentősége hatalom alapja a föld („feudum”): hűbéri rsz. Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten telepítették le jobbágyaikat aprófalvak 9 9
10
Konstantinápoly / Isztambul
350–800: világ legnagyobb városa: Konstantinápoly Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Európa–Ázsia találkozásánál) Kora középkor: Eu. legnagyobb városa 10 10
11
A feudális város 11
12
Feudális város Európában
VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények 3-féle szerepkör alapján Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek (Aachen, Dortmund) Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral (Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln) Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) Ahol mindhárom funkció jelen van gyorsabb városfejlődés (Münster, Trier, Brugge) Feudális városok: csak Ny-Eu-ban Kelet-Római Birodalom Bizánc Ibéria: mór uralom K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után 12 12
13
A középkori feudális város jellemzői
Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes kézműipar és a kereskedelem Elmaradnak római városoktól Népességszám Közintézmények, infrastruktúra fejletlensége Városfalon belül fejlődnek Burg (vár) – bürger Városfal besűrűsödés szabálytalan utcahálózat 13 13
14
Urbanizációs központok a késő középkori Európában
XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás (reneszánsz – Palmanova) XIV–XV. sz.: Hansa-városok 1241: Hamburg és Lübeck szövetsége Nem csak németek, és nem csak kikötővárosok! Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma, Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn, York) Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot szereznek) Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük Később Atlanti part felértékelődése Székvárosok (Karlsruhe, Versailles) XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború járványok városi tereket érzékenyebben érintették 14 14
15
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
15
16
1. Agglomerálódás = tömörülés
Helytelenül urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizáció, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Korai fázis: csak a város növekszik Érett fázis: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom 16
17
Az ipari forradalom terjedése Európában
Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy DK Fordított irányú az ókori urbanizáció terjedésével (DK ÉNy) XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz-Eu, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán 17
18
Az ipari forradalom hatásai
Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte (→népesség térbeli koncentrációja) Mg-ből iparba áramlás (→foglalkozási átrétegződés) Faluból városba áramlás (→gyors városodás) Agglomerálódás 4 tényezője: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: városi munkaerőigény A városépítés műszaki hátterének átalakulása (→nagyvárosi infrastruktúra) 18
19
Európa vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében
1840 1929 Európa élre tör 100 ezer feletti városok 1800: Eu 21/ világ 65 1900: Eu 148/ világ 301 Nagy-Britannia elsődlegessége Első ország, ahol városlakók aránya >50% London 1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) 1800-as évek: 2 mió felett 1850–1920: világ legnépesebb városa Világ első 8 mió feletti megapolisza Nagy-London területének beépítése ma 19
20
Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között
20
21
Az agglomerálódás előnyei
Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Bőséges munkahelykínálat Magasabb bérek Oktatási és kulturális intézmények megléte Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák) felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek Innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Piacok közelsége 21
22
Európa a modern nagyváros bölcsője
Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs 22 Adatok forrása: népszámlálások
23
A Budapesti Agglomeráció kialakulása
1873: Budapest = Pest + Buda + Óbuda Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején 1900–1907: villamosvonalak kiépülése: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) 1908: Nagy-Budapest gondolata 1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatáskör 22 elővárosi településre is 1950 január 1: Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció 1970-es évek: 44 település 1997: 78 település Pest megye (nem teljesen azonos) 23
24
Az agglomerálódás árnyai
Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés nem kívánt negatív mellékhatások Nyomornegyedek (slum-ok) Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Bűnözés XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 24
25
Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra
Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier ( ) Sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület Szocialista lakótelepek jellemzői: időbeli késéssel (Ny-on ekkor már nem épülnek újak), zöldterületek nélkül (hiba) Havanna lakótelep (Bp.) az 1970-es évekből 25
26
Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra
Új városok létrehozása Nyugat-Európa (Nbr., Fro., Finno., Svédo.): „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére Nagyvárosok: London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) New Lanark (Robert Owen), kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Szocialista országok: iparosítási célból: szocialista városok Új szocialista iparvárosok Kelet-Közép-Európában 26
27
Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom
Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros-modellje 1885.: Garden Cities and Town Planning Association 1898.: „Garden Cities of Tomorrow” 27
28
A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája
Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903) Welwyn (1920) 28
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.