A FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI (Felnőttképzési Tanévnyitó Konferencia – 2012. augusztus 30.) Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnőttképzési.

Az előadások a következő témára: "A FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI (Felnőttképzési Tanévnyitó Konferencia – 2012. augusztus 30.) Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnőttképzési."— Előadás másolata:

1 A FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI (Felnőttképzési Tanévnyitó Konferencia – augusztus 30.) Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály főosztályvezető

2 A FELNŐTTKÉPZÉS LEGFONTOSABB PROBLÉMÁJA
A felnőttképzés legfontosabb problémája: alacsony minőségi színvonala. Ennek oka, hogy emelésében nem érdekeltek sem a képzők, sem a résztvevők, a „papírízű” akkreditációs rendszer nem tudott ellene hatni, az alacsony hatékonyságú ellenőrzés sem segített. Eredmény: a felnőttképzésben megszerzett bizonyítvány mögött kérdéses a valós tudás A felnőttképzés rendszerének törvényi szabályozása alig tíz éves múltra tekint vissza. A felnőttképzési törvény megszületését mindenképpen eredményként kell elkönyvelni, mert a korábbi, a rendszerváltás után piaci alapra került iskolarendszeren kívüli képzések rendezetlen helyzetét a képző intézmények működésének és a képzések minőségbiztosításának vonatkozásában kezelni kívánta. Ezen kívül – az élethosszig történő tanulás uniós elvének megfelelően - ösztönözte a felnőttképzésben való minél nagyobb arányú részvételt. A célkitűzések elérését azonban a törvény gyakorlati megvalósulása nem tudta biztosítani. A felnőttképzés rendszere ellenőrizetlen és átláthatatlan maradt, a képzés minősége összességében nem javult. Az eltelt időszak tapasztalatai megalapozzák azt az állítást, hogy ennek a helyzetnek egyik fontos oka a nem megfelelő szabályozás. A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás (az akkreditáció), sem a résztvevő (különösen a támogatott felnőtt), de a vizsgarendszer sem kényszeríti ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében sem. Így kétes értékű a felnőttképzési rendszerben megszerzett bizonyítvány mögötti tudás. Lehet, hogy hasznosítható, lehet, hogy egyáltalán nem.

3 MELYEK A FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐ CÉLJAI?
A minőségi tudás, az egyenszilárdságú bizonyítvány biztosítása érdekében a túlszabályozás oldása – a törvényi hatály szűkítése az államilag elismert, illetve a támogatott képzésekre, átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető rendszer kialakítása, a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményességének, az elhelyezkedettek arányának növelése Az átalakítás kitűzött fő céljai a felnőttképzés legfontosabb problémáinak megoldására irányulnak. A felnőttképzés nem cél, hanem eszköz! Az élethosszig tartó tanulás paradigmája szerint minden felnőtt tudása növelhető, fejleszthető, tehát növelni, fejleszteni is kell. Az azonban kérdés, hogy mindig, mindenkinek, mindenfajta tudása fejlesztendő-e. Nehezebb gazdasági helyzetben különösen kiéleződnek ezek a problémák, amelyek a kormányzatot is a prioritási sorrend, a képzések helyének szerepének és támogatásának újragondolására késztetik. Meggyőződésünk: mindenkinek olyan tudásra van szüksége, amivel boldogulhat. Az emberek döntő többsége számára pedig a boldoguláshoz elsősorban megélhetést biztosító munkahelyre, annak megszerzésére vagy megtartására van szüksége. Prioritást tehát azok a szakmai irányultságú képzések kell kapjanak, amelyekkel lehetővé válik a munkahely megszerzése vagy megtartása. Nem gondoljuk, hogy a felnőttképzés többi része nem fontos, de az NGM számára mindenképpen ez kell jelentse a prioritást.

4 A VÁLTOZÁSOK ÉS INDOKAIK I.
A törvény hatálya az államilag elismert (OKJ szerinti és nyelvvizsgára felkészítő), illetve állami és uniós forrásból támogatott képzésekre terjed ki. Indokok: a törvénynek ezekre a képzésekre kell koncentrálnia, mert a felzárkóztatáshoz, a közfoglalkoztatáshoz, a szociális szövetkezetekben végzendő munkához kapcsolódó képzéseket más jogszabályok fogják szabályozni, a hatósági jellegű képzéseket már most is részletesen szabályozzák más rendeletek, a többi képzést az államon kívüli megrendelők, a piac szabályozza. A felnőttképzés korábbi szabályozása azzal, hogy az igen szerteágazó terület minden részére kiterjedt, egyik oldalról szükségtelenül túlszabályozta a felnőttképzés nem szakmai, nem a foglalkoztatást elősegítő kompetenciákat nyújtó területeit, másrészt nem fordított kellő figyelmet a gazdaság igényeinek megfelelő és ezért az egyén munkaerő-piaci helyzetét valóban javító képzésekre. Az új szabályozás ezért csak azokra a felnőttképzési területekre terjed ki, amelyeken a képzés utáni vizsga államilag elismert bizonyítvánnyal zárul (OKJ szerinti és nyelvvizsgára felkészítő képzések), illetve állami vagy uniós forrásból támogatottak.

5 A VÁLTOZÁSOK ÉS INDOKAIK II.
Az akkreditáció szempontjából a képzések négy képzési körre osztása (1. OKJ szerinti képzések, 2. egyéb támogatott szakmai képzések, 3. államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő és támogatott egyéb nyelvi képzések, valamint 4. egyéb támogatott képzések köre). Indokok: A minőségi képzés érdekében szükség van profiltisztításra (pl.: 100 féle OKJ szerinti képzést nem tud egy képző azonos színvonalon megszervezni), ugyanakkor nem várjuk azonos követelmények teljesítését (egy OKJ szerinti képzést folyamatosan végző és egy támogatott speciális közművelődési tanfolyamot néhány alkalommal szervezővel szemben ne legyen ugyanaz a követelmény).

6 A VÁLTOZÁSOK ÉS INDOKAIK III.
A személyi és tárgyi feltételek szigorúbb meghatározása Minőségcélok jobb átláthatósága, számszerűsítése Elégedettség kötelező mérése és nyilvánossá tétele Indokok: A változtatások egyértelműen a minőségi képzést, az intézmények erre való ösztönzését szolgálják – a számszerűsíthető minőségcélok teljesítése ellenőrizhető, számon kérhető; a nyilvánosság a jobb eredmények elérését ösztönzi. A jelenleginél szigorúbb személyi és tárgyi feltételek előírásán túl az akkreditált intézményeknek évente kötelező lesz olyan minőségcélokat (fejlesztési célokat) meghatározniuk, melyek tartalmilag ellenőrizhetők, számszerűsíthetők, számon kérhetők. A célok egy része – a felnőttképzésben szabályozott képzésekre vonatkozóan - központilag kerül megnevezésre pl.: lemorzsolódás, vizsgaeredmények, személyi, tárgyi feltételek javítása. Különösen fontos lesz, hogy a képzésben résztvevők és a képzéseket megrendelők, (támogatók) elégedettsége mérésének eredményeit – összehasonlítható módon - nyilvánosságra kell hozni.

7 A VÁLTOZÁSOK INDOKAI IV.
A felnőttképzési szakmai, illetve nyelvi programkövetelmények nyilvántartásának létrehozása Indok: A programkövetelmények központilag történő elfogadása szabályozottságot visz e képzések jelenleg átláthatatlan rendszerébe. A nyilvántartásokat annak érdekében hozzuk létre, hogy a felnőttképzés tartalmilag is szabályozottabb és átláthatóbb legyen. A nyilvántartások vezetését és az ahhoz kapcsolódó jogosultságokat (döntés a programkövetelmény nyilvántartásba kerüléséről, megújításáról, törléséről stb.) a nyelvi programkövetelmények esetében a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH, továbbiakban: hatóság), illetve a szakmai programkövetelmények esetében a köztestületként hatósági jogosítványokkal felruházott Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: MKIK) végzi, illetve gyakorolja. Felnőttképzési szakmai és nyelvi programkövetelményre javaslatot bárki tehet a nyilvántartást vezető szervnek a követelmény kidolgozásával és benyújtásával. A nyilvántartást vezető szerv – saját szakértői nyilvántartásában szereplő szakértő bevonásával – jogszabályban meghatározott eljárásban dönt a programkövetelmény nyilvántartásba kerüléséről. A jogszabály meghatározza a javaslattétel formáját és tartalmát.

8 A VÁLTOZÁSOK ÉS INDOKAIK V.
A törvényben szabályozott képzést csak akkreditált képző folytathat hatósági engedély birtokában. (A hatóság az NMH.) Az engedély megadása kérelemre történik, melyhez képzési programot is csatolni kell. (A 2. és a 3. képzési körben csak a nyilvántartott programkövetelménynek megfelelő képzési program készíthető.) Indokok: A minőségbiztosításra épülő akkreditáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A FAT működésében keverednek a szakmai és a hatósági feladatok. Hatósági engedélyt csak hatóság állíthat ki. Mindezért a FAT-ot, mint akkreditáló testületet meg kell szüntetni. Az új akkreditáció tartalma: a követelményeket folyamatosan teljesítő képző működési engedélye az abban szereplő képzések szervezésére. (Ezért a programakkreditáció intézménye is megszüntethető.) A képzési körönként differenciált kérelemben arról kell a képző intézménynek „nyilatkoznia”, hogy működése, illetve a megjelölt képzései a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. A kérelem elbírálása felnőttképzési szakértők bevonásával a Ket. szabályai szerint történik. A hatóság az 1. és a 2. képzési körbe tartozó kérelem esetén az MKIK programszakértői nyilvántartásában szereplő szakértőt is kijelölhet, vagy erre az MKIK-t felkérheti. A 3. és 4. képzési körbe tartozó kérelem elbírálásában a hatóság adott képzési programot megítélni képes szakértője vehet részt. (Az OM-azonosítóval rendelkező közoktatási intézmény iskolai rendszerben folytatott főtevékenységével összhangban lévő kérelmét nem véleményezi szakértő.) A hatóság a kérelem elbírálását a szakértői véleményre alapozza, mely a törvényben meghatározott követelmények teljesítésének megítélésére vonatkozik. A felnőttképzési szakértő vagy szakértők a véleményüket helyszíni szemle alapján alakítják ki. A kérelem egészének, illetve egyes képzési programoknak az elutasítására vonatkozó szakértői javaslat esetén a hatóság köteles másik szakértőt, illetve szakértőket felkérni. Döntését a szakértők véleménye alapján hozza meg. A döntés ellen a nemzetgazdasági miniszterhez lehet fellebbezni. Az engedély és kiegészítésének, módosításának kérelmezése, bejelentése hatósági eljárási díjköteles. A törvény mindegyik képzési körben kötelezően írja elő az intézmény saját képzési programjának készítését, és annak – az akkreditáció részeként – a hatóságnál történő nyilvántartásba vételét. A felnőttképzést folytató intézmény akkreditáltként csak azokat a képzési programjait valósíthatja meg, amelyeket hatósági engedélye ilyenként nevez meg. A programszakértőt a megfelelő szakértői nyilvántartásból a képző intézmény választhatja ki, a minősítés díját - a hatóságon vagy az MKIK-n keresztül – a képző intézmény fizeti. Jogszabály meghatározza a képzési program általános felépítését, témaköreit (a képzés célját és a képzésbe való bekapcsolódás feltételeit, a képzés egységeit, a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzés, illetve egyes részei elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a végzettséget, képzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésének /vizsga/ feltételeit). A képzési program további témaköreit, illetve konkrét tartalmát részben külön jogszabály írja elő (pl. OKJ szerinti képzés esetében), illetve – a 2. és 3. képzési körben - a felnőttképzési szakmai vagy nyelvi program jelöli meg, részben pedig a támogató igényei határozhatják meg (pl. nem OKJ szerinti szakmai képzés esetén a képzés óraszáma, részletesebb szakmai tartalma, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igények, stb.). Minősítést csak részletesen kidolgozott, komplex, koherens, az egyéb előírásoknak is megfelelő képzési program kaphat. Az előzetesen minősített képzési programot akkor lehet egyszerű bejelentéssel az engedélybe felvetetni az 1. képzési körben, ha az engedélyben már van az adott szakmacsoportba tartozó, iskolai rendszerben oktatható, vagy iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítés, - a 2. képzési körben, ha az engedélyben már van az 1. képzési körben oktatható szakképesítés és a képzési program szakmailag ebbe besorolható, a 3. képzési körben, ha az engedélyben már van államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő, adott nyelvre szóló képzési program, akkor az adott nyelvből az államilag nem elismert nyelvvizsgára felkészítő program bejelentéssel felvehető. A 4. képzési körbe tartozó programok bejelentés alapján oktathatók.

9 A VÁLTOZÁSOK ÉS INDOKAIK VI.
A hatóság - kétévenként legalább egyszer – ellenőrzi az akkreditált képző tevékenységét. (A képzőknek a felnőttképzésben szabályozott képzéseik indítását napokra, tanórákra lebontott képzési terv benyújtásával kell a hatósághoz jelenteniük.) A hatóság a nem megfelelően működő intézmények akkreditációját súlyos szabálysértés esetén visszavonja. Indokok: A képzések minőségének folyamatos fenntartása, emelése folyamatos ellenőrzést kíván. Az ellenőrzés a képzés folyamatára is kiterjed, ezért szükséges a részletes képzési terv. A hatósági ellenőrzés elsődleges célja a hibák feltárása, a képző figyelmének felhívása, de súlyos szabálysértés esetén meg kell vonja az akkreditációt. A helyszíni ellenőrzés törvényességi és szakmai szempontból, magában a képzési folyamatban is vizsgálni fogja a képzések jogszabályok szerinti megvalósulását (Az OKJ szerinti képzések keretében folyó gyakorlati képzés ellenőrzését jogszabály részletesen fogja szabályozni.) A szakértők az intézmény ellenőrzésének tapasztalatait jegyzőkönyvben összegzik. A jegyzőkönyvet megküldik a hatóságnak. Az MKIK programszakértői, illetve gyakorlati képzést ellenőrző képviselője bevonásával készült jegyzőkönyvet az MKIK is megkapja, szakértőinek, képviselőjének esetleges ellenvéleménye záradék formájában kerülhet a jegyzőkönyvbe. A szakértők az ellenőrzés alapján a képző figyelmét felhívják a hibák kijavítására, a továbbfejlesztés lehetőségeire is. A hatóság a jelentésben foglaltakat áttekinti, a nem megfelelően működő intézményeket felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére, szükség szerint szankcionálja, a törvényben meghatározott súlyos vagy ismételt szabálysértés esetén akkreditációjukat – adott képzési körre vonatkozóan, vagy teljesen - visszavonja. A hatóság az ellenőrzéssel kapcsolatos döntéséről szóló jogerős határozatot a Ket. szabályai szerint nyilvánosságra hozza. Az akkreditációt (engedélyt) visszavonó hatósági döntés ellen fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor az akkreditációját elveszítő intézménynek az elindított, felnőttképzésben szabályozott képzéseket nyújtó tanfolyamait, illetve a támogatásban részesült személyeket más akkreditált intézménynek (intézményeknek) kell átadnia. E célból az akkreditált intézménynek felelősségbiztosítási szerződéssel (szerződésekkel) kell rendelkeznie, továbbá az akkreditációját elvesztő intézmény vezetője más akkreditált intézményben nem tölthet be vezető beosztást. (Felelősségbiztosítási szerződés sem köthető viszonossági alapon.)

10 AZ MKIK SZEREPE, AZ ÁTMENET BIZTOSÍTÁSA
A felnőttképzési rendszer működtetésében meghatározó szerepet szánunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, mely mint köztestület hatósági feladatokat is elláthat. Az új akkreditációs rendszer fokozatosan épül ki. Az intézmények jelenlegi akkreditációja az új törvény hatálybalépése után egy ideig még érvényes lesz, ellenőrzésüket már a hatóság végzi.

11 Köszönöm figyelmüket!