Ortopédia Dr. Farkas Judit.

Az előadások a következő témára: "Ortopédia Dr. Farkas Judit."— Előadás másolata:

1 Ortopédia Dr. Farkas Judit

2 Pantha rei

3 Mi a mozgás? Mechanikailag - egy test térbeli helyzetének változása az időben haladó forgó Élettanilag alapvető életjelenség helyváltoztató helyzetváltoztató „vegetatív” mozgások

4 A mozgás a mozgató szervrendszer működése révén jön létre.

5 A mozgató szervrendszer a mozgás létrejöttében közreműködő szerveknek
csontok, ízületek, izmok, idegrendszer komplex funkcionális egységét jelenti. A mozgás normális kivitelezéséhez a mozgató szervrendszer mindhárom elemének anatómiai és funkcionális épsége szükséges.

6 Anatómiailag az emberi szervezetben hat szervrendszert különítünk el: 1. Csontvázrendszer - csontrendszer - ízületek 2. Izomrendszer 3. Keringési rendszer 4. Zsigeri rendszer 5. Idegrendszer 6. Érzékszervek

7 A mozgató szervrendszer nem egységes anatómiai fogalom, hanem a mozgás létrejöttében közreműködő szervrendszereknek – csontok, ízületek, izmok, idegrendszer – komplex funkcionális egységét jelenti.

8 Szerv – rendszerint nagyobb anatómiai (szerkezeti) és funkcionális egység. Többnyire nem csak egy szövetből álló. Szövet – hasonló irányban differenciálódott sejtek összessége, melyek a szervezetben közösségbe tömörülten fordulnak elő. Általános kategória.

9 A négy alapszövet: 1. hámszövet 2. kötő- és támasztószövet 3
A négy alapszövet: 1. hámszövet 2. kötő- és támasztószövet 3. izomszövet 4. idegszövet

10 2. Kötő- és támasztószövetek A test egészét vagy annak egyes tagjait érő mechanikai terhelések túlmennek azon, amit élő sejtek önmagukban elviselhetnének, illetve annak ellent tudnának állni. A legtöbb kötő- és támasztószövetben ezért a sejtek közvetlenül nem, csak közvetve vesznek részt a szövet alapvető funkciójában. A mechanikai funkciót a sejtek által termelt sejtközötti állomány veszi át.

11 A sejtközötti állományba beépülő anyagokat és a beépítésükhöz szükséges fermentumokat, polymerizáló, depolymerizáló vagy egyéb aktiváló anyagokat a sejtek szintetizálják. A kötő- és támasztószövetek életműködése a sejtekhez, mechanikai funkciója pedig a sejtközötti állományhoz kötött.

12 A kötő- és támasztószövetek felosztása:
Kötőszövetek – húzásnak áll ellen Támasztó szövetek – nyomásnak áll ellen, „támaszt” Vér- és vérképző szövetek

13 a. Kötőszövetek éretlen embryonalis ktsz, szívbillentyű, sarjszövet, köldökzsinór laza rostos kötőszövet fascia, cseplesz, perineurium, parenchyma tömött rostos kötőszövet ínszövet ( oszlopszerű collagen kötegek) ízületi szalagok ( ezek elasticus rostokat is tartalmaznak) sejtes sejtdús ktsz, petefészek, méhnyálkahártya

14 A laza rostos kötőszövet amorph sejtközötti állományának anyagát mucopolysacharidok képezik., melyek két alakban vannak jelen: chondroitin,( hyaluronsav) és chondroitinsulfat.

15 A kötőszövetekben háromféle rostot különböztetünk meg:
collagen elasticus reticulum- vagy rácsrostok

16 A tömött rostos kötőszövet legtömörebb és egyben legrendezettebb formája az izmok inaiban fordul elő. Az ínszövetet oszlopszerű collagen-kötegek alkotják. A rostkötegek hézagait ínsejtek – fibrocyták – sorai töltik ki, melyek felnőtt szervezetben inaktívak. Csak akkor aktiválódnak, ha az ín megsérül, vagy ha pl. az illető tréningbe kezd, és izmai megerősödve nagyobb húzást gyakorolnak az ínra. Ilyenkor a fibrocyták újabb collagen-rostanyagot képeznek.

17 A collagen-rostok fizikai tulajdonságai:
nagy szakító-szilárdság 100kg/cm2 nem nyújthatóak maximális terhelésnél ‰ a nyúlás

18 Az ízületi szalagok szerkezete kevésbé rendezett, mint az inaké, és elasticus rostokat is tartalmaznak. Elasticus rostokból áll pl. a lig. nuchae is.  Az elastikus rostok hullámos, sokszor rugószerűen felcsavarodott fonalak. Fizikai jellemzőjük: maximális terheléssel eredeti hosszuk 150%-ra nyújthatóak szakítószilárdságuk a collagen-rostokénak 1/3-a

19 A reticulin- vagy rácsrostok szerkezete szövetenként változó
A reticulin- vagy rácsrostok szerkezete szövetenként változó. Izomrostokat, hajszálerek falát harisnya-szerű szövedékkel veszi körül, de egységes lemezt képez a hámréteg alapja mentén.

20 A kötő- és támasztószövetek sejtjei mesenchymalis eredetűek
A kötő- és támasztószövetek sejtjei mesenchymalis eredetűek. Mesenchymából lesz a simaizom, a szívizom és a vázizomszövet jelentős része is, de a csontszövet, a vér-, vérképző- és érfalszövetek is mesenchymalis sejtek differenciálódásából származnak.

21 Metaplasia – kötő- és támasztószövetekben elsősorban kóros viszonyok között észlelt jelenség, melynek során egy szövet másikká alakul át. (pl. csont szövet alakul ki a kötőszövetben) Ennek alapján következtetnek arra, hogy a felnőtt kötőszövetekben még öregkorban is vannak differenciálatlan mesenchyma sejtek.

22 b. Támasztó szövetek A támasztószöveteknek (porc, csont) elsődleges mechanikai funkciója a nyomóerőkkel szembeni ellenállás. Ezt a funkciót a részben vagy teljesen szilárd sejtközötti állománnyal érik el.

23 Támasztás szilárd sejtközötti állomány nélkül: húzásnak ellenálló tokon belül bizonyos nyomás alatt bezárt, nem szilárd anyag révén. (pl. levegővel telt gumikerék) - chordoid chorda szövet, zsírszövet

24 A chordoid szövetek nevüket az embryo chorda dorsalisaról kapták
A chordoid szövetek nevüket az embryo chorda dorsalisaról kapták. Chorda dorsalis – a gerinces állattörzs belső testvázának első, primitív támasztó tengelye. Lamina basalis jellegű zsákszerű tokját szorosan egymáshoz préselt sejtjei töltik ki. A mechanikai támasztó funkciót a sejtek belső feszülése, turgora adja.

25 A zsírszövet mechanikai szerepe hasonló: a sejteket a felszaporodott zsír tölti feszesre, melyek megfelelő kötőszöveti hálóba foglalva képesek mechanikai támasztó szerepet betölteni. Hoffa zsír fejtető- a tenyér- és a talp bőralatti szövete

26 A tenyér, a talp, az ujjbegyek területén a bőrből függőleges kötőszövetes sövények mennek a csontos alapig, ott rögzülve. Az ezen cellákat kitöltő zsírsejtek részben mechanikai védelmet jelentenek, részben a bőr feszesen tartásával a tárgyak biztos megragadását, illetve a talajon való megtámaszkodást teszik lehetővé.

27 Chondroid hyalin porc tisztán összenyomási terhelés (ízületi porc) rugalmas porc hajlításnak kitett területeken (fülkagyló, gége) collagen rostos porc szakító-, nyíró-, csavaró erőknek kitett (intervertebralis discus, meniscus) osteoid csontszövet

28 A csontszövet elmeszesedett collagen fibrilláris (osteocollagen) sejtközötti állományból és sejtekből ( osteoblast, osteocyta és osteoclast) áll. Zsírmentes szárazanyag-tartalmának 65%-a anorganikus anyagokból áll: hydroxil-apatit, fluor, Na, carbonat, citrát.

29

30 A csontok porcos telepekből fejlődnek
A csontok porcos telepekből fejlődnek. Porcsejt-proliferáció elfajulási zóna a hosszanti gerendákban mészsók rakódnak le a chondroclastok elpusztítják a porcsejteket – marad az irányítógerenda (pogácsa-szaggatás!) – osteoblastok – csontalapállományt képeznek – osteocyták. Ez a chondralis csontosodás.

31 A csontosodás a diaphysis területén kezdődik, a csont előbb perichondralisan majd periostealisan növekszik. De A csont végdarabjának felszínén a porcállomány végig megmarad, mint ízületi porc.

32 Epiphysealis csontképzés, epiphysis fuga Az epiphysislemez területére oldalból nyomulnak be az érhurkok, a porcszövet-proliferáció mindkét irányban zajlik a csontnövekedés időszakában. Az egyes csontok epiphysis-porcai különböző mértékben vesznek részt a hossznövekedésben.

33

34

35 A primer angiogen csontosodás: amikor capillárisok adventitialis sejtjei adják a differenciálatlan mesenchyma sejteket, melyekből csont-alapállomány termelése mellett közvetlenül alakul csontszövet. Erre példát stabil csonttörések gyógyulásánál láttunk. (AO elvek változása!)

36 Alak szerint megkülönböztetünk
A csontszövet kétféle elrendeződésben fordul elő: substantia compacta, (corticalis) és substantia spongiosa. Alak szerint megkülönböztetünk csöves lapos - agykoponya, lapocka, bordák, crista ilei köbös - csigolyák, kéz- és lábtőcsontok labyrinthikus csontokat – arckoponya légtartó csontjai

37 A végtagok vázát a hosszú csöves csontok alkotják.
A végtagtengely – az úgynevezett konstrukciós tengely – a végtag ízületein keresztül haladó egyenes, mely a csontok hossztengelyével rendszerint nem esik egybe. Amennyiben valamely csont tengelye, vagy valamely ízületet alkotó csontok által bezárt szög a végtag konstrukciós tengelyétől a fiziológiásnál nagyobb mértékben eltér, tengelydeformitásról beszélünk.

38 Lehetséges problémák a csontokkal:
növekedési zavar generalizált lokális szerkezeti eltérések

39

40 A csontok közötti összeköttetések formái:
a. Folytonosság- megszakítás nélkül syndesmosis = szalagos összeköttetés – tibio-fibularis, coraco-clavicularis synchondrosis = porcos – symphysis synostosis = csontos összeköttetés – korral járó vagy fejlődési rendellenesség b. Folytonosság – megszakítással.

41 Azokat a csontok közötti összeköttetéseket, ahol az összeköttetésben álló csontfelszíneket hyalin porc borítja, ezen felszínek között folytonossági hiány van, amit kötőszövetes tok, illetve szalagok hidalnak át, zárt üreget képezve, ízületnek nevezzük. Egy adott ízületben a mozgás az ízület mozgástengelye körül történik, az ízület struktúrája által meghatározott mechanizmus szerint.

42 Mechanizmus szerint megkülönböztetünk
Egytengelyű ízületek ginglymus (csuklóízület): az ízület tengelye az ízesülő csontok hossztengelyére közel merőleges. Típusos példája az IP ízület. trochoid (forgóízület) : az ízület tengelye a csont hossztengelyével megközelítőleg egybeesik. Atlantoaxialis vagy a radio-humeralis ízület.

43 Trocho-ginglymus (csukló-forgó) ízület: két egytengelyű ízület kombinációja Típusai: könyökízület, térdízület.

44 Kéttengelyű ízületek tojásízület: ellipszis alakú ízfej és ennek megfelelő ízvápa. Atlanto-occipitalis ízület csuklóízület. nyeregízület: két, egymásra közel merőleges tengely a két homorú/domború felszínnek megfelelően. Egyetlen előfordulása a hüvelykujj CM ízülete.

45 Soktengelyű vagy szabad ízület: gömb alakú ízfej és ennek megfelelő ízvápa.
Két előfordulása a váll- és a csípőízület.

46

47 Ízületi helyzetek: normál, vagy alaphelyzet: amit álló, nyugalmi helyzetben magától felvesz középhelyzet: amikor az ízület tokja és szalagjai minden irányban ellazulnak.

48 Ízületek mozgástartománya: teljes, hasznos, beszűkült, laza, kóros mozgathatóság.  
Teljes mozgástartomány - a meghatározott struktúra szerinti fiziológiás mozgásterjedelem. Hasznos- az optimálison belüli legfontosabb szögtartomány. Beszűkült mozgás - ha a mozgásterjedelem a fiziológiásnál kisebb, nem éri el a véghelyzetet. Laza - ha a mozgástengely által meghatározott irányú mozgás a fiziológiásnál nagyobb terjedelmű.

49 Generalizált hypotónia általános ízületi lazaság
laza ízületek Alkati hypotónia

50 Általános ízületi lazaság: több ízületre vonatkozik
Általános ízületi lazaság: több ízületre vonatkozik. Wilkinson szerint 5 jele van: könyök, csukló, pollex, térd, láb, a diagnózishoz ebből minimum 3 kell! Kóros mozgathatóság – ha olyan irányban is van mozgás, amit a normál ízületi struktúra fiziológiás körülmények között nem enged meg.

51 Ízületi contractura – amikor a mozgáskorlátozottság olyan nagy mértékű, hogy valamely síkban az ízületi alaphelyzet sem érhető el. Ankylosis – az ízfelszínek szerves összeköttetésben vannak egymással, és az ízület mozgásképessége elvész. Lehet kötőszövetes ( ankylosis fibrosa) vagy csontos (ankylosis ossea) összefüggés. Ha az ankylosis a tok és a szalagok hegesedésének következménye, ankylosis spuriának nevezzük.

52 A mozgató szervrendszeri betegségek okai:
veleszületett deformitás trauma tumor gyulladás degeneratív ízületi megbetegedések = arthrosis

53 Ízületi gyulladás – arthritis A gyulladásos reakció a synovialis rétegben zajlik, míg maga az ízületi porc másodlagos degeneratív elváltozásokat szenved. Az ízületi porc felszínére rákúszó lobos-sarjadzásos kötőszövetet pannusnak nevezzük.

54 transitorikus arthritis – reaktív elváltozás
infectiosus arthritis – létrejöhet közvetlen fertőzés (nyílt sérülés) következtében vagy véráram útján. Bakteriális: strepto-, staphylo-, pneumo-, gonococcus. Brucellosis. Gonorrheás arthritis, tbc, rheumatoid arthritis – az ízületi üreget zavaros, savós exsudatum tölti ki. Kórokozó nem mutatható ki, de jellemző a fibrines lepedék.

55 Degeneratív ízületi elváltozások – osteoarthrosis chronica deformans A hyalinporc érmentes bradytroph szövet, csupán a synovialis folyadék táplálja. A synovium az ízület belső rétege, mely az ízfelszínek csúszását elősegítő viscosus anyagot, elsősorban hyaluronsavat termel. Az ízületi porc lassú anyagcseréje és nagy mechanikai igénybevétele miatt hajlamos különböző regresszív-degeneratív elváltozásokra.

56 Ízületi kopás során a porc elasticitása csökken, sárgás színűvé válik, rajta a felszínre merőleges finom hasadékok keletkeznek, és felrostozódik. A porc-sodralékok az ízületi üregbe kerülve steril gyulladást hoznak létre, a synovialis folyadék mennyisége felszaporodik, zavarossá válik, ugyanakkor viscositása csökken. A porc táplálása tovább romlik, fokozatosan elpusztul.

57 Az alatta lévő csont decalcinálódik, fibrosusan átalakul, eburnealódik
Az alatta lévő csont decalcinálódik, fibrosusan átalakul, eburnealódik. A peremszéleken a perichondrium burjánzásából porcos, majd elcsontosodó növedékek – osteophyták keletkeznek. Ezek letört darabjai az ízületbe kerülhetnek, mint corpora libera, további mechanikus mozgásakadályt képezve.

58

59 Izom- vagy contractilis szövetek Alapvető vonásuk a sejtek vagy nagyobb egységeik összehúzódó képessége. A contractilitás bizonyos foka ugyan általános sejtműködés, mind mechanikai eredmény, mind sebesség tekintetében jelentős contractilitás két filamentaris protein – az actin és myosin – kölcsönhatásának eredménye. Az izomszövetek lényege tehát a sejtekben előforduló filamentosus szerkezetek, a myofibrillumok.

60 Típusai: sima izomszövet szívizomszövet harántcsíkolt izomszövet

61 Az aktív izomerő függ: az izomrostok számától, azaz a fiziológiai keresztmetszettől az izom hosszától

62 A mozgás kivitelezésének aktív elemei az izmok, melyek összehúzódásuk – azaz eredési és tapadási pontjuk közelítése – révén az ízületekben a tengely körüli forgást kivitelezik. Az általuk létrehozott mozgás iránya elsősorban attól függ, hogy az ízületi forgástengelyhez viszonyítva eredésük, illetve tapadásuk hol helyezkedik el. Működésük: agonista, antagonista, gravitációs és antigravitációs izmok

63

64

65 Maximális erőkifejtésre az izom a test nyugalmi helyzetében elfoglalt nyugalmi hosszában képes.
Az izomerő mértékét klinikailag 0-5-ig skálán határozzuk meg.

66 A végtagi mozgások nemcsak az egyes ízületekben, hanem az egymás mögött elhelyezkedő ízületi mozgások kombinációi révén jönnek létre. Ezt a kapcsolatot nevezzük mozgási, vagy kinetikus láncnak. Nyitott kinetikus lánc Zárt kinetikus lánc

67

68

69 Duchenne: „ Az agy majdnem semmit sem tud az izmokról, viszont annál többet az elvégzendő és az elvégzett mozgásokról”.

70 Idegszövetek Specifikus működésük az ingerlékenység és az ingerületvezetés. Ez a képesség kisebb mértékben minden sejtben – még a növényekben is megvan, de az idegszövet neuronalis elemei mind az ingerlékenységet, mind az ingerületvezetés sebességét különleges mértékben (150 m/sec) kifejlesztették.

71 Az ingerületvezetési sebesség növelésére az idegsejtek hosszú nyúlványait más sejtek felületi hártyájából rájuk csavarodott hüvelyek veszik körül. Felosztásuk: neuronok glia-elemek neuroepitheliumok

72 az általa beidegzett összes izomrost
A neuromuscularis rendszer alap-építőeleme a motoros egység. Motoros egység mozgató idegrost az általa beidegzett összes izomrost Mozgató sejt

73 A motoros egység valamennyi izomrostja együttesen húzódik össze
A motoros egység valamennyi izomrostja együttesen húzódik össze. A motoros egységhez tartozó izomrostok száma az izom funkciójától függ. ( A szemizmok motoros egységében az izomrostok száma 3-5, pl. a gastrocnemiusban kb.2000)

74 Minden harántcsíkolt izom I. típusú, oxidatív, lassú és II
Minden harántcsíkolt izom I. típusú, oxidatív, lassú és II. típusú, glykolítikus, gyors izomrostokból épül fel. Ezek aránya az izmokon belül annak feladatától függően változó, de az egyes motoros egységek felépítése mindig homogén.

75 A komplex működési egységet képező mozgató-szervrendszer irányítását az idegrendszer végzi.

76 Mozgató kéreg : a Br 4 és Br 6 area
Mozgató kéreg : a Br 4 és Br 6 area. Az elsődleges mozgató kéregben (Br4, 4s, 6aalfa és 6b) szomatotopia érvényesül. A kérgi reprezentációs területek kiterjedése nem az izom tömegével, hanem az adott izom által végzett mozgások finomabb szabályozásának lehetőségével arányos. A másodlagos mozgató kéreg (Br 6beta) a komplex mozgások szervezéséért, az izomtónus szabályozásáért felelős.

77 A motoros kéreg projectios pályarendszerei:
A. Pyramispálya – rendszer B. Extrapyramidalis rendszer

78 A. A pyramispálya a mozgató kéregből ered, 70-90%-a kereszteződik a nyúltvelő és a gerincvelő határán. A keresztezetlen rostok a végződésüknek megfelelő szelvényben lépnek át a túloldalra. A pyramispálya tehát egészében kereszteződik. Fiziológiai és neurológiai szempontból a piramist egységes felső motoros pályának tekintjük. A piramis rostok kb. 94%-a velőhüvelyes, és csak 6% velőtlen rost. A piramispálya az akaratlagos mozgások irányítója: a megtanult, finom mozgások gyors beindítását biztosítja.

79 B. Extrapyramidalis rendszer: a Br6 motoros kéregtől a gerincvelőig menő, és nem kereszteződő pályák összessége. A kéregtől a basalis ganglionokon keresztül a kisagyhoz is mennek rostjai. A reticulospinalis pálya a gamma-rendszeren keresztül befolyásolja az izomtónust. Az extrapiramideum a durva, nagykiterjedésű mozgások végrehajtását, az automatikus és kifejező mozgások megszervezését, az akaratlagos mozgásokhoz szükséges mozgáshátteret és tónuseloszlást biztosítja.

80 A kisagy a mozgások célszerű, idő- és térbeli legoptimálisabb megvalósításához koordinálja az izmok agonista, antagonista és fixáló működését. A motoros impulzusokat szenzoros feed-back révén összeveti a folyamatban lévő mozgással, és a kitűzött cél és a megvalósuló mozgás közötti eltérés alapján a végbemenő mozgást folyamatosan korrigálja. Ez a TOTE mechanizmus. (Test-Operation-Test-Exit)

81 Agykéreg = mozgásindíték Középagy = mozgásirányítás Agytörzs = izomtónus – szabályozás Labyrinthus = térbeli mozgás szabályozása központja

82 A mozgatórendszer elválaszthatatlan egységben működik az érzőrendszerrel. Minden mozgás alapfeltétele a szenzori-motoros integráció : a motoros tevékenységet a szenzoros impulzusok indítják meg, és az érző visszajelentés – a reafferentáció – szabályozza a mozgás pontosságát és erejét. Ez a kettős hurok a gamma-hurok.

83 Lényege: az izom munkaizomrostjai közé „párhuzamos kapcsolással” bekötve helyezkedik el az izomorsó, mely a reflexkör receptora. Ingere az izom passzív nyújtása, illetve az ennek hatására a munkaizomrost és az izomorsó között fellépő feszültség-különbség.

84 Az afferens szár érzőrost, a gerincvelő hátulsó szarván fut a gerincvelőbe, majd onnan az elülső szarvi mozgató-sejthez megy tovább, ahonnan a reflexkör efferens szára a munkaizomrostokhoz viszi az ingerületet. Az izom összehúzódik, így megszűntetve az izomorsó és a munkaizomrostok közti feszültség-különbséget.

85

86 A gamma hurok lényege, hogy ezzel a mechanizmussal a mindenkori testhelyzetet nyugalminak állítja be az izmok mechanikája szempontjából, lehetővé téve az újabb ingerre, összehúzódásra, vagyis mozgásra való felkészülést