Hogyan működik a társadalom?

Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom?"— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom?
7. Előadás Az állam: a fő rossz, vagy a fő jó?

2 Gondolatmenet A növekvő méreteknek előnyei vannak: Gyorsabb a kulturális evolúció, A munkamegosztás miatt nagyobb a hatékonyság és termelékenység, Stabilabb a szervezet, erősebb és jobban tud védekezni.. Ugyanakkor hátrányai vagy feltételei is vannak: A nagyobb csoport inhomogénebb, - könnyebben szétesik, Nagyobb veszély a potyautasság, a koordináció, majd Megjelenik a közlegelő problémája.. Hogy ezeket megoldják új eszközök kellenek: az új eszközök megoldják, újra nőhet, és újra beleütközöl a korlátokba…ezek egész hierarchikus rendszerét alkotják meg: Mentális modul Szimbólum, Kulturális szabály, Intézmény A múlt órán voltak az intézmények: megállapítottuk, hogy lehetővé teszik az együttélést, de (1) kiszorítják az alatta levőket, és (2) működtetni kell azokat (ember, szabály, erőforrás kell!!) Itt jelenik meg, hogy a külön-külön létrejött intézményeket össze kell fogni – ez lesz az állam!!! Az egymásra skatulyázott közösségek sora felvet egy érdekes problémát: a reflexeinkbe beépül az összes lépcsőfok, de modern és szabályozott feltételek esetén nem látható, Amint megroppan a stabilitás, előbukkan a régi reflex és működni akar… Sőt, ha csak tömegbe érkezel, azonnal keresed azt, aki hasonló, akivel csoportot alkothatsz A 20. század végének modern sőt posztmodern társadalma: szinglik a tömegben… Képes vagy úgy élni, hogy nélkülözöd a intim kapcsolatot – mert minden szükségletedet ki tudod elégíteni A mű majmok meséje… Ki vagy szolgáltatva a kis közösségnek, beszippant és nem enged….

3 Részben ezekre utal Az oligarchia vastörvénye: Robert Mitchel (hogyan működik egy politikai párt…. M. Weber: létrehozunk egy racionális és személytelen szabályrendszerrel – bürokratikus rendszerrel – működtetett szervezetet, de ezen belül a valóságban törzsek működnek…

4 Gondolatmenet George Price – John Maynard Smith – galamb-héja játszma (5/6 – 1/6 arány..) Ronald Coase – miért van cég? TGM – és Brosen + Frans de Waal kutatása, Z a hangya + Oroszlánkirály és az antropomorfizmus Mi volt az állam előtt? A világ tegnapig – J. Diamond A zöldfülű antropológus kalandjai, Isis sharia bíróságot működtet, Próbáld megérteni az egymásba skatulyázott közösségeket, Az állam jövője: válások a közösségek birodalmában – jobbá vagy rosszabbá teszi a helyzetet? A válasz: „Attól függ…”

5 A társadalom Matrjoska-modellje:
az „egymásba skatulyázott” társulások evolúciója Az állatok társulásai: (a viselkedést etológiai szabályok vezérlik: 20 fős csoport, illetve a család A Homo Sapiens közössége: A belső viszonyokat a „mentális modulok” szabályozzák – A felső határ: 50 fős csoport A modern ember közössége, a szimbólumok - normák és tabuk - generálta viselkedés szintje: – a felső határ: 150 fős csoportok (Dunbar szám) mindenki ismer mindenkit A viselkedést – a faluban - kulturális szabályok vezérlik: ez az „ököl-szabályok” szintje. A felső határ: 1000 fő, ahol elvileg mindenki találkozhatott már mindenkivel E felett az állam által létrehozott viselkedést intézmények irányítják. A közösség mérete meghaladhatja akár a milliós főt - ezek az imagined communities - már nem találkozik de ismerősének tekinti

6 Az evolúciós szerveződés szintjei
Közösség-szintjei Személyiség-program szintje Intézmények Mesterséges : Állam és város Szabályok Szerves: Fürt és falú Szimbólumok Természetes: Törzs Modulok Humán: Horda Humán etológia Etológiai: Falka, Biológiai: szuperorganizmus

7 Mi az előnye a csoportnak, és a minél nagyobb csoportnak?
Best within-group information associated with a fishing net (when conserved within the group) across time. The red line shows 16-player groups and the blue line shows 8-player groups. Performance is measured using arbitrary life units. Plotted are the mean values ± s.e.m. At the beginning of the game, the 16-player groups performed better

8 A „feladat-váltás költsége”, mint a munkamegosztást kikényszerítő erő
From microbes to humans, the success of many organisms is achieved by dividing tasks among specialized group members. The evolution of such division of labor strategies is an important aspect of the major transitions in evolution. As such, identifying specific evolutionary pressures that give rise to group-level division of labor has become a topic of major interest among biologists. To overcome the challenges associated with studying this topic in natural systems, we use actively evolving populations of digital organisms, which provide a unique perspective on the de novo evolution of division of labor in an open-ended system. We provide experimental results that address a fundamental question regarding these selective pressures: Does the ability to improve group efficiency through the reduction of task-switching costs promote the evolution of division of labor? Our results demonstrate that as task-switching costs rise, groups increasingly evolve division of labor strategies. We analyze the mechanisms by which organisms coordinate their roles and discover strategies with striking biological parallels, including communication, spatial patterning, and task-partitioning behaviors. In many cases, under high task-switching costs, individuals cease to be able to perform tasks in isolation, instead requiring the context of other group members. The simultaneous loss of functionality at a lower level and emergence of new functionality at a higher level indicates that task-switching costs may drive both the evolution of division of labor and also the loss of lower-level autonomy, which are both key components of major transitions in evolution. Tulajdonképpen ebből következik, minél jobban előrehalad a kulturális evolúció, annál inkább rászorulunk a munkamegosztásra. Ugyanis, minél előrehaladottabb a kulturális evolúció, annál összetettebb és bonyolultabb alkotásokat hoz létre, annál nehezebb váltani egy másikra, ami épp ilyen bonyolult. Ekkor érdemes specializálódni valamire… H. Goldsby, A. Dornhausc, , B. Kerra, Ch. Ofria (2012) Task-switching costs promote the evolution of division of labor and shifts in individuality. PNAS August 21, 2012 vol. 109 no

9 Az egy élettérben élő közösség problémái
1. A koordináció problémája. A közösség bizonyos mértékben összehangolt viselkedésre épül. Ennek érdekében az együtt élő lényeknek koordinálni kell tevékenységüket, ami jelzésekkel történik. A jelzés adása erőfeszítés, idő, figyelem és kölcsönösen egyértelmű értelmezés. Mindez erőforrásokat vonhat el a lényektől. 2. A potyautasság problémája. Célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Így sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben. 3. Közlegelő problémája A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, de egyébként racionálisan gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. Ilyenkor nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végül azonban a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak.

10 Ezeknek a problémának a megoldása
A pro-szociális viselkedést segítő módszerek és szabályok kifejlesztése. A befolyásolás két ösztönző hatásra építhet: 1. Jutalomra: amely meghatározott viselkedés esetén elnyerhető, megszerezhető (pl. élvezetet jelent, vagy rátermettséget javító hatást fejt ki), 2. Büntetésre: amely bizonyos viselkedés esetén a környezet által előidézett kárral, vagy költséggel kell szembenézni (pl. büntetést kell fizetni, a túlélésünket veszélyeztető problémát okoznak nekünk) 3. A természet és a társadalom is a két ösztönzőt – a jutalmat és a büntetést – többnyire együtt és összehangolva, és rendszerszerűen használja.

11 A természetben alkalmazott módszerek
Genetikai módszer az együttműködés és a pro-szociális viselkedés beállítására (pl. hangyák – rokonsága), A pro-szociális viselkedést támogató hormonok alkalmazása (oxitocin – együttműködés hormon, vasopresszin – „hűség-hormon), „Brutális nyomás-gyakorlás” a falkában (pl. státusz és pozícióharc, és az alá-, fölérendeltség kialakítása, és az elfogadás jelzése) A szociális kapcsolat ösztönzése az „öröm-funkció” beillesztésével (pl. kurkászás megnyugtató szerepe) Direkt reciprocitás és a „potyautasok” büntetése

12 A társadalmi evolúció során kifejlesztett eszközök
Az együttműködést, a „csalófelismerést” és az összehangolódást segítő mentális modulok, Szimbólumok kifejlesztése és alkalmazása a csoporton belüli együttműködés segítésére, A kulturális univerzáliának az együttműködést, és pro-szociális viselkedést támogató, illetve az ezt megszegők megbüntetése tényezőinek alkalmazása, Az együttműködést támogató intézmények alkalmazása (állam, és vele összehangolt erkölcs, vallás, politika stb.)

13 A „Dunbar” szám A szociális agy hipotézis: az agy elsősorban a szociális kapcsolatok „kezelése” – számontartása és könyvelése – miatt nőtt meg és nem a tárgyak manipulálása miatt. R. Dunbar megnézte az agyméret és a közösségi méret közötti kapcsolat összefüggését és pozitív egyenes kapcsolatot talált. Minél nagyobb a csoportméret, annál nagyobb az agyméret. Ez már az ember előtt is igaz. Azt találta, hogy az ember kifejlett agyméretével legfeljebb 150 fős csoportot tud „fejben tartani” és kezelni.

14 (1) A közösséget segítő mentális modulok
Az emberré válás korszakában formálódnak ki a közösség egyben maradását segítő modulok: A csalófelismerő modul, Az erős viszonosságot segítő modul, Státusz-követést segítő modul, A szociális összehangolódást segítő modul A megérdemelt segítséget azonosító rászorultságot vagy a lustaságot azonosító illetve azokat elkülönítő modulra. (Egy új cikkben hivatkoznak a máig élő hatására:a hétköznapi emberek nem bajlódnak etikai értékeléssel, pusztán a megérdemeltség megérzése alapján ítélnek)

15 (2) A potyautasság orvoslása - a szimbolikus forradalom után
A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága,

16 A norma elégtelenné válása
A norma a közösség kívánatosnak tekintett viselkedési modellje, amit megkövetel tagjaitól, és amelyet mindenkinek kötelessége kikényszeríteni. A normát a potyautasok veszélyeztetik, akik élvezik a szabály létét, de maguk nem tartják be. A norma érvényesítéséhez nélkülözhetetlen nemcsak az, hogy mindenki betartsa, hanem, hogy mindenki hajlandó legyen büntetni a normaszegőket, A normaszegőket első lépésben az altruista büntetők büntetik, saját költségen. Úgy is mondhatnánk, az büntet, akit megsértettek. Ám, ahogy nő a közösség mérete, ez egyre több forrást igényelne egyesektől. Emiatt elterjed a másodlagos potyautasság: ő az, aki maga szabálykövető, de nem büntet saját költségen, mert az drága, Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe.

17 A stabilitás biztosításának alternatívái
A kutatók (Sigmund, K. et al. Nature augusztus ) számítógépes szimuláció segítségével azt vizsgálták, milyen büntetési intézmények stabilizálhatnak egy változó létszámú és heterogén emberi közösséget. Kiindultak a korábbi kísérletek és a hétköznapok tapasztalataiból: a közösség fennmaradása nem nélkülözheti a büntetések rendszerszerű alkalmazását. Az egyik lehetséges mód, a normaszerű büntetés, az un. peer punishment. Ezt szabályszegés esetén a közösség bármely tagja kötelezően gyakorolja, bármely normasértő tag felett. A másik lehetséges mód, az államszerű büntetés, az un. pool punishment. Ebben az esetben a közösség, adó formájában forrásokat von el az egyénektől, cserében átvállalja a büntetés költségeit. A kutatók arra jutottak: amíg a közösség kicsi, és homogén, a peer punishment megfelelő stabilitást biztosít, és olcsóbb a pool punishment-nél. Amint azonban a közösség mérete és komplexitása egy bizonyos szintet meghaladt, kizárólag a pool punishment eszközével tartható egyben. Közpénzből finanszírozott büntető intézmények nélkül megállíthatatlan a potyautasok számának növekedése, majd egy billenési ponton túl a közösség szétesése. Ez tulajdonképpen az állam szükségességének matematikai bizonyítása

18 Közös javak játéka büntetéssel
A kísérletben: A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották. A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál, A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak. A kísérlet eredményei: 1, A résztvevőek 85%-a legalább egyszer büntetett, 2, a büntetés 75%-át a magas-szintű „befektetők” hajtották végre, 3, Minél alacsonyabb volt a hozzájárulás, annál gyakoribb, és annál nagyobb volt a büntetés, 4, A büntetések hatására a befektetési hajlandóság jelentősen megnőtt

19 A tapasztalatok és tanulságok
Ha csak jutalomra hagyatkoznánk csupán nagyon kis méretű (és döntően rokoni kapcsolatok által összefűzött) csoport képes huzamos ideig együtt élni, Ha lehetőség van a „potyautasok” megbüntetésre, az együttműködni képes csoport mérete megnő, de még mindig nem éri el egy több tucat főt egyesítő közösségét, Ha lehetővé tesszük a „másodrendű” potyautasok megbüntetését, akkor viszonylag nagy közösség képes együtt élni. Ezért nélkülözhetetlen a társadalmi életben a „másodlagos” büntetés és jutalom szerepe

20 A büntetés szándéka A kísérlet lezajlását követően kérdőívvel vizsgálták a motivációt. A célzottan és bosszúálló következetességgel alkalmazott büntetést nem a közösségi befektetés növelésének preferálása, hanem a potyautasok viselkedésé által kiváltott negatív érzelmek irányították. Vagyis a büntető viselkedést nem a közösség jövőjének racionális megítélése, és az azért érzett aggodalom, hanem a csalás ténye kiváltotta felháborodás és bosszúvágy, vagyis az érzelem vezérelte.

21 Hogyan teszi az evolúció „kifizetődővé” a büntetést?
A biológiában ha valamiről azt akarjuk, hogy az egyed megtegye, „élvezetessé” tesszük (Így élvezet szaporodni, enni, „kurkászni”, de épp így jutalmazni és büntetni is.) A legújabb kísérletek szerint a jutalmazásnál (jótékonykodásnál), és épp így a büntetésnél a fizikai kielégüléshez hasonló gyönyört élünk át. (Erre utal a „jobb adni, mint kapni” valamint a „legszebb öröm, a káröröm” kifejezések. Ez azonban arra vezet, hogy a büntetés „elszakad” eredeti viselkedés-módosító funkciójától, és önmagáért, a kollektív örömért „csinálják”. Ez az alapja a bűnbakképzés következményeként végrehajtott „népítéleteknek” és a lincselésnek.

22 Szeretjük-e a büntető társadalmakat?
A kísérletben felkínálták a résztvevőknek: választhatnak „büntetéses” vagy „büntetés nélküli” feltételek között játszanának. Induláskor a résztvevők 70%-a a „büntetés” nélküli állapotokat preferálta, A büntetéses csoportokban azonban jóval magasabb lett a közösségi befektetés mértéke, A büntetés nélküli csoportokban a közösségbe való befektetés gyorsan a 0-ra csökkent, vagyis a játék végére a „büntetést nem alkalmazó csoportok „legatyásodtak”, A korábban „büntetés-nélküliséget” választó egyének, egyre nagyobb %-ban léptek át a büntetőkbe.

23 A kísérlet eredményei Egy újabb kísérletben a „közös javak játékát” játszották csoportokban, és felkínálták a „büntető” és „nem-büntető” csoportban való részvétel közötti választást. Az emberek 1/3-a választotta a „büntetéses” közösséget, de aki ezt választotta, az hajlandó volt: Egyénileg – az átlagnál 40%-al többel hozzájárulni a közösséghez, és saját költségen megbüntetni saját csoporttagjait, ha azok nem járultak jelentősen a közöshöz, A büntető csoportok közösségi befektetéseinek mértéke jelentősen meghaladta a nem-büntetőkét, Ezt látva a nem-büntetők fokozatosan alkalmazni kezdték a büntetést, A végén a résztvevők 90% büntető volt, a büntetők egyéni hozzájárulása 95%-ra emelkedett, míg a nem-büntetőké 0-ra csökkent, A nem-büntetők neofiták lettek, jobban büntettek, mint a korábbi büntetők

24 A büntetés kontextus-függősége
A egyén büntetési hajlandósága, és a ténylegesen alkalmazott büntetés mértéke számottevően függ: 1, közösség fejlettségétől (gyűjtögető, letelepült, vagy piacos társadalomról van-e szó) 2, a közösség homogenitásától (mennyire sokféle, különböző kultúrájú, és életmódú egyén alkotja a közösséget), 3, a kísérletben résztvevők egyedi társadalmi kapcsolataitól, és speciális körülményektől, amely gyakran figyelmen kívül marad.

25 A letelepülés evolúciósan adaptív környezete
A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro-szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

26 Az állam Matrjoska modellje
Az intézmények szintje: Állam, adózás, törvények, politika A kulturális univerzáliák szintje: Szociális szabályok, hatalom, A szimbólumok szintje: Zászló, korona, jogar A mentális modulok szintje: Vezető és követő modul A humán etológia szintje: hormonális és dominancián alapuló összehangolódás A rovarok szintje: Genetikai összehangolódás

27 Az együttélés problémái
1. Hogyan oldják meg a konfliktusokat és a vitákat? 2. Hogyan szorítják vissza a potyautasságot, 3. Hogyan kerülik el a közlegelő tragédiáját, 4. Hogyan döntenek, szervezik meg, finanszírozzák és hajtják végre a társadalom működéséhez szükséges infrastruktúrát, 5. Hogyan teremtik meg majd működtetik a közösség számára fontos szolgáltatásokat

28 A együttélés problémáinak lehetséges megoldásai
Az állam, A piac, A „common pool resource” típusú megoldás

29 Az állam szerepei 1. Az állam, mint a legitim erőszak szervezete,
2. Az állam, mint a potyautasság elhárítója, 3. Az állam, mint a közlegelő megmentője, 4. Az állam, mint a társadalom működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtője, 5. Az állam, mint szolgáltatások szervezője.

30 A norma átadja helyét az államnak
Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomlik a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés, A kísérletek szerint – láttuk - a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. Ez lényegében az állam stratégiai szerepe: átvállalja a szabályok kialakítását, a viselkedés ellenőrzését, az ítélkezést, és a büntetés végrehajtását, Valamit érvényesít a méltányosságból, a zsarnokot elkergetik és a zsarnoki állam szétesik… Üzemszerűen működik, teszi a dolgát és sokféle módon segíti a közösség életét.

31 Az állam – mint legitim erőszakszervezet
A fentiekből következik, hogy a büntetés nélkülözhetetlen a nagyobb közösségek egyben maradásához, A büntetések egy része a normához és az erkölcshoz kapcsolódik, vagyis az elvárt viselkedés közösségi kikényszerítéséhez, A letelepedés után a közösségi beruházások finanszírozása, a közösségi szabályok betartatása és a hatalmi hierarchia elfogadása miatt fontossá válik az ennek kikényszerítése, amely döntő mértékben intézményes büntetés útján valóul meg

32 Az állam és a politika kapcsolata
Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább,

33 A „gyűlés” típusú döntéshozás
Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum, A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény

34 Az állam, mint a potyautasság elhárítója
Amikor megnő a közösség mérete várható, hogy egyre többen lesznek másodrendű potyautasok, és emiatt összeomolhat a nagyobb közösségben a szabálykövető viselkedés A kísérletek szerint tehát a kis közösségben, ahol nincs másodrendű potyautasság, a „peer-punishment” (egyedi büntetés) stratégia stabil. Ám amikor a közösség mérete és heterogenitása egy mértéket meghalad a közösség csak a „pool-punishment” (elkülönítünk forrásokat a büntetésre) stratégiai marad fenn stabilan. Ez lényegében a állam stratégiai szerepe.

35 A potyautasság elemzése
Közjavak játékok, A „potyautasság” jelensége, A különböző típusú „potyautasság”: elsődleges és másodlagos Közjavak játékok büntetés nélkül, A közjavak játékok ciklusai, Közjavak játékok büntetéssel, Közjava játékok „peer-punishment” Közjavak játékok „pool-punishment”, A tapasztalat: ha nincs másodlagos büntetés, a „peer-punishment” olcsóbb, Ha – mint a valóságban a másodlagos büntetés fontos, és azt is tekintetbe vesszük – akkor a pool-punishment rendszerek – vagyis az állam jellegű szerveződések teljesítenek jobban. Ez voltaképpen az állam létezésének matematikai bizonyítása

36 A másodlagos büntetés szerepe

37 A közlegelő tragédiája
A „közlegelő” azt a helyzetet írta le, amikor egy közösség - önző, egyéni érdek által vezérelt, de egyébként józanul gondolkodó – tagjai a közös erőforrásokat kihasználják. Az eredeti metaforában azt mérlegelik, hány tehenet hajtanak ki a közös legelőre. túl sok tehenet hajtanak a közös legelőre, azok „túllegelik” a mezőt, így végül minden tehén éhen pusztul. Az egyes egyén csak a saját közvetlen önző érdekét nézi, és arra gondol, ő lesz az első, aki észreveszi a készülő tragédiát, és valahogyan majd kimenekül, így „csak” mások járnak majd pórul.

38 Tegyük fel, hogy közlegelő tíz tehenet tud eltartani és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. Az egyik gazda egyszer csak gondol egyet és kicsap még egy tehenet a legelőre. Ekkor egy-egy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért mindegyik 10 helyett csupán 9 liter tejet ad – de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt idővel észreveszi egy másik gazda és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor már minden tehén csak 8 liter tejet ad, de a két dezertőrnek fejenként 16 liter teje lesz. És így tovább, minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy tehenet hajt a legelőre. Azonban nemsokára már azok is az eredeti 10 liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek két tehenük van. Végül, amikor már nyolc gazda tart két tehenet, a kéttehenes gazdák csak négy liter tejet kapnak az eredeti tízhez képest. (A kilencedik gazda már nem nyerne semmit egy második tehénnel.) Ennek ellenére, ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna. (Rövidítések a képen: SZT=szabálytisztelők, D=dezertőrök, K=közösség) A közlegelő mint erőforrás addig működik optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. Azonban ha egy szabályokat betartó szereplő döntési helyzetbe kerül, akkor számára bármely időpontban nyereségesebb a "dezertálás", mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végső soron a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak. A közlegelő csapdahelyzet legismertebb gyakorlati példája a környezetvédelem illetve környezetszennyezés.

39 A közlegelő tragédiája

40 Az állam, mint a közlegelő megmentője
A „közlegelő tragédiája” elkerülhető, ha a tehéntulajdonosok elfogadják, kinek-kinek megszabják, hány tehenet hajthat a közös legelőre. Amikor azonban a legelő még elég nagynak látszik, mindenki újabb és újabb tehenet akarnak a közös legelőre hajtani. Milyen megoldások vannak az „elfogadtatásra”? Állam = erőszakszervezete és adminisztrációja megszabja a törvényt, és ellenőriz, és büntet, Privatizálás és piacos megoldás = valaki saját tulajdonba veszi, kisajátítja, és saját érdekeinek megfelelően használja, A közösség ellenőrző intézménye = olyan konstrukció, amelyet a közösség alakít ki, működtet és ellenőriz.

41 Mi az állam? Egy közösség sajátnak tekintett térsége (territorium), ahol szuverén (saját belátása szerint szabályoz, büntet, és amelyet sajátjaként szemlél és „kezel” a közösség) Intézményesült hatalmi (erőszak) szervezte (a hierarchikus és ellentétes érdekű egyénekből, és csoportokból álló közösség összetartására), Identitás, amely a territoriumhoz, és ősökhöz, a közösséghez kötődik („Mi” és „Mások”) Az együttélést támogató szabályok, és a betartatást kikényszerítő rendszerek (törvények, és igazságszolgáltatás) Új kifejezéssel: az állam valamiféle „platform”, amelyre sokféle alkalmazás „építhető”.

42 (1) Miért az állam? Az előkép = „majom-rendőrség” + territorialitás
Evolúciós szelekciós nyomás = Sok ember, egyenlőtlenség, összetettebb közösség, inhomogenitás, versengés külső csoportokkal, Funkció = hatalmi feladat, védelmi feladat, összehangolási feladat, befektetési feladat Fejlettségi szintek: Gyűjtögetők (diffúz), Letelepültek (fokozatosan intézményesülő) Állam-alkotók (kifejlett és funkcionálisan megosztott)

43 Egy vélemény: a Talmud „Imádkozz a kormány jólétéért, mert ha nem létezne a tőle való félelem, az emberek elevenen falnák föl egymást.” Talmud (Atyák tanításai 3:2)

44 Mi integrálja a kiterjedt államot?
A hatalom (bürokrácia vagy hadsereg, amit többnyire egy ember vagy kevésszámú család mozgat) A vallás (Kína, India, muszlim országok és a középkori Európa), A homogén kultúra teremtette együttműködési készség és otthonosság, Történelmileg összehangolódott és egymáshoz csiszolódott intézmények (magántulajdon, piac, egyéni szabadság, demokrácia és a kormányzás módja)

45 Mi a helyzet a letelepedés során
Itt alakul ki a mai értelemben vett állam – pontosabban az előzménye (még nem intézmény – de szétválik a törvény (az állam szabályaiban megtestesülő „jó és rossz”) és az erkölcs (a kultúra hagyományaiban megjelenő „jó és rossz”), megjelenik az ideológia, egyre fontosabbak lesznek a háborúk, az intézményes erőszak, a rabszolgák, a közös beruházások stb.

46 A lehetséges javak átalakulása a letelepedés után
Csökkenti-e mások fogyasztása a közöset? A levonhatóság csekély A levonhatóság nagy Nehéz a kizárás Könnyű-e másokat kizárni a fogyasztásból? SZABAD JAVAK KÖZÖS-JAVAK Könnyű a kizárás VÁMOLHATÓ JAVAK MAGÁN JAVAK

47 Mi a „common pool resource”?
Olyan javak, ahol a „levonhatóság” nagy, míg a „kizárhatóság” nehéz, Olyan megoldásokat kell keresni, amely a „közlegelő” típusú problémákat megoldja, Négy kimenet van: A folytonos harc, és esetleg kölcsönös felmorzsolódás, Magánjavakká alakulnak a dolgok, és piaci elosztás jön létre, Az egyik közösség elfoglalja az egész közös javat és szabályrendszert kényszerít a felekre, állami szabályozást, A közösségek – pl. rákhalászok - „kiszenvedik” a megfelelő szabályrendszert (elfogadják, betartják, és betartatják). (Ez a logika szüli a „társadalmi szerződés” elméleteket)

48 Alanya (Törökország) part-menti halászatának esete
Alanya közelében viszonylag kis területen 100 helyi halász működött, 2-3 személyes hajót, és különböző típusú hálót használva. A halászok fele szövetkezetbe tömörült. Az 1970-es évek a „sötét kor”: (1) a halászokat a korlátok nélküli fogás vezette, (2) ez gyakran vezetett erőszakos cselekményekre, (3) a harc a legjobb helyekért megnövelte a költségeket, ugyanakkor a végeredmény bizonytalanságára vezetett. Fokozatosan kialakítottak egy szabályrendszert: Minden szeptemberben elkészítették a jogosult halászok listáját, Minden a területhez tartozó halászati helyet megneveztek, és felsoroltak, és megnevezték azt a hálótípust, amely nem akadályoz másokat a halászatban, Ezek a megnevezett helyek hatályban maradnak szeptembertől, májusig, Szeptemberben sorsoláson választják ki az egyes halászok induló halászati helyét, Szeptembertől, januárig a halászok minden nap egy hellyel továbblépnek keletre, majd januártól visszafelé nyugatra. (a halak is így mozognak!) A „fogás” optimalizálódott, a versengés lecsökkent, mindenkinek egyenlő esélye volt, nem voltak erőszakos cselekedetek, és a kapacitásokat is hatékonyan tudták kihasználni. A rendszert maguk a halászok működtetik: ők szervezik a rendszert, közösen terveznek, végzik az ellenőrzést, és a büntetést is. Elinor Ostrom. (1992): Governing the Commons

49 A viselkedés szabályozása a letelepedés után
Az ösztönzés/kényszerítés jellege Társadalmi és hatalmi nyomás Gazdasági érdek Intézmény A TÖRVÉNY ÉS A HATALOM PIAC Az ösztönző megtestesítője Egyén ERKÖLCS ÉS SZOKÁSOK EGYÉNEK SZERZŐDÉSEI

50 Az intézményi forradalom szakasza
A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, A társadalmak szellemi újratermelés önálló „értelmiségi” csoportra hárul, főállású papság, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, A társadalmak életében egyre fontosabbá válnak a közös beruházással és összehangoltan megépített és létrehozott technikai és infrastrukturális létesítmények Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, vallás, politika, szervezetek). A háborúk az élet természetes részeivé válnak

51 Az állam jótéteményei Az erőszak visszaszorulása (..) Az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) Jogbiztonság megteremtése (az önbíráskodás visszaszorulása) A közösségi szabadság szélesülése (vallási és egyéb kisebbségek jogainak szélesülése) A tudomány és az adatgyűjtés kezdetei

52 Az állam messianisztikus koncepciója
Bár a modern politikai filozófiákból többnyire kimaradt az isteni legitimáció, a messianisztikus célkitűzések igenis megmaradtak, ill. újak jelentek meg Jellemző a modern politikai filozófia egy részére, hogy az állam bővülő lehetőségeit kihasználva radikális társadalmi változást akar kieszközölni – az iparosodást és annak járulékos változásait politikai változásnak is követnie kell 52

53 A hatalommegosztás evolúciója (4)
Montesquieu: „Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak. .. De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három (ti. a törvényhozói, a bírói és a végrehajtói) hatalmat.” E gondolat hátterében különös felismerés van: a hatékony és sikeres kormányzás nem emberek kiválóságán, hanem intézmények megfelelőségén nyugszik.

54 A hatalommegosztás evolúciója (5)
A vállalatok - szemben a „vállalkozásokkal” - több befektető, így több tulajdonos, a személyes magánvagyonától elválasztott, önálló jogi léttel, és önálló vezetéssel rendelkezik. Működést belső szabályok vezérelték, és az ügyek vitelét – a döntések meghozatalát és a tulajdon működtetését – a tulajdonnal nem rendelkező menedzserekre bízták. Tevékenységüket - a korábban említett „átengedett szuverenitás” logikájában – a mindenkori törvények keretein belül maguk határozták meg. „Kívülről” senki nem szólhat bele a kinevezésekbe, és a leváltásba, a belső működésmódot, az ügyletek vitelét, a jutalmakat és büntetéseket a tulajdonosok saját belátásuknak és érdekeiknek megfelelően maguk határozzák meg.

55 A hatalommegosztás evolúciója (6)
„Az ilyen (részvény) társaságok igazgatói azonban – írta a kor gazdaságfilozófiáját leíró, napjainkban is sokat idézett, A. Smith, - mások pénzének a kezelői és nem a sajátjukénak, ezért nem várhatjuk el tőlük, hogy olyan aggodalmas éberséggel figyeljenek rá, mintha egy magánvállalkozás tulajdonosaiként figyelnének a saját pénzükre. Mint a gazdag ember intézői, hajlamosak a kisebb kérdésekben nem uraik érdekeit szem előtt tartva dönteni, és igen könnyen osztanak maguknak is részt belőle. Többé-kevésbé mindig gondatlanság és pazarlás jellemzi egy ehhez hasonló vállalat ügyeit”.

56 A hatalommegosztás evolúciója (7)
A vállalatokban egymás tevékenységét folyamatosan ellenőrző hatalmi ellensúlyok rendszerét alakítottak ki. Ez azt jelentette, hogy a tulajdonosok érdekeik biztosítására fékeket, ellensúlyokat, egymást ellenőrző belső vállalati szervezetek egész rendszerét teremtették meg. Az így létrejött intézmény-rendszert és működésmódot jelöli a vállalati kormányzás (angol kifejezéssel, corporate governance) fogalomrendszere.

57 Hatalommegosztás a 20. században
Mind a gazdaság, mind pedig a politika szférájában azzal a problémával kell szembe nézni: miként kormányozható egy olyan szerveződés, amelynek, ha az vállalat, akkor több százezer részvényese, ha pedig állam, több millió (pl. Magyarországnak, 8 millió) szavazásra jogosult polgára van. Hogyan biztosítható tehát az, hogy óriási számú „kedvezményezett” – tulajdonos, vagy szavazó-polgár – érdekeit a szerveződés irányítására és ügyeinek intézésével megbízott emberek – a választott vagy kinevezett vezetők – folyamatosan és az érdekek minél teljesebb teljesülésére összpontosítva, szem előtt tartsák. Ezt a kérdést mindkét esetben ugyanaz a tény indokolja: az „érintettek” nem látja át a helyzetet, nem veszi a fáradságot, hogy körültekintően tájékozódjon, nem megy el a közgyűlésre/választásra, egyáltalán nem fordít időt, és energiát, hogy tulajdonával/államával „törődjön, legfeljebb sopánkodik, vagy átkozódik, amikor a csőd, vagy a válság bekövetkezett. A helyzet megoldására a politika és a vállalkozások tudománya külön utakon járva, de egybehangzó megoldást találtak és ez az intézményes hatalommegosztás.

58 A hatalommegosztás intézményei a 20. században
Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

59 Az állam trendje: az „elszabadult” Leviatán
A modern állam elképesztő monstrum klasszikus elődjéhez képest, ideértve az abszolutista államot is – 1996-ban, a történelmi csúcsponton Németországban a GDP majdnem 50%-át állami fogyasztás tette ki Még a rendszeresen vizionált fekete helikopterek nélkül is elképesztő, hogy milyen erőket tud az állam mobilizálni, amelyeket régen nem tudott. Az abszolutista Poroszországban – amelyben az állam történelmileg hatalmas volt – ugyanez az arány 4,9% volt 59

60 A bürokratikus állam kialakulása
„A modern állam teljhatalmú akar lenni, egyre tovább bővíti céljait, felelősségét és képességeit, despotikus lesz.” Az NSZK-ban 1950 és 1989 között 790 ezerről 1,6 millióra nőtt a köztisztviselők száma – a 19. század első felében a Németország nagy részét kitevő Poroszországban ez néhány ezer volt Az állam növekvő szerepe alapvetően megváltoztatja a rá vonatkozó politikai, filozófiai megközelítéseket 60

61 A modern állam szerepei
Az állam tetemes köztisztviselői és közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a biztonságot szavatolja – ami az állam tradicionális és változatlanul legalapvetőbb feladata – , hanem számos szolgáltatást is nyújt, strukturálja a társadalmat és a gazdaságot Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltérően közelítik meg a főbb pártcsaládok (konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetően mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak – és az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan csökkentek 61

62 Komplexitás a törvények tükrében
Karakterek száma a(z)… Tíz parancsolatban: Magna Chartában (1215): Amerikai alkotmányban (1787): Weimari alkotmányban (1919): EU Alkotmányban (2004): Az EU 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról:

63 A „potyautas” állam Mi a teendő, ha az állam nem teljesíti kötelességét? Nem teremt rendet? Nem biztosítja az oktatást? Nem nyújt megfelelő egészségügyi szolgáltatást? Perelhető-e az állam?

64 Miért az osztályok? Előkép = Munkamegosztás + dominancia-sorrend (táplálékszerzés, utódgondozás..) Evolúciós nyomás = A munkamegosztás, és a sokféleség rátermettséget növelő hatás Funkciók = a munkamegosztás hatékonyság-növelő (ember-neandervölgyi versengése) Új cikk a munkamegosztásról (PNAS??) Fejlettségi szint Előember (férfi/női munkamegosztás) Gyűjtögetők (strukturálódó közösség: presztízs, hatalom) Letelepültek (territorialitás, és hierarchia, együttélési szabályrendszer) Államalkotók (a megosztás éles és az erőszakszervezet tartja fenn) 64

65 Tematika: Kivenni az identitást (lecsökkenteni)
A kérdéseket, amelyek végigkísérik a történelmet (Menenius Agrippa, J. Diamond) Mi az állam? – territorialitás, és ahhoz kapcsolódó szuverenitás, erőszakszervezet a belső stabilizás és külső védelem, legitim hatalom, belső társadalmi csoportok, majd osztályok „antagonisztikus” érdekellentét, rögzülő munkamegosztás, (Lenini meghatározás Idézetek: Talmudból van, de másoktól Hume, Lock, Montesqiueu, Rousseau, stb. – ezzel arra célozni, hogy végigkísérte a történelmet – Mit jelent az evolúciós elmélet: állati előkép, majd a fejlődési szakaszok Állatok államai – hangyák, majd majmok Állatok territorális vetélkedése A társ evó lépcsőin felfelé: (belső struktúra és külső kapcsolatok) Mit mondanak a játékelmélet kísérletek? Szimbólikus forr, Letelepedés (Common res. Pool problémák) – itt jelenik meg az állam Intézményi forr – itt véglegesen kifejlődik Mint külön probléma a Pangloss elv??? Wesphaliai béke Milyen eredményekre vezetett az állam megerősödése: Csökken a bűnözés, Megoldanak problémákat (egészségügy, oktatás, jóléti állam) Ugyanakkor állandó vita az állam túlfejlődéséről – anarchisták az egyik oldalon, Ayn Rand a másikon, és a konzervatívok Fogd úgy fel mint barkácsolást. Nincs végleges és elméletileg kiszámítható jó megoldás – keresgélés van – pl. E Ostrom (egyik oldalon az állam, a másikon a piac és középen a közösen barkácsolt szabályrendszer Globalizálódás új helyzete Kommunitárius közösségek, kommunák, gettók vrs. globális állam, és totális ellenőrzés A kisközösségek reneszánssza.

66 Új kísérlet a peer- és a pool punshnemt hatásáról

67 A pool és a peer punishment hatása és működése

68 a, Without second-order punishment, peer-punishers prevail but cooperation keeps breaking down and needs to be re-established (compare with Fig. 1a).  b, With second-order punishment, pool-punishers prevail. Simulations and parameters are as in Fig. 2.

69 Pool punishment in compulsory and voluntary Public Good Game
Results of extensive simulations based on social learning. To obtain reliable average frequencies, each player updates 107 times. Data points are supported by analytical approximations (solid lines). Parameters are as in Fig. 1, but with μ = 10−6 and with variable imitation strength, s. For small s values, updating is mostly random and frequencies of all strategies are roughly equal. Discrimination between strategies increases with s. a, Compulsory PGGs lead for larger s values to a regime of defectors. b, In voluntary PGGs, the cycle X  Y  Z  X provides an escape from of the defectors’ regime through recurrent opportunities to establish a sanctioning system with second-order punishment.

70 Az állam kialakulásának menetrendje
Currie, Th. Et al. (2010). Rise and fall of political complexity in island South-East Asia and Pacific. Nature. Vol

71 A lehetséges forgatókönyvek: van visszaesés és előreugrás is

72 A politikai komplexitás értelmezése
A politikai komplexitást a döntéshozási szintek száma és működésmódja szerint határozták meg. Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, A cikk legfontosabb megállapításai: A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is.

73 SZABAD JAVAK Javak eloszlása a letelepedés előtt Közjavak
Common pool resource SZABAD JAVAK Közjavak Vámolható javak Magánjavak

74 Javak eloszlása a letelepedés (neolit forradalom) után
Közös javak SZABAD JAVAK Vámolható javak Magán javak

75 Javak eloszlása az ipari forradalom után
KÖZÖS JAVAK SZABAD JAVAK VÁMOLHATÓ JAVAK MAGÁN JAVAK

76 Javak eloszlása a globális (posztindusztriális) rendszerben
Szabad javak Közös javak 3. Altarnatíva 1. alternatíva (Közös vagyonként) Vámolható javak Részben piacosítani MAGÁN JAVAK 2. alternatíva Privatizálni, és magán vagyonként

77 Szimbólum-vezéreltség:
A büntető és jutalmazó intézmények evolúciója Az etológiai szintje (a viselkedés-szabályozás hormonális és idegrendszeri eszközei Az evolúciós pszichológia „mentális moduljainak” szintje: Ösztön-vezéreltség: preferenciák, és attitűdök Szimbólum-vezéreltség: normák és tabuk A viselkedést terelő kulturális alkotások: az „ököl-szabályok” szintje A viselkedést meghatározó intézmények szintje

78 A társadalom Matrjoska-modellje:
az „egymásba skatulyázott” társulások evolúciója Az állatok társulásai: (a viselkedést etológiai szabályok vezérlik: 20 fős csoport A Homo Sapiens közössége: A belső viszonyokat a „mentális modulok” szabályozzák – A felső határ: 50 fős csoport A modern ember közössége, a szimbólumok - normák és tabuk - generálta viselkedés szintje: – a felső határ: 150 fős csoportok (Dunbar szám) A viselkedést – a faluban - kulturális szabályok vezérlik: ez az „ököl-szabályok” szintje. A felső határ: 1000 fő E felett az állam által létrehozott viselkedést intézmények irányítják. A közösség mérete meghaladhatja akár a milliós főt