Készítette: Domonkos Endre EU-integrációs alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Készítette: Domonkos Endre EU-integrációs alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Készítette: Domonkos Endre EU-integrációs alapismeretek
A közös költségvetés Készítette: Domonkos Endre EU-integrációs alapismeretek

2 I. A közös költségvetés sajátosságai és alapelvei I.
Az Európai Unió közös és közösségi politikáinak működtetésére, közösségi programjainak finanszírozására a közös költségvetés szolgál. Napjainkban hétéves költségvetési tervek készülnek, melynek keretében az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) maximálisan 1,24 %-a kerülhet újraelosztásra. A közös költségvetés a tagállamok között – a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a kohézió erősítése érdekében – jövedelmeket csoportosít át a gazdagabb országoktól a kevésbé fejlettekhez. Az EU költségvetése nem lehet deficites!

3 I. A közös költségvetés sajátosságai és alapelvei II.
A közös költségvetés alapelvei a következőek: egységesség és teljesség; éves költségvetés; egyensúly; elszámolási egység; globális fedezet; egyediség; a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás; átláthatóság.

4 II. A közös költségvetés fejlődéstörténete I.
A közös költségvetés szerepe, összege az integráció bővülésével, valamint a közösségi politikaterületek és programok fejlődésével párhuzamosan növekedett. Az integráció első évtizedében az egyes kiadási tételeket a tagállamok hozzájárulásából fizették. DE április 21-én döntöttek az ún. saját források bevezetéséről. Ettől kezdve a vámok, az agrárlefölözések („mozgó mezőgazdasági vámok”), valamint a cukorilleték a közös költségvetés bevételeit képezik. 1979-ben bevezették a „hozzáadottérték-adóalapú forrást”.

5 II. A közös költségvetés fejlődéstörténete II.
A brit visszatérítés („a brit rabattról”) 1984-ben, az Európai Tanács fontainebleau-i csúcsértekezletén határoztak. Az 1988-as Delors I. csomag lényege: a költségvetés korábbi, ún. hagyományos forrásai mellett – részben az integráció folyamatos bővítéséből adódó finanszírozási igény növekedése miatt – bevezette a negyedik, GNP-forrást. Ennek értelmében az egyes tagországoknak bruttó nemzeti össztermékük előre meghatározott részét kell befizetniük. A csomag a következő költségvetési időszakra a költségvetés maximális mértékét a GNP 1,2 százalékában határozta meg.

6 II. A közös költségvetés fejlődéstörténete III.
A következő pénzügyi reform az újabb pénzügyi perspektíva időtartamára ( ) vonatkozó, 1992-ben elfogadott Delors II. csomag volt. Ennek keretében a költségvetés nagyságát a GNP 1,27 százalékában maximálták. 1999-re a hozzáadottérték-adóalap után fizetendő összeg maximumát 1 százalékra csökkentették. Az AGENDA 2000 a hozzáadottérték-adóalap után számított hozzájárulást 1 százalékról 2002-tól 0,75, 2004-től 0,5 százalékra mérsékelte.

7 II. A közös költségvetés fejlődéstörténete IV.
A bevételi oldalon eszközölt változtatások a Delors-csomagokkal megegyező, magasabb fogyasztási hányaddal bíró, szegényebb országoknak kedveztek. AGENDA 2000: kiadások szintjét a Delors II. csomagban 1999-re elfogadott, a GNP 1,27%-ában meghatározott szinten maximálták 2000 és 2006 közötti időszakban. Bővítésre fordítandó összegek elkülönítése 2000 és 2006 közötti pénzügyi tervben. 1.) Tagjelöltek felkészítését szolgáló előcsatlakozási támogatások, 2.) új tagállamokkal kapcsolatos kiadások.

8 III. A közös költségvetés bevételi oldala
A közös költségvetős a közötti időszakban az alábbi bevételi forrásokkal rendelkezik: 1. Hagyományos saját források. 2. Az egyes tagországok hozzáadottérték-adóalapjának 0,3 százaléka (ún. VAT-forrás). 3. GNI-forrás (2002-ig GNP-forrás). 4. Egyéb bevételek (bírságok, banki kamatok, a közösségi tisztségviselők adóbevételei). A közös költségvetésben megfigyelhető, hogy a vámok és illetékek jelentősége teljesen háttérbe szorult, csökkent a hozzáadottérték-alapú források szerepe. DE a reformok következtében a GNI-forrás szerepe vált meghatározóvá.

9 IV. A közös költségvetés kiadásai I.
A kiadási oldal elemei az alábbiak: 1. Fenntartható növekedés. Két részből áll: a versenyképességi és a kohéziós alfejezetekből. A „Versenyképesség a növekedéséért és foglalkoztatásért elnevezésű alfejezet a lisszaboni stratégia célkitűzéseit hivatott megvalósítani. A „Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért” alfejezet a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap új, hármas célrendszer mentén felhasználásra kerülő forrásait tartalmazza.

10 IV. A közös költségvetés kiadásai II.
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése Ez a kiadási fejezet négy területre koncentrál. A főbb területek a következők: A 2003-ban megreformált agrárpolitika, az önállósodott és megerősödött vidékfejlesztés, a halászat, valamint a környezetvédelem területe. A korábbi Európai Mezőgazdasági Garancia- és Orientációs Alap helyett két önálló eszköz működik jelenleg: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap.

11 IV. A közös költségvetés kiadásai III.
3. Az uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése Ez a fejezet a bel- és igazságügyi együttműködés területeit (különös tekintettel a migrációra), kulturális, ifjúsági és a médiával kapcsolatos programokat, a fogyasztóvédelmi, egészségügyi, és élelmiszerbiztonsági együttműködést támogatja. Ebből a keretből finanszírozzák az Európai Unió Szolidaritási Alapját (katasztrófa-helyzetben az érintett tagállamnak nyújt pénzügyi segítséget).

12 IV. A közös költségvetés kiadásai IV.
4. EU mint globális partner A fejezet magába foglalja a harmadik országokkal kapcsolatos programok tételeit, így a közös kereskedelempolitika, a fejlődő országokkal folyó fejlesztési együttműködés, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a humanitárius segítségnyújtás eszközeit. 5. Igazgatás Ebben a fejezetben jelennek meg az EU intézményeinek működtetéséhez szükséges források. Ellentételezések.

13 IV. A közös költségvetés kiadásai V.
Az Európai Unió a 2007 és 2013 közötti időszakban tehát 864,32 milliárd euróban határozta meg a költségvetés kiadási oldalát. Ez a 27 tagország bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,048 százaléka. Kohéziós támogatások felhasználása esetén az ún. n+2 szabály érvényes. Sürgősségi Segélyre képzett Tartalék felállítása (Emergency Aid Reserve). Rugalmassági Eszköz (Flexibility Instrument):

14 V. Nettó befizetők és nettó haszonélvezők
Érdekellentét a nettó befizető és nettó haszonélvező országok között. A nettó befizető országok korlátozni akarják a költségvetés méretét (lásd 2007 és 2013 közötti költségvetés esetében a lehetséges 1,24% helyett az összes kötelezettségvállalás GNI 1,048 százalékát teszi ki). A nettó haszonélvező országok nettó pozíciójuk fenntartásában érdekeltek. A legnagyobb haszonélvezők 2007-ben Görögország, Spanyolország, Portugália és Lengyelország voltak. Magyarország egyértelműen nettó haszonélvező ország.

15 VI. A közös költségvetést érintő változások a Lisszaboni Szerződésben
A Lisszaboni Szerződés intézményesíti a többéves pénzügyi tervezés korábban kialakult – de a Szerződésekben jogalappal nem bíró – gyakorlatát és a többéves pénzügyi keret elnevezéssel beilleszti az EU elsődleges jogforrásában. Unió költségvetésének elkészítése többéves pénzügyi keretben foglaltak szerint történik. A többéves pénzügyi kereteket a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően egyhangúlag fogadja el.

16 VII. Az új költségvetési eljárás I.
A Lisszaboni Szerződés módosította az Unió éves költségvetésének elfogadását biztosító eljárást, az ún. költségvetési eljárást. Az új költségvetési eljárás egy speciális, módosított változatként kerül bevezetésre. Megszűnik a különbségtétel a kötelező és nem kötelező kiadások között. A költségvetés menete a következő: 1. Az uniós intézmények július 1-je előtt megtervezik a következő pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat.

17 VII. Az új költségvetési eljárás II.
2. A Bizottság a költségvetési tervezetre tett javaslatát legkésőbb az adott pénzügyi évet megelőző év szeptember 1-jéig a Parlament és a Tanács elé terjeszti. Bizottság módosíthatja a költségvetési tervezetet addig, amíg az egyeztetőbizottságot össze nem hívják. A Tanács elfogadja a költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját, amelyet az adott pénzügyi évet megelőző év október 1-jéig a Parlament elé terjeszt. Az álláspont közlésétől számított negyvenkét napon belül a Parlament előtt három lehetőség áll.

18 VII. Az új költségvetési eljárás III.
4. Amennyiben a Tanács a tervezet továbbítását követő tíz napon belül a Parlament valamennyi módosítását jóváhagyja, akkor az egyeztetőbizottság ülésére nem kerül sor. Az egyeztetőbizottságnak az összehívástól számított huszonegy napon belül megállapodásra kell jutni egy közös szövegtervezetről. A Bizottságnak új javaslattal kell előállnia, ha a Tanács és az Európai Parlament nem jut megállapodásra. Amennyiben a huszonegy napos határidőn belül az egyeztetőbizottság megállapodik a közös szövegtervezetről, akkor ezt követően a Parlamentnek és a Tanácsnak tizennégy nap alatt jóvá kell hagynia a közös szövegtervezetet.

19 VII. Az új költségvetési eljárás IV.
Amennyiben a tizennégy napos határidőn belül a Parlament, mind pedig a Tanács jóváhagyja a közös szövegtervezetet, vagy egyikük sem foglal állást, illetve amennyiben egyikük jóváhagyja a közös szövegtervezetet, míg a másik nem foglal állást a költségvetést a közös szövegtervezettel összhangban véglegesen elfogadottnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha a Parlament és a Tanács egyaránt elutasítja a közös szövegtervezetet, vagy amennyiben a két intézmény egyike elutasítja a közös szövegtervezetet, míg a másik nem foglal állást, a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania.

20 VII. Az új költségvetési eljárás V.
Amennyiben a Parlament elutasítja és a Tanács jóváhagyja a közös szövegtervezetet, akkor a Bizottság új költségvetési tervezetet nyújt be. Amennyiben a Parlament valamely módosítását nem erősítik meg, a módosítással érintett költségvetési sorra vonatkozóan az egyeztetőbizottságban megállapított álláspontot kell megtartani. A költségvetést ezen az alapon véglegesen elfogadottnak kell tekinteni. Az éves költségvetés elfogadására irányuló eljárás lezárását követően az Európai Parlament elnöke megállapítja, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták.

21 VIII. A közös költségvetés jövője
A közös költségvetés méretét, bevételi és kiadási oldalát illetően folyamatosak a szakmai és politikai viták. A Bizottság javaslatai új források bevezetésére vonatkozólag: - közösségi szintű energiaadó bevezetése; - a jövedéki adóbevételek közös költségvetésbe történő áramoltatása; - tőkejövedelmek megadóztatása. Főbb célkitűzések: agrárkiadások visszaszorítása mellett növelni kellene a kutatás-fejlesztésre, oktatásra fordítandó összegeket + erősíteni kellene a határon átnyúló együttműködéseket.

22 Köszönöm a figyelmet!