Vallás és Társadalom III. előadás Vallás eredete, vallástípusok

Az előadások a következő témára: "Vallás és Társadalom III. előadás Vallás eredete, vallástípusok"— Előadás másolata:

1 Vallás és Társadalom III. előadás Vallás eredete, vallástípusok
(hasonlóságok, különbségek, sajátosságok)

2 témakörök I. A vallások eredete és fejlődése
II. A vallások társadalom-történeti típusai: ősvallás, primitív vallás, (voltaképpeni) vallás, / mágia és vallás, mana, tabu, totem; szellemhit, istenhit/; formai-tartalmi típusai III. vallások jellegzetességei és különbségei, elterjedtsége és megoszlása

3 I. Vallások eredete Halál felismerése – (ön)tudatosság
Eliade, Freud, Frazer, Girard, Zolnai Vilmos áldozat, bűnbak, kísérő túlvilág, ősök, feltámadás neanderthali temetés!

4 I. Vallások eredete Szentség élménye – szent tárgyak, helyek…
már állati viselkedésben felfedezhető – fát kővel dobáló csimpánzok: „nem a kő mint olyan imádatáról, vagy a fa mint olyan kultuszáról van szó. A szent követ és a szent fát nem mint követ vagy mint fát tisztelik - azért tisztelik őket, mert hierophániák, mert olyasmi mutatkozik meg bennük, ami már nem kő vagy fa, hanem a szent, az ‘egészen más’. ” Eliade (SzP) Egy kis szemiotika: a kő, a fa itt jel – túlmutat önmagán (‘signifiant’)

5 II. Vallások típusai Primitív (törzsi) vallások – Intézményesült (komplex) vallások Mágikus vallások – Istenvallások Többistenhitek – Egyistenhitek Helyi vallások – Világvallások Keleti vallások – Nyugati vallások Kozmikus (univerzális) vallások – Történelmi (üdvtörténeti) vallások

6 Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
Három nagy egyén feletti, nemzetek közötti és kultúrákat átfogó vallásrendszert különböztetünk meg. Ezek valamelyikébe sorolható fel a világvallások mindegyike. 1. Sémi/perzsa eredetű vallások: próféta jellegűek. Isten és ember állandó szembenállásából indulnak ki, és túlnyomórészt a vallási szembenállás jegyében állnak: (zoroasztrizmus,) zsidóság, kereszténység, manicheizmus, iszlám, bahá’i 2. Indiai eredetű vallások: misztikus egységre törekvő alaphangvétel és a (vallásos) befelé fordulás jellemzi. Buddhizmus, dzsainizmus, szikh vallás. 3. Távolkeleti (kínai – japán) vallások: bölcsesség és harmónia jellemzi: taoizmus, univerzizmus, sintoizmus. Valamennyien az emberi lét alapvető kérdéseire felelnek: mindegyik kínál üdvösségre vezető utakat. Mindegyik foglalkozik az élet értelmével, háborúval, békével, szabadsággal, igazsággal, elnyomással.

7 Von Glasenapp: keleti és nyugati vallások
Keleti és Nyugati típusú vallások: a nagy világi vallások bölcsője Ázsia – a választóvonal a Hindukus-hegység. Nyugati: Keleti:  zoroasztrizmus indiai vallások: védikus bráhminok zsidó vallás hinduizmus => dzsainizmus, keresztény vallás buddhizmus, krisna tudatúak iszlám vallás szikhizmus (manicheizmus, kínai vallások => filozófiák, bahá’i) taoizmus, konfucianizmus, falungong

8 Von Glasenapp: térítés
A két vallástípust megkülönbözteti: az expanzió = terjeszkedés - Expanzivitásra való törekvés: térítő, hódító vallás-e? Pl.: kereszténység – térítés. Hódításra való hajlam nagy, így gyorsan terjedt. Ilyen az iszlám is. Csak az üdvözülhet, aki az igaz hiten van. Emögött politikai törekvések is állnak (keresztes háborúk, Amerika meghódítása). Teológiai alapja is van. A nyugati típusúak közül csak a zsidó nem expanzív, mivel ők kiválasztott nép és nem akarnak idegeneket maguk közé. A zsidó vallás és etnikum is. Keleti vallások: nem térítőek. Manapság próbálják a vallásukat terjeszteni, de nem erőszakosan (Krisna-hívők, buddhizmus), csak bemutatják a magukét. Az illető dönthet. Nincs mögötte politika.

9 Von Glasenapp: dinamikus vs. statikus jelleg
Dinamikus: nyugati típusú vallás => az emberi aktivitásnak nagyobb értéke van. Keleti vallások hívője passzív: az adott elfogadása beletörődés. Szabadság, determináció (maga dönt) Nyugat: dominál a szabadság , szabad akarat. Az iszlám erosebben viseli a fatalizmus jegyeit. Az embereknek nincs joga cselekvéssel befolyásolni az Isten eldöntött dolgait. Korai polgárság kálvinizmus idején terjed a kereszténységben. Teljes passzivitás. Csak a munka. A szórakozás bűn. => Gyarapodás, sikeresség => kiválasztottság jele. Akaratszabadság problémája. XIX.sz.-tól erre a kereszténység: Szabadon választható a jó és a rossz => ennek konzekvenciája van => üdvözülés – elkárhozás. Keleti vallásoknál a determináció jóval erősebb. A test különböző formákban születik újjá, de a lélek maradandó. Fatalizmus ott jelentkezik: a lélek addig születik újjá, amíg le nem rója a kozmikus adósságát. Az elkövetett bűn nem tudni melyik életben jön vissza. Lehet, hogy még abban, de lehet, hogy kettő múlva. Újjászületés önmagában nem érték => cél kikerülni ebből a körforgásból => determinizmus.

10 III. Vallástípusok - térben és időben

11

12

13 III. Vallások elterjedése
Világvallások elterjedése:

14 III. Világvallások kiterjedtsége

15 bibliográfia Gerhard J. Bellinger: Nagy valláskalauz, Budapest: Akedémiai Kiadó, (1993). Mircea Eliade: Vallási hedelmek és eszmék története I-III, Budapest: Osiris (1998). Theodore Gabriel - Ronald Geaves: …isme – sa intelegem religiile, Bucuresti: Enciclopedia RAO, (2007). Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, Budapest: Tálentum, (1993). Julien Ries: A szent antropológiája, Budapest: Typotex (2003) Simon Róbert: A vallástörténet klasszikusai, Tankönyvtár, Voigt Vilmos: A vallási élmény története, Budapest: Timp (2004)