Egyetemes barokk művészet II. Itália és Hispánia barokk festészete

Az előadások a következő témára: "Egyetemes barokk művészet II. Itália és Hispánia barokk festészete"— Előadás másolata:

1 Egyetemes barokk művészet II. Itália és Hispánia barokk festészete

2 Annibale CARRACCI: A Farnese- galéria A Farnese- palota középső termét díszítő monumentális freskósoroza- tot készíti Carracci. A nagy formá- tumú mitológiai program, amely az olümposzi isteneken gyülekezetén keresztül szemlélteti a szerelem minden felett diadalmaskodó erejét, alapja Ovidius Átváltozások című műve. Élettől duzzadó képi világ, amely mögött a barokk tudatos és kritikailag indokolt reformja áll, a manierizmus ellenében.

3 A Farnese- galéria középponti jelenete: Bacchus és Ariadné triumfálása (triumfál – ‘diadalmaskodik, győzelmet arat’) A tárgy az istenpár esküvője, amit az olümposziak Bacchus által vezetett mámoros menete, a bacchanália vezet föl ig festi Carracci.

4 Venus Aeneas apjával, Anchisessel
Architekturális keret, mely kiemeli a képmezőkben ábrázoltakat

5 Pietro da CORTONA: A Barberini- palota dísztermének menyezete

6 A boltozatra festett téma kompozíciójának középpontjában a Barberini- család apoteózisa, megdicsőülése áll. Középen láthatjuk a címer- állatukat, a méheket.

7 A család pápa- leszármazottjának, VIII
A család pápa- leszármazottjának, VIII. Orbánnak a főpapi méltóságát hivatott bemutatni a menyezetfreskó, az egész ikonográfiai program ennek van alárendelve A boltozat sarkainál a freskót keretező szerkezeti váz: festett építészeti elemek, díszek és szobrok. Mindez jól mutatja nekünk a barokk összművészeti elképzelését: az építészet a festészettel karöltve, a láttatás segítőjeként kiemel, hangsúlyoz, rásegít. Cortona ezen alkotása a barokk menyezetfestészet mérföldköve: felöleli a festészet fontos műfajait, jelesül a mitológiai ábrázolású tájképet, az allegóriát és a történelmi tablót.

8 Ø Caravaggio: Gyümölcsöskosár A csendélet, mint a valóságábrázolás leg- kézenfekvőbb eszköze itt lesz önálló műfaj.

9 Caravaggio Contarelli- bíboros kápolnája, Máté evangelista- sorozata
Chiaroscuro! A római franciaajkú közösség Szt. Lajosról nevezett templomában: Contarelli- bíboros kápolnája, Caravaggio Máté evangelista- sorozata Caravaggio: Máté elhivatása

10 Caravaggio: Máté és az angyal. I.- II. 1599- 1600
A Contarelli- kápolna képei

11 Caravaggio: Máté mártíromsága 1600 Chiaroscuro!

12 Caravaggio: A győztes Ámor 1602 Ø

13 Caravaggio: Hamiskártyások 1595 A zsánerjelenetek föltűnése!

14 Caravaggio: Péter apostol Keresztrefeszítése 1602 A Santa Maria del Popolo templom Cerasi- kápolnájába készíti Caravaggio, ahol a nagy ellenlábas Carracci- nak is van egy Mária- menybemenetel ábrázolása

15 Caravaggio: Emmausi vacsora 1603

16 Caravaggio: Sírbatétel 1603

17 Andrea Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése 1695
Andrea Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése A Loyolai Szent Ignácról nevezett székesegyház boltozatának kifestése. Ez szolgál előképül a magyar barokk művészet első monumentális mennyezetfreskója, az egri Líceum dísztermének tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetképéhez. A freskót alulról és fölülről keretező párkányokon a négy kontinenset megszemélyesítő allegorikus alakokat láthatjuk.

18 A teknőboltozatra festett látszatarchitektúra szerkesztési diagramjának egy előzetes vázlata. Pozzo egy négyzethálót konstruált a székesegyház padozata fölé, zsinegek és rögzítőrudak segítségével, majd azt alulról megvilágítván a boltozatra vetítette, így tudta a hengeres idomra az építészeti elemeket szinte tökéletes rövidülésben megfesteni. Pozzo a barokk illuzionizmus szinte egyedülálló mestere a XVII. század végén.

19 Eger, a Líceum könyvtárának menyezetképén: a tridenti zsinat. F
Eger, a Líceum könyvtárának menyezetképén: a tridenti zsinat. F. Kracker és E. Sigrist alkotása. A látszatarchitektúra itt gótikus elemeket vonultat fel, de festője, Kracker a Pozzo- féle szerkesztési diagramokat vette alapul.

20 Andrea Pozzo San’ Ignazio Látszatkupola Egy rögzített nézőpontból érvényesül csak a látvány- illúzió.

21 Ø Juán Sanchez Cotán: Csendélet

22 Francesco Zurbarán: Csendélet 1629.

23 Jusepe de Ribera: Szt Kristóf 1637
Ribera Valenciában kezdi festői pályafutását. Az as évek elején Padovába, Parmába, Rómába utazik, ahol megismerkedik Raffaello, Tiziano, Veronese és Correggio munkáival. Végül ban Nápolyban telepszik le, ott éli le az életét. A legenda szerint Ophorus óriás vitte át a kis Jézust a folyón. Mikor felismerte, kit visz, megtért és megkeresztelkedett. Innen jő a Christophorus név: ‘Krisztus- hordozó’ Szent Kristóf az utazók, zarándokok védőszentje lett. Ezt a legendát festi meg Ribera, életet, kifejezést víve az óriás arcába

24 Ribera A dongalábú 1642 A barokk érdeklődése a torz, csúf, groteszk esztétikai minőség felé!

25 Fiatal lány kisérőjével 1670
Murillo Fiatal lány kisérőjével 1670 Murillo egy sevillai borbély 14 gyermeke közül a legkisebb, végig Sevillában él körül, a sevillai ferencesek kolostorában végzett festészeti munkával szerez hírnevet. A XVII. században szokatlan érzékenységgel festi meg a mindennapi életből vett témáit.

26 Murillo Ifjú gyümölcstolvajok 1646 A zsánerkép műfajának a kezdeti kibontakozását látjuk: a hétköznapok világából vett kedves, bensőséges hangulatú jelenetek. Ez a műfaj a XIX. században lesz meghatározó jelentőségű

27 Diego Velazquez A Medici- villa kertje 1640
Velazquez portugál nemesi családból származik, ben a madridi királyi udvar festője.

28 Velazquez X. Ince pápa 1650 Ø

29 Velazquez Ivók 1629 A jó cimborák ivászatának előképe a bacchanália, a Bacchusnak szentelt menet és lakoma

30 Velazquez Las Meninas Az udvarhölgyek 1656 A tükörben látszó kettős portré (a királyi pár képmása) előképe Jan van Eyck Arnolfini házaspár című alkotása 1434- ból

31 Velazquez: Venus tükörrel 1651

32 Művészeti Szakgimnázium
Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakgimnázium Bodajk 2017.