A konszolidáció módszertanáról

Az előadások a következő témára: "A konszolidáció módszertanáról"— Előadás másolata:

1 A konszolidáció módszertanáról
Ivády Vilmos MKSZ Konferencia

2 Mi az amit tudunk az adósságról…
mekkora az ágazati adósság összege mekkora az egyes kórházak adóssága mekkora a lejárat szerinti összetétele milyen a dinamikája: növekedés-konszolidáció-növekedés …és hogy újratermelődik 2015 márciusi állapot: 60 mrd Ft-os konszolidáció, 2015 ősze újra 40 mrd Ft az adósságállomány 2016 szeptember 30: 60 mrd Ft adósság, eből 45 mrd Ft 30 napon túli lejárt tartozás 2017 február 28: 18 mrd Ft adósság, havi növekmény 3-4 mrd Ft

3 …és mi az, amit nem Mi okozza pontosan az adósságot?
Intézményi menedzsment gyakorlat? Külső körülmények? Mi a jó adósság és mi nem? Hogyan konszolidáljunk, hogy ne termelődjön újra az adósság? 20 év tapasztalata okán fel kell tenni a kérdést: meg lehet-e, meg kell-e mindenáron szüntetni az adósságot a magyar egészségügyben? Puha költségvetési korlát fenntartása: a társadalmi béke minimumának az ára, a rendszer működésének az érdekében?

4 Mi kell a sikeres konszolidációhoz?
Van(?) Politikai szándék (igaz, hogy szállító vezérelt): Pénzügyi forrás (OEP megtakarítás, egyéb): Adekvát módszertan (hogyan konszolidáljunk) Nem definiálja az elkerülhető adósságot a kormányzat és kórház szintjén Nem osztja meg a forrást Adósságkezelésre intézkedéssel (kórház ráhatásában kezelhető adósság) Adósságkezelésre kórházi intézkedés nélkül (kórház ráhatásán kívüli adósság) Ösztönzésre (adósságelkerülés illetve jó gazdálkodási eredmény elismerése) Van Nincs Lehetőség az éves konszolidációs forrás hatékonyabb felhasználása

5 Nincs jó-gazdálkodási érdekeltség
Mit jutalmaz a konszolidáció? Általában az adósság nagyságát (jót-rosszat egyaránt) Időnként a TVK túllépését Legújabban a megtakarítási pályázatokat is Nincs jó-gazdálkodási érdekeltség

6 A konszolidáció módszertani problémája: a jó és a rossz adósság elkülönítése
Jó adósság: egészségpolitikailag hasznos feladatot takar, csak nincs meg a finanszírozása ott ahol végzik TVK túllépés nem elkerülhető HBCSk-ből Fenntartótól átvett beruházási feladat Rossz adósság: elkerülhető, kórházi menedzsment valamint kormányzati intézkedések meghozatalával és eredményes végrehajtásával Jó menedzsment gyakorlatok elterjesztése, ösztönzés és számonkérés Kormányzati szabályozások módosítása Kényszerű adósság Állami finanszírozás korlátai (ágazaton túlmutató feladat)

7 Adósság kezelés okok szerint
Szakmák egyenlőtlen finanszírozása Minimumfeltételek módosítása Feladat-TVK rendezése Alapdíj emelés csak a kormányzati intézkedéseket fedezi Fajlagos felhasználások és költségek szórása Saját beruházások TVK feletti ell. –elkerülhető HBCSk (TEK-en kívüliek aránya) Átvett feladat Menedzsment hatékonyság Elmaradt intézkedések Finanszírozási deficit KÓRHÁZ Konszolidációban jutalmazni Betegáramlást részben elismerni Jó menedzsment gyakorlatok ÁEEK Help Desk Érdekeltség Intézkedés Intézkedés Alapdíj emelés: Béremelés beépítések és TVK csökkentés hatása felett Jogszabály változtatás Fenntartói döntések Elvárt eredmény, érdekeltség KORMÁNYZAT

8 Adósság állomány értékelés néhány paramétere
Paraméter megnevezés Paraméter tartalma Ft % Értékelési szempont Adósság lejárt szállítói tartozás x dinamika Eladósottság az adósság aránya az eredeti előirányzathoz képest Korrekciók az egészségpolitikai értékelés és a konszolidáció megalapozására Pénzkészlet bankszámla korrigált egyenlege viszonyítás Nettó adósság Lejárt tartozás-pénzkészlet Beruházás saját forrásból végzett beruházás jóság TVK teljesítés a degressziós sáv túllépése-elkeülhető HBCSk Szakmai szerkezet jól finanszírozott szakmák aránya torzítás HBCS szerkezet P-M és az elkerülhető HBCS-k aránya

9

10 TVK túllépés-elkerülhető HBCS-k és adósság: TVK korrekció?
Megyei és fővárosi kórházak TVK túllépés % Elk. HBCSk % TVK korrekció:TVK túllépés-Elk. HBCS Adósság 1. 5,77% 25,75% -19,98% 4,56% 2. 0,00% 19,98% 3,14% 3. 19,24% -19,24% 1,38% 4. 0,06% 18,19% -18,13% 8,65% 5. 11,01% 17,28% -6,27% 16,12% 6. 15,68% -15,68% 17,87% 7. 5,29% 14,41% -9,12% 4,28% 8. 3,71% 14,21% -10,50% 13,89% 9. 13,32% -13,32% 20,87% 10. 12,14% -12,14% 12,07% 11. 0,17% 11,54% -11,37% 13,78% 12. 11,47% -11,47% 25,63% 13. 10,81% -10,81% 21,72% 14. 9,31% 10,66% -1,35% 4,24% 15. 1,45% 9,35% -7,90% 5,55% 16. 3,12% -3,12% 17. 8,23% -8,23% 11,84% 18. 8,20% -8,20% 5,97% 19. 7,58% -7,58% 7,05% 20. 6,46% 7,43% -0,97% 8,01% 21. 7,40% -7,40% 4,64% 22. 7,10% -7,10% 5,63% 23. 6,80% -6,80% 10,91% 24. 18,51% 6,51% 12,00% 1,62%

11

12 Megyei és fővárosi kórházak modellezett teljesítmény korrekciójának hatásai a konszolidáció szempontjából, az elkerülhető HBCSk alapján 2016, mrd Ft lejárt szállítói állomány elk, HBCSk alapján bevétel korrekció* változó ktg hatás fix ktg hatás teljes költség hatás eredményre gyakorolt hatás kórházak összesen 27,2 -6,5 -0,8 -8,4 -9,2 2,7 *ebből 3 kórház esetében bevétel többlet összesen 1,4 mrd Ft

13 Köszönöm a figyelmet!