Hogyan működik a társadalom?

Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom?"— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom?
3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs? A siker-stratégia szabályai

2 Hillél - a „lényegről” Élt két híres rabbi Jeruzsálemben az időszámításunk táján – i.e. 60 i.u római időkben. Az egyik – Sammaj - gazdag és szabály-követő volt, a másik, szegény, liberálisabb és megengedőbb - Hillél. Egy római katona elment a gazdaghoz, aki éppen a fürdőben volt és megkérdezte: mesélné el neki a Szentírás lényegét, de olyan röviden, hogy fél lábbal is képes legyen végighallgatni. Sammaj elzavarja. Ekkor elment Hillélhez, és tőle is megkérdezi ugyanezt. Hillél egy pillanatra elgondolkodott, majd az mondta: A Szentírás lényege: „Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz”. A összes többi csak kommentár és magyarázat.

3 „Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének.”
Az aranyszabály „Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének.” (Jézus – Lukács 6:31

4 Az aranyszabályok Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz. (Hillél) Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének. (Jézus – Lukács 6:31)) Azt tedd másnak, amit azok tesznek veled. (Konfucius – Analects 15:23) Nem lehetsz igazhívő, hacsak azt nem kívánod testvérednek, amit kívánsz magadnak. (Islam – Sunan) Ne sérts meg másokat, olyan módon, ahogyan azt te sértésnek érzenéd. (Buddhizmus – Udanavarga) Ne tégy semmi olyant másoknak, ami ha veled tennék, fájdalmasnak éreznéd. (Hinduizmus – Mahabharata 5:1517) Mi az oka, hogy olyan sok Isten nagyon hasonló elveket ad meg, mint kötelező vagy ajánlott viselkedési modell?

5 Miként alakul ki az „aranyszabály”?
Az életben még a legegyszerűbb viselkedési elemnek is kettős következménye van: költségekkel jár, és bizonyos haszna van, Az élet folyamatos tapasztalatait ösztönszerűen összegezve kialakul egy nem tudatos kép az adott viselkedés várható „költség-haszon” következményeiről, Hosszabb idő után, - nem kis részben a társadalmi szelekció eredményeként - az egyáltalán nem átgondolt „költség-haszon” várakozás egy racionális viselkedési program születéséhez vezet, Ennek az ösztönszerű várakozásnak a lényegét valamilyen közmondásszerű , és annak kulturális szabályban foglalja össze az adott közösség Ha ez egy fontos szabály lesz, akkor hozzáillesztenek, vagy védelméül hozzákapcsolnak, jutalmazó és büntető szabályokat, amelyek megerősítik az alkalmazót illetve elbátortalanítják azt aki áthágná azt. Ekkor válik a vallás által „szentesített” erkölcsi elvvé.

6 Az élőlények problémái
1. Az élőlények folyamatosan a környezet által felvetett problémákkal küszködnek. Ha azt sikeresen oldják meg „tovább élhetnek”, ha nem elpusztulnak. (K. Popper) 2. Kezdetben a problémáknak három nagyobb csoportja létezik: az éhség, a félelem és a szaporodás, (Ch. Darwin) 3. Majd bizonyos környezeti feltételek esetén fellép egy újabb probléma: a csoportos lét problémája. Ezen belül két típusú probléma: hogyan kezelem a csoporton belül a „másikat” (hol és hogyan helyezem el magam a hierarchián, miként segítek), hogyan viszonyulok az „idegenekhez”

7 Mi is az erkölcs? Első lépésben a viselkedést az egyéni túlélés és rátermettség-maximalizálása vezérli, Majd felismerjük, hogy túlélésünk szempontjából épp így fontos lehet a „saját” csoport – testvérek, a nagy család,majd a törzs – támogatása, akik „visszatámogatnak”, A viselkedésben egyaránt megjelenik és rögzül az, ami nekem jó és az, ami a különféle csoportjaimnak jó, és ezen keresztül nekem is. (Ez már utal a Price féle „multi-level selection”-ra Ez úgy történik, hogy az olyan viselkedési programok mellett, amelyek a szűken vett „költség-haszon” szemszögéből mérlegelnek , épp így kifejlődnek és rögzülnek olyanok is, amelyek a „közös jó” szemszögéből. Egy konkrét döntés esetén azután mindkettő szemszögéből mérlegelünk. Ez utóbbi lesz az erkölcs. Az erkölcs tehát a többszintű evolúció (multi-level evolution) következménye és megjelenési formája.

8 Evolúciós építkezés logikája
Az erkölcs tehát úgy lép a képbe, mint egy egyre összetettebbé váló szabály-, program-rendszer, amely arra nyomja az egyedet, hogy a saját önző érdekeinek „költség-haszon” értelmezése mellett, (részben helyett!) figyelembe vegyen mást is, és megtegye azt, ami egyébként neki közvetlenül nem kifizetődő, de a csoporton kersztül, esetleg kifizetődő lehet. Az evolúció „létráján” – a Matrjoska baba rétegein - felfelé lépkedve egy egész sorozat, egymásra épülő program-rendszer alakul ki: Először erkölcsi ösztön, Azután az erkölcsi modul.. Azután az erkölcsi norma, Azután az erkölcsi szabály, Azután az erkölcs intézménye…

9 Az erkölcs filogenezise és ontogenezise
A filogenezis = törzsfejlődés, amelynek során új fajok, esetleg újtulajdonságok, szervek alakulnak ki. Az erkölcs filogenezise azt a folyamatot jelöli, ahogyan az erkölcsnek tekintett jelenség kiformálódik a fejlett lényeknél, majd az emberszabásúaknál, azután ahogyan formálódik tovább az ember evolúciója során. Az ontogenezis = egyedfejlődés, ahogyan az élőlény a megtermékenyítéstől a teljesen kifejlett lényig eljut. Az erkölcs ontogenezise arra a folyamatra utal, ahogyan a megfogant, majd megszületett és folyamatosan élettapasztaltra szert tevő felnövekvő emberi lény az erkölcsi viselkedést megszerzi, elsajátítja, és a kialakultak megváltoztatja.

10 Az élet játékai Piros-kék játék (fogoly-dilemma) – együttműködési készség Ultimátum (diktátor) játék – egyenlőség vagy méltányosság iránti vonzalom (a megosztás mértéke) Bizalom-játék (vissza-osztás mértéke) – bizalom-szint Közös javak játéka – szolidaritás mértéke (a közösségbe való befektetés mértéke)

11 A közösségben fellépő szociális dilemmák lényege
Az emberek együttműködése (de az állatoké is) gyakran hoz létre u.n. szociális dilemmát. Ezek lényege: célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, vagyis a közös lét az egyéni rátermettséget is javítja. Még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Ezért sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.

12 A piros-kék játék szabályai
A játékot – legalább két – egymástól fizikailag elválasztott csapat játssza. A csapatoknak 8-10 egymást követő menetben döntéseket kell hoznia. A döntés két szín, a PIROS vagy a KÉK szín egyikének a kiválasztása. A döntést az alábbi un. kifizetési mátrix kiértékelése alapján kell meghozni: A1 döntés A2 döntés A1 pont A 2 pont K +2 P +4 -4 -2 A játék célja, hogy a saját csapat minél több pontot szerezzen a játék végére. A játék kezdetén a játékvezető minden csapatnak hagy mintegy 5 percet, hogy kialakíthassa saját stratégiáját, majd bejelenti, hogy döntési forduló következik. A csapatoknak mintegy 1 perc alatt kell döntést hozni: az adott fordulóban milyen színt választottak. Ezt felírják a saját lapjukra, a játékvezető mindenkiét megnézi, kiértékeli a kapott pontokat és felírja a táblára, hogy mindenki láthassa az eredményt. Majd újabb döntési forduló következik. A 3. és a 6. forduló után tárgyalásra lesz lehetőségük a csapatoknak. Tárgyalni lehet, de nem kötelező, és a tárgyalási megállapodást nem kötelező betartani. Ugyanakkor az első tárgyalási fordulót követően a pontok megkétszereződnek. (+2, +4-et ér) a második után megháromszorozódnak. (–2. –6-ot ér).

13 A piros-kék játék tipikus menetei
A stratégia különbsége Tárgyalok/nem tárgyalok Csalok/nem csalok Menet A1 A2 B1 B2 C1 C2 D1 D2 E1 E2 F1 F2 1 K P 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont +36 -36 -42 +28 -46 -38 -14 -22

14 A piros/kék játék tanulságai
Légy tudatában, hogy a másik egy önálló lény, akinek megvannak a maga érdekei, és tőle (is) függ a te nyereséged Mindig érdemes kezdeményezni a kapcsolat javítását Soha nem szabad visszautasítani a tárgyalást és az információk cseréjét Légy tudatában, hogy a másik egészen eltérően észleli a helyzetet Érdemes minden lépést a hosszú távú kapcsolat tükrében szemlélni Vedd észre, mikor indul be a kölcsönös büntetés eszkalációja Nem az a fontos, a mások mennyi pontot gyűjtött, hanem az, te mennyit szereztél

15 Az ismétléses fogolydilemma kísérletek eredményei
R. Axelrod kísérlete (1980): számítógépes programokat „játszatta” egymással, amelyek az ismétléses fogoly-dilemma játékot modellezték, A beküldött programok között volt, mindig csaló, mindig együttműködő, hol így hol úgy viselkedő, A nyertes: TFT (tit-for-tat = első lépésben működj együtt, utána mindig tedd azt, amit a partnered az előző lépésben) A TFT siker elemei: Légy bizalommal Légy együttműködő Légy „provokálható” Légy felejtő

16 A saját kísérlet leírása
68 résztvevő, Öt különböző helyen, 6-8 fő, párokba szervezve, játszott 30 meneten keresztül játszottak, 4.,6., és 9. menetben tárgyalás, 12.15, 18. menetben „párcsere”, 22, 24, 26, 28. menetben szelekció.

17 A belépő kérdőív példái
Eddigi élettapasztalataim azt sugallják, hogy A bizalom alapvetően fontos, hogy az életben a lehető legtöbbet elérjem, Az egyéni gyarapodást a lehetőségek korlátlan és erkölcsi elvektől nem befolyásolt kihasználása támogatja leginkább, Csak magamra számíthatok, és mások is így gondolkodnak, bármit mondjanak is. Életem során az a benyomásom alakult ki, hogy.. Az élet arra tanított, hogy … Verseny … Együttműködés… Csalás.. Megosztani a saját javakat… Mások segítése… Igazságosság… „Jó tett helyebe, jót várj?

18 A kilépő kérdőív példái
A játék során az a véleményem erősödött meg, hogy A bizalom alapvetően fontos, hogy az életben a lehető legtöbbet elérjem, Az egyéni gyarapodást a lehetőségek korlátlan és erkölcsi elvektől nem befolyásolt kihasználása támogatja leginkább, Csak magamra számíthatok, és mások is így gondolkodnak, bármit mondjanak is. A játék visszaigazolta, hogy.. A játékból azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy… Verseny … Együttműködés… Csalás.. Megosztani a saját javakat… Mások segítése… Igazságosság… „Jó tett helyebe, jót várj?

19 Milyenek vagyunk? 1. ETFT „Jó tett helyébe, jót várj” (Teréz anya)
„Kölcsön-kenyér visszajár” 3. Bizalmatlan TFT „Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten” 4. Önző, versengő „Szemesnek áll a világ” (Gordon Gekko)

20 A viselkedés változása (1)
A választott viselkedési stratégia A követők száma az induló kérdőív szerint A követők száma a záró kérdőív szerint Elnéző TFT 5 (7.4%) 3 (4.4%) Tit-for-tat (TFT) 15 (22.1%) 26 (38.2%) Bizalmatlan TFT 27 (39.7%) 28 (41.2%) Önző, versengő 21 (30.8%) 11 (16.1%)

21 A viselkedés változása (2)

22 A sikeresség mutatói A siker mutatói ETFT TFT BTFT ÖV
A nyertesek (élbolyba kerültek) száma 2 (i) 2 (z) 3 (i) 5 (z) 4 (i) 3 (z) 1 (i) 0 (z) Az átlagos helyezési szám (állva maradtak/összes követő 0.4 0.9 0.5 0.24 Elért átlagpontszám Az elért összes pont/ a követők száma 84 92 80 76

23 A viselkedés változásának trendje
Záró kérdőív (kap) Nyitó kérdőív (ad) ETFT (3) TFT (26) BTFT (28) ÖV (11) ETFT (5) 2 1 TFT (15) 9 5 BTFT (27) 11 14 ÖV (21) 4 8

24 A TFT stratégia alapelvei
Légy bizalommal Légy együttműködő Légy provokálható Légy felejtő

25 Légy bizalommal Egy kapcsolat kialakításakor - legyen az üzleti vagy barát esetleg szerelmi kapcsolat - első lépésben mindig előlegezd meg a bizalmat. Bátran kezdeményezd a kapcsolat kialakítását, válaszolj pozitívan, és igenlően a kapcsolatfelvételre A nyitottság és a pozitív válasz az alapja minden „jó” forrásának, a cseréknek.

26 Légy együttműködő Az életben – ha számodra az adott kapcsolat valóban fontos – soha ne csalj elsőként. Vagyis, együttműködésre mindig együttműködéssel válaszolj Ha hosszú-távú kapcsolatra törekszel, a csalás soha nem éri meg, mert megszakíthatja az egyébként jól működő kapcsolatot, és lehetetlenné teheti annak folytatását

27 Légy provokálható Ha az életben bármilyen kapcsolatodban valaki rászedett, átrázott, becsapott, kihasznált – „palira vett” – azonnal add vissza. Ne hagyd szó nélkül, ha megkárosítottak, és érdekedet sérelem érte. Ne ringasd magad abban az illúzióban, hogy majd csak abba hagyja. A büntetés jelzés: észrevetted, hogy megsértette érdekeidet, és te ugyanígy jársz el, ha nem tér észre.

28 Légy felejtő Válaszod a téged ért sértésre, soha ne legyen megtorló. Soha ne válaszolj egy csalásra hárommal. Ha a kapcsolat fontos neked, jelezd, hogy a büntetés után kész vagy az együttműködésre (tit-for-tat szerint) Légy megbocsátó, és ne feledd: örömet csak másokkal való együttműködésből szerezhetsz.

29 A TFT különös ellentmondása
A TFT-t sokan - első pillantásra - agresszívnek tartják. Nem az! Mindenkinek a saját arcát tükrözi vissza. Sőt, a TFT a közösség hőse: ő tesz legtöbbet a normális és élhető társadalom kialakításáért. Magára vállalja a közösség megkárosítóinak nevelését.

30 Az önérvényesítő viselkedés jellegzetességei
Tünetek: Hangot ad érdekeinek, de meghallgatja a másikét Nem mond le saját érdekeiről, de kész a kompromisszumra Elmondja ha úgy érzi megsértették, de nem sérteget másokat Okok: Tisztában van saját érdekeivel, de figyel a másik érdekére is Kölcsönösen elfogadható megoldásokra törekszik Tisztában van jogaival, de elismeri mások jogait is Viselkedése: Semleges hanghordozás, szilárd szemkontaktus Nyugodt testtartás Figyelem a másik mondanivalójára A leggyakrabban használt kifejezések: Nekem ebben a helyzetben az az érdekem… Összpontosítsunk inkább a megoldásra Számomra ez a megoldás nem kedvező, mint szólna inkább ahhoz…?

31 Az agresszív személyiség jellegzetességei
Tünetek: Csak a saját érdekére van tekintettel, mások érdekét kétségbe vonja A hibát mindig másokban keresi, mindig másokat okol, Megszégyenítően, atyáskodóan, csúfolkodóan viselkedésik Okok: Csak saját érdekeivel törődik Mások jogait kétségbe vonja Mások legyőzésére, sarokba szorítására törekszik Viselkedése: Hangos, durva, személyeskedő hang Gyors beszéd, amely nem törődik azzal, megértették-e? Fölékerekedő testtartás, fenyegető viselkedés A leggyakrabban használt kifejezései: Te teljesen hülye vagy, tedd amit mondtam, vagy máskülönben… Hogy mered ezt mondani… Csak nem képzeled, hogy

32 A passzív (visszahúzódó) viselkedés jellemzői
Tünetek: Mindig enged mások kérésének Nem törekszik a saját érdek érvényesítésére Aláveti magát mások akaratának Okok: Nem akar másokat megsérteni Szeretne mindig mások kedvére tenni A békesség megőrzésére törekszik, minden áron A viselkedés: Tétovázó, bizonytalan mozdulatok, remegő kéz A szemkontaktus kerülése, Ideges reagálás az érdekütközésre A leggyakrabban használt kifejezések: Én nem is tudom…, talán, …kellene…, jó lenne ha…. Legyen úgy ahogy te akarod, Mondd inkább te, mit akarsz

33 Az önérvényesítő viselkedést kifejező megnyilvánulások
Pozitív érzelmek kifejezése: Elismerés kinyilvánítása Elismerés fogadása Szívesség és segítség kérése Szeretet, vonzalom kinyilvánítása Beszélgetés kezdeményezése és fenntartása Saját érdek kifejezése: Saját törvényes jog melletti kiállás Hozzánk intézett kérés visszautasítása Saját vélemény - beleértve a véleményeltérést - fenntartása Negatív érzések kifejezése Igazolt bosszúság kinyilvánítása Igazol düh, vagy harag kinyilvánítása

34 Az eltérő viselkedésmódok jellegzetességei
Passzív viselkedés Agresszív viselkedés Önérvényesítő viselkedés Mindig enged mások kérésének Saját érdekét feltétel nélkül mások elé helyezi Hangot ad saját érdekeinek, de meghallgatja a másikat Lemond saját érdekei érvényesítéséről A hibát mindig másokban keresi Nem mond le saját érdek érvényesítéséről, de kompromisszum-kész Aláveti magát mások akaratának Megszégyenítő, atyáskodóan, csúfolkodóan viselkedik Elmondja ha sértve érzi magát, de nem sérteget másokat

35 Az önérvényesítő kommunikáció legfontosabb elemei
Tudatában lenni annak mi is az érdekem Azt mondani, amit valójában akarok Tisztázó kérdéseket feltenni semleges hangnemben Konkrétnak lenni állításaimban és kérdéseimben Minél kevesebb bizonytalanságot kifejező szót alkalmazni Figyelni a másik jelzéseire és arra amit mondott Jelezni, hogy értettük amit mondott és reagálni a jelzéseire

36 Az önérvényesítő viselkedés technikái
Tényfeltáró kérdések semleges hangnemben Törött lemez Nemet mondani Működőképes kompromisszumot felajánlani Mellélépni (empátiát kifejezni) Kifejezni negatív érzéseket Belső monológ

37 Alapvető jogaink, amelyeket néha nehéz érvényesíteni
1. Mint önálló személyiségnek jogom van arra, hogy megállapítsam, mi a fontos, és mi az ami nem 2. Jogom van arra, hogy úgy kezeljenek, mint egy intelligens, másokkal egyenrangú lényt 3. Jogom van arra, hogy kifejezzem érzéseimet bármivel, és bárkivel kapcsolatban 4. Jogom van arra, hogy kifejezzem véleményemet és értékeimet, amelyekben hiszek 5. Jogom van arra, hogy igent, és nemet mondjak bármire, amire akarok

38 Alapvető jogaink, amelyeket néha nehéz érvényesíteni
6. Jogom van arra, hogy hibázzak 7. Jogom van arra, hogy megváltoztassam a véleményemet, ha úgy tetszik nekem 8. Jogom van arra, hogy újra és újra azt mondjam: nem értem 9. Jogom van arra, hogy azt kérjem, amit akarok 10. Jogom van arra, hogy elutasítsam más emberek problémáinak átvállalását 11. Jogom van arra, hogy másokkal „dolgokat intézzek el” vagy kapcsolatot kezdeményezzek, anélkül, hogy a jóváhagyásukra kellene várnom

39 Az önérvényesítő viselkedés három szakasza
Kimutatni, hogy figyelünk arra, amit a másik mond. Elmondani, mit gondolunk/érzünk ezzel kapcsolatban. Elmondani, mi akarunk mi, és jelezni, készek vagyunk a kompromisszumra.

40 A TFT dicsérete A társadalom inkább nevelhető a TFT realista figyelmeztető „P”-jeivel, mint az elnéző ETFT jutalmazó „K”-jaival. Sem az ETFT jó-szándékú („Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”) viselkedése, sem az Önző versengő, állandó csalása és megtorló büntetése nem hatékony az egyéni eredmények szempontjából. Még kevésbé hatékonyak a közösség nevelése szempontjából, A TFT-n alapul egy különös viselkedés-módosító módszer, a token-economy (zseton-gazdaság). A társadalom gyakran él át ciklusokat. A káoszból indulunk, majd megerősödik a TFT, majd átvált ETFT-be, megnő a potyautasok száma, és szétesik a közösség, és újra indul a ciklus.

41 Az evolúciósan stabil stratégiák
Definíció: az a viselkedés, amely adott körülmények – ellenfelekkel szemben is - között maximálja a kifizetési mátrix pontjait, Hogyan jön létre? Evolúciósan összecsiszolódnak a lények, és rögzül, mi a legjobb, és leghatékonyabb, és amitől való eltérés csak rontja a helyzetet, Hogyan változik: a körülmények megváltoznak, és ami egy adott helyzetben evolúciósan stabil, egy másikban már nem az, Mi a jelentősége? A társadalmi intézmények ilyen evolúciósan stabil stratégiát testesítenek meg.

42 A „költség-haszon” elemzés
How the brain integrates costs and benefits during decision making : Ulrike Bastena,1, Guido Bieleb,c Hauke R. Heekerenb,c, and  Christian J. Fiebacha,e,f,2 PNAS 2011 eleje Amikor döntést hozunk többnyire úgy járunk el, hogy a költségeket összevetjük a haszonnal. Keveset tudunk azonban ennek a „költség-haszon” elemzési folyamatnak a neurális mechanizmusairól. Most a fMRI módszert használva sikerült megmutatni, hogy ez a folyamat úgy zajlik le, hogy az agy különböző részei folyamatosan gyűjtik a döntéssel összefüggő költségeket és hasznokat, Azután egyik része folyamatosan összehasonlítja ezeket, és egy olyan jelet állít elő, amely egyrészt az előre becsült költség-haszon és a tényleges költség-haszon különbségéből adódik. Így végső soron egy érték-alapú jel jön létre, amely arányos a „költség-haszon” mértékével. Így az agy úgy hoz döntést, hogy összeveti a döntéshez kapcsolódó költségeket és az azzal járó hasznot, abból egyetlen jelet állít elő, amelyet a döntés pillanatnyi „nettó” értékének tulajdonít. Ezt azután a mérlegelés során folyamatosan módosít, egészen addig amíg a döntés meg nem születik, és vagy elfogadja vagy elutasítja az adott lehetőséget.

43 A TFT a költség-haszon elemzés szemüvegén keresztül
Részvételünket a társulásokban az abból adódó nyereség határozza meg. Ezt a „nyereséget” két tényező befolyásolja: a viselkedés stratégiája (ki, milyen együttműködően és becsületesen vesz részt a cserében), és az osztozkodás arányai (kit, mennyit kap a csere során). A kutatók figyelmét először a leghatékonyabb viselkedési stratégia keresése kötötte le. Így találtak rá a TFT-re: ez megelőlegezi a bizalmat, együttműködő, majd „tükrözi” a viselkedést. Vagyis, ha partner az előző lépésben együttműködött, akkor ő is azt teszi, ha nem, akkor megbünteti. Ám ha a partner észre tér, és elkezd újra együttműködni, azonnal visszatér a cseréhez. A TFT – jelentése „szemet szemért, fogat fogért” - bármilyen fenyegetőnek is tűnjön, a közösség minden tagja számra bizonyíthatóan ez a legelőnyösebb.

44 Az általános értékelés 2010-ig
A kutatások egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy bármely társulás tagjai, akkor járnak a legjobban - akkor tesznek szert a legtöbb nyereségre, akkor részesülnek a legtöbb simogatásban, akkor kapják a legtöbb tiszteletet - ha viselkedésüket a TFT stratégia vezérli. Nem véletlenül ajánlják ezt a stratégiát - „aranyszabályként” - a különböző vallások: Buddha és Konfucius, Hillél, Jézus, és Mohammed egyaránt. De ezt a – józan belátásra kényszerítő - stratégiát alkalmazták egymással szemben a hidegháború során az USA és a Szovjetunió, ez vezérelte a háborúskodó törzseket, a vetélkedő vállalatokat, összecsiszolódó lakóközösséget, sőt még a házasságokat is. És akkor most, a legújabb kutatások arra utalnak, hogy mégis létezik a Tit-for-Tat-ot „felülírni” képes stratégiai változat.

45 PNAS (2013) W. Press és F. Dyson cikke
Az ötlet meghökkentően egyszerű volt: jobban szemügyre vették a csere-kapcsolat másik meghatározó elemét: a kölcsönös jutalmat rögzítő „kifizetési mátrixot”. Az osztozkodás konkrét arányait megszabó kifizetési mátrix értékeit, sokáig eleve adottnak vették, legfeljebb azt vizsgálták, milyen viselkedést váltanak ki a különböző értékek. A kutatók most arra jöttek rá, hogy a kifizetési mátrix értékeit a partnerek befolyásolhatják! Ha pedig valamelyikük a maga érdekeinek megfelelően megváltoztatja az osztozkodás arányait, akkor meg tudja „vámolni” a közös javakat, és tartósan kizsákmányolni képes partnerét, még ha az TFT-t követi is. Ezzel a probléma egy jól ismert történelmi tapasztalatra hívta fel a figyelmet.

46 Győzhet-e végleg a kizsákmányolás?
A kutatók ezután azt a – valószínűleg az olvasót is érdeklő - kérdést kezdték feszegetni: vajon végképp megkaparinthatja-e az oligarchia a hatalmat, és örökre kizsákmányolhatja-e a társadalmat? (Stewart – Plotkin: From extortion to generosity, evolution in the Iterated Prisoner’s Dilemma. 2013). Válaszuk egyszerre megnyugtató és zavarba ejtő. A kizsákmányoló stratégiák jól teljesítenek a „párharcban”, de visszaszorulnak az evolúcióra képes populációkban. A kutatások azt mutatják, hogy hosszú távon, az emlékezettel rendelkező és aktív cselekvést választó aktorok társulásaiban, az oligarchikus viselkedés visszaszorul, és előnyösebb a méltányosság által vezérelt viselkedést választani. Ugyanakkor a kutatás nem adott fogódzót a folyamat időbeli lefolyásáról.

47 A jelentősége One mystery of human evolution is why systemic inequality appeared with the emergence of complex social structures. Hunter-gatherers have fewer social divisions than agricultural societies, and often have a series of cultural and behavioral mechanisms that help enforce cooperation. With the rise of agriculture, the ability to dominate concentrated resources, and the need for communal defense in war, many human societies developed social classes and structural inequality. Why? Evolutionary analysis using zero-dimensional strategies helps provide insight – people in positions of power could enforce short-term strategies on other members in society, even as they enacted their own longer term linear tactics to determine the pay-offs that reciprocal interactions provided to everyone. In other words, the rich got richer… (Evolúció – zero determinéns és Tudmány 14-ben!!)

48 The relationship between zero-determinant (ZD), cooperating and defecting strategies in the Iterated Prisoner’s Dilemma (IPD). Cooperating strategies always cooperate with other cooperating strategies, and defecting strategies always defect against other defecting strategies. Both contain subsets of strategies that are robust under strong selection, meaning no other memory-1 strategy is selected to invade such strategies when they are resident in a population. Only cooperating strategies contain a subset that are always robust, meaning that no other memory-1 strategy is selected to invade and replace such strategies, under both strong and weak selection. The intersection between ZD and good cooperating strategies is the set of generous ZD strategies. Extortion strategies are the intersection between ZD and non-robust defecting strategies. Tit-for-tat lies at the intersection of cooperating, defecting and ZD strategies.