A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.

Az előadások a következő témára: "A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG."— Előadás másolata:

1 A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

2 A Tanácsköztársaság létrejötte
a Vix-jegyzék elutasítása MSZDP remény: szövetség Szovjet-Oroszországgal  tárgyalás a börtönben levő kommunistákkal megegyezés titokban  kiáltvány Károlyi nevében (tudta nélkül) a hatalom átadásáról 1919. március 21.: az MSZDP és a KMP egyesülése  Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) cél: proletárdiktatúra („Mindenkihez!” c. kiáltvány) a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása (március 21.)  szovjet típusú diktatórikus államforma a Forradalmi Kormányzótanács megalakítása: (1) tagjai: népbiztosok (2) elnöke: Garbai Sándor (3) tényleges hatalom: Kun Béla (külügyi népbiztos)

3 A tanácshatalom belpolitikája
a nagybirtokok kisajátítása a földosztás elmaradása termelőszövetkezetek létrehozása az ipari, kereskedelmi vállalatok és a bankok államosítása a választójog szűkítése a közigazgatás átszervezése szovjet mintára (tanácsok) csekély pozitív eredmény: némi javulás a munkásság szociális helyzetében  elégedetlenség, széles körű ellenállás  „vörösterror” bevezetése: (1) törvénytelen eljárások: börtönbüntetések, kivégzések (2) terroralakulatok

4 . Az antant támadása és az ellenforradalmi erők
fordulat Mo-on  antant döbbenet  eredménytelen tárgyalások  antant cél: a tanácskormány katonai megdöntése csehszlovák és román támadás, benyomulás (1919 tavasza): terület- és városfoglalások a hadkötelezettség bevezetése komoly sikerek a csehszlovákok ellen a Felvidéken (május-június) az ellenforradalmi erők belső szervezkedése: (1) ellenkormány (Arad  Szeged; (2) „nemzeti hadsereg” (Horthy Miklós hadügyminiszter) (3) gróf Bethlen István ellenzéki csoportja Bécsben

5 A Tanácsköztársaság bukása
a Felvidék kiürítése, román ígéretszegés  a tanácskormány támadása  katonai összeomlás  román előrenyomulás a Kormányzótanács lemondása, a Tanácsköztársaság bukása

6 JÓ TANULÁST!!