Bevezetés az áldozatsegítésbe Az áldozatsegítés állami rendszere

Az előadások a következő témára: "Bevezetés az áldozatsegítésbe Az áldozatsegítés állami rendszere"— Előadás másolata:

1 Bevezetés az áldozatsegítésbe Az áldozatsegítés állami rendszere
dr. Veisz Gábor Igazságügyi Hivatal Budapest, február 25.

2 A bűncselekmény és az áldozat
tanúskodás sajtó polgári pereskedés szakértői vizsgálat bankkártya letiltás érzelmi feldolgozás biztosítási ügyintézés gyógykezelés család, barátok érdeklődése Bűncselekmény: új élethelyzet, amibe nem akart bekerülni, olyan helyzet, amiben nem akart részt venni, nem ő irányította az eseményeket (általában) Segítség nélkül: ital/drogok betegségek depresszió bizalmatlanság csökkent életminőség munkaképtelenség szubjektív biztonságérzet csökkenése önbíráskodás reviktimizáció elkövetővé válás hivatali ügyintézés munkahelyi hiányzás

3 A bűncselekmény és az áldozat

4 Áldozatsegítés vagy áldozatvédelem?
aktív az áldozat kérésére szolgáltatás jellemzően nem büntetőeljárási feladat büntetőeljáráson kívüli jogok biztosítása passzív minden áldozat számára eljárási biztosíték a büntetőeljárás szereplőinek feladata büntetőeljárásbeli jogok biztosítása

5 Mit szeretnének az áldozatok?
információ jogi támogatás gyakorlati segítségnyújtás anyagi támogatás alapszintű szükségletek biztosítása érzelmi támogatás függ a bűncselekmény jellegétől és az áldozat személyétől is információ Az áldozatok nem feltétlenül tájékozottak a büntető jogrendszer működésében, nem tudják, hogy a bűncselekményt követően mi vár rájuk, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Van, akinek egy egyszeri tájékoztatás elegendő ezzel kapcsolatban, de elképzelhető, hogy egy áldozatnak folyamatosan vannak kérdései az eljárás különböző fázisaiban. Az Áldozatsegítő Szolgálatnak minden ilyen helyzetben biztosítania kell az információt a számukra, hogy a szükséges ismeretek birtokában az áldozatok képesek legyenek döntést hozni az egyes kérdésekben. jogi támogatás A tájékoztatás már önmagában is sokszor segítség, de bizonyos összetett eljárásjogi kérdések megválaszolása már mélyebb szakértelmet, jogi ismereteket követel. Az is előfordulhat, hogy az eljárásban az áldozatnak jogi képviseletre van szüksége (pl. sértetti képviselet), amit szintén csak jogász tud nyújtani. A bűncselekményhez kapcsolódóan továbbá sok más probléma is felmerülhet, ami akár jogi közreműködést igényel. Ilyen lehet például egy polgári jogi kártérítési per az elkövetővel szemben vagy egy vitás kérdés a biztosítóval. A jogban járatlan áldozatok részéről ilyenkor felmerül az igény az ügyvédi közreműködésre. gyakorlati segítségnyújtás Az áldozatoknak a bűncselekményt követően számtalan praktikus kérdésben lehet szükségük támogatásra, kezdve onnan, hogy ha megsérültek, orvosi ellátást kell biztosítani nekik, egészen odáig, hogy a bírósági épületben eligazodjanak és megtalálják a tárgyalótermet. Szerencsés, ha az Áldozatsegítő Szolgálat egyfajta esetmenedzsment keretében tud foglalkozni az áldozattal (ez különösen a legsúlyosabb bűncselekmények esetében lenne indokolt). Az esetmenedzsment működésére Hollandiában láthatunk jó példát. Hollandiában évente kb emberölés történik, amikkel országosan összesen 18 esetmenedzser foglalkozik. Ők az eset korai szakaszától közeli kapcsolatban állnak az elhunyt hozzátartozóival. Az áldozatok megóvása érdekében a hatóságokkal ők tartják a kapcsolatot, illetve információt, különböző jogi, érzelmi és gyakorlati támogatást nyújtanak a hozzátartozók számára. Nem meghatalmazottként járnak el, azonban az ügyfél helyett beszerzik a különböző hatóságoktól a szükséges nyomtatványokat, és segítenek azok kitöltésében is. Az esetmenedzserek szociális munkások, akik alapos jogi felkészítést is kapnak munkába állásuk előtt. Az áldozattal kapcsolatban maradnak még a jogerős bírósági ítéletet követően is, hat hónapig (bár ekkor már ritkábban, csak pár havonta lépnek kapcsolatba), illetve az elkövető szabadulásakor újra. anyagi támogatás Talán nem is kell magyarázni, hogy miért szerepel ez az igénycsoport a felsorolásban. A bűncselekményt követően bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy átmenetileg anyagi segítségre szorul. A legtipikusabb példa, amikor a lakhelyétől távol ér valakit bűncselekmény, ami miatt – az idegen környezetben senkit nem ismerve, segítséget ismerősöktől nem várhatva – pénzre lenne szüksége, hogy haza vagy más biztonságos helyre jusson. De ugyanígy szüksége lehet pénzre annak is, aki otthon van ugyan, de a bűncselekmény során minden pénzétől megfosztották, és amíg legközelebb jövedelemhez nem jut, nincsen miből fedeznie állandó, rendszeres kiadásait. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a bűncselekménnyel okozott kárért az elkövető felel, neki kell azt az áldozat számára megtérítenie, erre senki más nem köteles, még az állam sem. Amire azonban ez megvalósulhat, addig hosszú hónapok vagy akár évek telhetnek el. A társadalmi szolidaritás ezért azt követeli meg, hogy az állam addig is cselekedjen, és anyagilag támogassa azokat az áldozatokat, akik erre szociális helyzetük vagy pillanatnyi állapotuk miatt rászorulnak. alapszintű szükségletek biztosítása Különösen a párkapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatai esetén merül fel (de máshol sem kizárt) az igény az azonnali biztonságba helyezés, a lakhatás és munka biztosítása és az ismételt áldozattá válás megelőzése iránt, továbbá főleg ilyen helyzetben lehet szüksége segítségre az áldozatnak olyan alapvető dolgokban, mint az élelmezés biztosítása, ruházkodás megoldása és más hasonló kérdések. érzelmi támogatás Az áldozatok igénylik az azonnali érzelmi támogatást, megerősítést, de szükségük lehet hosszabb távú támogatásra, tanácsadásra is. Ebben fontos alapelv, hogy el kell ismerni azt, ami történt és el kell fogadnia a segítőnek az áldozatot is. Mi történhet ha ezek az igények nem teljesülnek? ismét áldozattá válik (kutatások igazolják!) elkövetővé válhat (bosszú, védekezési mechanizmus stb.) pszichés és fizikai betegségek kockázata nő egyén és a társadalom biztonságérzete romlik minden típusú áldozatban közös vágy: legyen valaki, akinek elmondhatják az érzéseiket és meghallgatja őket

6 Áldozatsegítés jellemzői
három szakterület metszéspontjában (büntetőjog, szociális jog, közigazgatási jog) nem tipikus ügyfélkör a hagyományos hatósági logika nem működik személyes elem fontossága bizalmas ingyenes az áldozatok érdekében jár el Áldozatok igényei  nem tipikus ügyféli igények Személyes elem  amikor bejön az ajtón, még nem tudhatom mi történt (míg pl. a földhivatalban nagyjából igen) Földhivatal meghatalmazott is elintézheti, de egy bcs. miatti lelki sebet pszichológus csak személyesen tud eljárni (nem véletlen, hogy nem Kormányablakban intézhető ügy)

7 Az áldozatsegítési reform – szélesebb körű segítségnyújtás
segítségnyújtási formák szolgáltatások védett szálláshely tanú-gondozás érdekérvé-nyesítés elősegítése tájékoztatás jogi tanács érzelmi segítség egyéb (pl. kapcsolatfelvétel más szervvel) azonnali pénzügyi segély áldozati státusz igazolása állami kárenyhítés egyösz-szegű járadék 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Irányelv átültetési határideje november 16. November 1-jével hatályba lépett az Ást. és a Be. módosítása – pályázati tapasztalatok is segítették a jogalkotás előkészítését 1. új szolgáltatások (tanúgondozás – bírósági feladat; áldozati státusz igazolása – jogi segítségnyújtáshoz + okmánypótláshoz; érzelmi segítségnyújtás – kifejezetten igényli a szociális munkás és lehetőség szerint pszichológus alkalmazását) 2. tájékoztatás különállása megszűnik, szolgáltatásnak minősül 3. világosan elkülönül a hatósági és nem hatósági tevékenység (az ábrán kékkel jelölve a hatósági, amire vonatkozik a Ket., a többire nem vonatkozik)

8 Az áldozatsegítés szervezeti keretei
Miniszterelnökség területi kormányhivatalok Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztály … Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Hivatal (IH) Áldozatsegítési Osztály Áldozatsegítő Vonal

9 Az együttműködés jelentősége
intézményközpontúság (sok bába között elvész a gyerek)  ügyfélközpontúság

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
dr. Veisz Gábor Igazságügyi Hivatal