Energetikai gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Energetikai gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Energetikai gazdaságtan
3. Energiatervezés

2 Energiatervezés A lehetőségek (források) és igények összehangolása

3 Energiatervezés Globális, regionális, országos  hosszú távú tervezés
Források Energetika Fogyasztás energia tőke szennyezés

4 Energiatervezés – Hét pillér
Fenntart-hatóság Rugal-masság Hozzáfér-hetőség Megbíz-hatóság Haté-konyság Bizton-ság Ellátás-biztonság Fenntartható környezet, gazdaság, politika, kultúra Változó igények követése megfelelő műszaki megoldásokkal Hozzáférés (piaci alapon) az energiahordozókhoz Minőségi és mennyiségi energiaszolgáltatás Korszerű szabályozás, magas technológiai színvonal Biztonságos létesítmények, szabványok, jogszabályok Folyamatos, megbízható, megfizethető, igazságos szolgáltatás STRATÉGIA – RENDSZERELVŰ MEGKÖZELÍTÉS – FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG

5 Energiatervezés Célkitűzések
Energiapolitikai és -stratégiai célkitűzések függőség csökkentése, hatékonyság növelése, ÜHG kibocsátás csökkentés, ellátásbiztonság szinten tartása Eszközök megújulók nagyobb mértékű és hatékonyabb használata, hazai energiahordozók jobb használata, pontosabb kép a jövőről Energiatervezés

6 Energiatervezés Okok:
energiahordozó-szerkezet strukturális változásai; technológiai fejlődés; gazdasági átalakulások; társadalmi elvárások; környezetvédelmi célkitűzések.

7 Energiatervezés Szempontok: energiahordozókhoz való hozzáférhetőség;
a biztonságos energiaellátás: készletezési lehetőségek; gazdasági hatások; technikai-technológiai lehetőségek; társadalmi elvárások; igény oldali befolyásolás lehetőségi; környezeti hatások; „legkisebb társadalmi költség” elvének érvényesítése.

8 Energiatervezés Legfontosabb befolyásoló tényezők:
gazdasági növekedés; társadalmi lehetőségek; energiatakarékosság és -hatékonyság; az energetika tőkeigényessége; energiahordozók árstabilitása; környezeti hatások; regionális fejlődés.

9 Energiatervezés Alapelvek (Római Klub) (globális hosszú távú tervezés)
igények kielégítésének korlátai; növekedés korlátai; hiányos információk; visszajelzések; a trendek folytatása nem a jövő; a jövő nem előre determinált; folyamatok tehetetlensége; komplex szemléletmód; növekvő kölcsönös függőség (globalizáció); egyedi és közösségi érdekek ütközése; verseny helyett együttműködés.

10 Előrejelzési módszerek
A múltbéli folyamatok kivetítése a jövőre (forecasting): időben előrehaladó, bázis a jelenben, a cél kialakul ökonometriai modell, regresszió alapú. A jövőbeli cél kitűzése (backcasting) és visszavezetése a jelenig: időben visszafelé haladó, bázis=cél a jövőben, egyes időszakokban végzendő feladatok.

11 Előrejelzési módszerek
Forecasting és backcasting elképzelt jövő cselekvési terv indikátor, közbenső cél várt, valószínű jövő extrapolált trend tényadatok MÚLT JELEN JÖVŐ

12 Előrejelzési módszerek
Backcasting C CÉL VÍZIÓK L LEHETŐSÉGEK D Elérendő célok, víziók DÖNTÉSEK B BÁZIS

13 Előrejelzési módszerek
trend extrapoláció (GDP, energiafelhasználás) előny: egyszerű hátrány: függetlenül kezeli a mennyiségeket bizonytalanság: milyen szakaszt kell extrapolálni és milyen függvénnyel (lineáris vagy hatvány vagy exponenciális) makrogazdasági forgatókönyv alapján előny: megbízhatóbb, mint az előző hátrány: komplexebb (mi legyen a másik változó: hatékonyság vagy a rugalmasság) bizonytalanság: makrogazdasági előrejelzések

14 Matematikai módszerek az energiatervezésben
Korreláció, trend extrapoláció

15 Korreláció, trend extrapoláció
Két mennyiség közötti lineáris kapcsolat nagysága (0..1) Tapasztalati szórás:

16 Trend extrapolációs módszer
Az extrapoláció bázisidőszaka meghatározza a jövőbeli értékeket. A függvény típusának megválasztása kritikus. Esetünkben exponenciális, de „ránézésre” lineáris is lehetne.

17 Trend extrapolációs módszer
Bázisidőszak megválasztása: GDP

18 Trend extrapolációs módszer

19 Cobb-Douglas függvény
Általános alak: folytonos, differenciálható, monoton növekvő, konkáv.

20 Cobb-Douglas függvény
Energiaigények meghatározása c: skálázási együttható Y: jövedelem (pl. GDP) P: energiaár d: energetikai rugalmasság b: ár rugalmasság

21 Energiatervezés Rendszerelvű/rendszerelméleti megközelítés
Dinamikus rendszerek elmélete - Alapfogalmak

22 Rendszerelmélet RENDSZER = Elemek együttese, melyeket kölcsönös függőség kapcsol össze. Cirkuláris okság: egy elem hat a többire Hierarchikus struktúra: rész/alrendszerek Nonszummativitás: a részek összesége nem az egész (szinergia: 2+2=5; diszfunkció: 2+2=3) Homeosztázis: törekvés az állandóságra Autoregularitás: önszabályozó funkciók Ekvifinalitás: több út, azonos cél Morfogenezis: képesség a változásra, alkalmazkodásra Karl Ludwig von Bertalanffy ( )

23 Rendszerelmélet További rendszer fogalmak
Russel L. Ackoff: kölcsönös kapcsolatban álló elemek halmaza Mihajlo D. Mesarović (Михајло Д. Месаровић): halmazelméleti reláció V. N. Szadovszkij (В. Н. Садовский): elemek meghatározott módon rendezett halmaza

24 Modellezés filozófiája
Ockham (Occam) borotvája lex parsimoniae = takarékosság (tömörség) elve „Pluralitas non est ponenda sine necessitate” A sokaság szükségtelenül nem tételezendő általában az egyszerűbb megoldás a helyes William Ockham (kb. 1285–1348) angol nemzetiségű ferences rendi szerzetes

25 Modellezés filozófiája
Neumann János a modellekről: „… a tudomány nem magyarázni próbál, alig próbál interpretálni – a tudomány főként modelleket állít fel. A modellen olyan matematikai konstrukciót értünk, amely – bizonyos szóbeli értelmezést hozzáadva – leírja a megfigyelt jelenségeket. Az ilyen matematikai konstrukciókat kizárólag és pontosan az igazolja, hogy működnek.” Budapest, december 28. – Washington, február 8., magyar származású matematikus

26 Modellalkotás Valóság (probléma) Köztes (…) modell
Matematikai modell (megoldás) interpretáció egyszerűsödés, elhanyagolások

27 Alapfogalmak modell hasonlóság
a modell hasonló a modellezetthez, vagyis az modell, ami a modellezettel hasonlósági relációban van eszmeileg elképzelt vagy anyagilag realizált rendszer, amely visszatükrözve vagy reprodukálva a kutatás objektumát képes helyettesíteni hasonlóság szerkezeti (vagy strukturális) működési (vagy funkcionális) és formai (vagy geometriai, tágabb értelemben: topológiai) hasonlóság

28 Alapfogalmak - Rendszertípusok
Rendszerek felosztása a IIASA szerint Közgazdasági rendszerek: nemzetközi kereskedelem és gazdaság, nemzetközi gazdaságtervezés, fejlesztés és irányítás, ágazati és ipari tervezés. Emberi és társadalmi rendszerek: népesség, városi és regionális tervezés, fejlesztés és vezetés, lakáshelyzet, oktatás, képzés, egészségügyi szolgáltatások (tervezés, szervezés, az ellátás irányítása), társadalmi és jóléti szolgáltatások, munkaerőképzés és -elhelyezés, biztonsági szolgáltatások, igazságszolgáltatás. IIASA: International Institute for Applied Systems Analysis,

29 Alapfogalmak - Rendszertípusok
Erőforrások és környezeti rendszerek: ásványi nyersanyagok, beleértve az energiahordozókat, vízforrások, beleértve az energetikai felhasználásokat, éghajlat, környezet, ökológia, mezőgazdaság, beleértve az erdőgazdaságot és állattenyésztést. Ipari rendszerek: kutatás és fejlesztés (beleértve az új technológiákat), tervezés és irányítás, termelés és elosztás, energiaágazat, petrolkémia, elektronika, szállítóeszközök tervezése (pl. gépkocsi, repülőgép), élelmiszerelosztás, textil - és ruházati ipar, nukleáris energia.

30 Alapfogalmak - Rendszertípusok
Biológiai rendszerek: elemi biológiai rendszerek, humán biológia és pszichológia, bionika: az emberi és más biológiai funkciók modellezése. Információs és számítógép rendszerek: távközlési és számítógépes hálózatok, információtárolás és - visszakeresés, számítógép hardver és szoftver tervezés és kiválasztás, vezetési információs rendszerek. Külön csoport az ún. integrált rendszerek: mezőgazdaság - élelmiszer - népesség, energia - környezet - ipar, ipar - környezet - egészségügy, területi ipari komplexumok, globális és regionális rendszerek.

31 Modellek jellemzői – osztályozás
Hasonlóság szerkezeti működési formai Típus anyagi elektromos mechanikai termikus gondolati szimbolikus verbális ikonikus Rendszer pszichikai társadalmi termelési fizikai ...

32 Modellek csoportosítása
funkció probléma megoldó leíró előíró szemléltető struktúra ikonikus analóg szimbolikus szempont (hasonlóság) formai szerkezeti működési jelleg kvalitatív (minőségi) gondolati verbális kvantitatív (mennyiségi) heurisztikus szimulációs sztochasztikus folyamat statikus dinamikus

33 Feladat- és problémamegoldás
Feladat akkor, ha ismert a meglévő állapot, annak ellentmondásai, az igények és a lehetőségek közötti feszültség, (általában) a célállapot és (algoritmizált) a teljes megoldási út. Probléma akkor, ha nincs (teljes) ismeretünk a meglévő helyzetről és/vagy a megoldás útjáról és/vagy a célállapotról.

34 Kutatás, irányítástechnika
Feladattípusok Feladat Y T X Példa Direkt ? ismert adott Mérés, minősítés Indirekt előírt Tervezés, fejlesztés Induktív Kutatás, irányítástechnika X: a rendszer (modell) bemenete Y: a rendszer (modell) kimenete T: a rendszer viselkedése

35 Feladat- és problémamegoldás
Probléma felismerése kiindulási állapot feltételek megfogal-mazás ismeretlen részek saját tapasztalat ismert részek elemzés szükséges ismeretek biztos! bizonytalan! átvett ismeretek terv és lényegkiemelés kísérlet végrehajtás végállapot

36 Megoldási módszerek Analitikus módszer
a feladat verbális (szöveges) megfogalmazása, a matematikai modell megalkotása, a matematikai modell transzformációja (ill. egyszerűsítése) megoldásra alkalmas formára, a megoldás egymás utáni lépéseinek (algoritmusának) rögzítése, a matematikai modell megoldását jelentő összefüggések meghatározása, a megoldás ellenőrzése.

37 Megoldási módszerek Numerikus módszer
a feladat verbális (szöveges) megfogalmazása, a matematikai modell megalkotása, a matematikai modell átalakítása numerikus megoldásra alkalmas formára (diszkretizálás), a megoldás egymás utáni lépéseinek (algoritmusának) rögzítése, a blokkséma összeállítása, a számítási modell megoldását adó program megírása, és annak futtatása, a megoldás ellenőrzése.

38 Megoldási módszerek Kísérleti módszer
a feladat verbális (szöveges) megfogalmazása, a matematikai modell megalkotása, a matematikai modell hasonlósági transzformációja, a kísérleti objektum megfelelő kiválasz-tása és a kísérleti eredmények (későbbi) általános felhasználhatósága érdekében, a kísérleti program (a kísérletterv) összeállítása, a kísérletek lefolytatása és értékelése alapján a matematikai modell megoldását jelentő összefüggések meghatározása, a megoldás ellenőrzése.

39 Megoldási módszerek - összefoglalás
lépés Analitikus Kísérleti Numerikus 1 A feladat verbális megfogalmazása 2 A matematikai modell megalkotása 3 Transzformáció megoldásra alkalmas formára Hasonlósági transzformáció  Diszkretizálás 4 A megoldás egymás utáni lépéseinek rögzítése A kísérleti terv összeállítása Algoritmus és blokkséma 5 A megoldást jelentő összefüggés meghatározása Kísérletek és azok értékelése Gépi program futtatása, eredménye 6 A megoldás ellenőrzése

40 1. szint 2. szint 3. szint teljes rendszer Összetett rendszerek
Parciális modellezés – integrált rendszerek részrendszerekre és részfolyamatokra bontás modellrendszer alkotás 1. szint 2. szint 3. szint teljes rendszer 1. részfolyamat elem 2. részfolyamat

41 Energiatervezés Társadalmi-gazdasági folyamatok modelljei

42 Társadalmi-gazdasági folyamatok
Csak parciális modellek léteznek részrendszerek: regionális modellek (térbeli szétválasztás) részfolyamatok: jelenségek, folyamatok (funkcionális szétválasztás) Megoldási elvek és módszerek analitikus módszer csak korlátozottan használható dinamikus kapcsolat a részek között jól definiált input/output változók számítógépi (numerikus) módszerek

43 Társadalmi folyamatok modelljei
Matematikai leírás differenciális mérlegegyenlet kapcsolt differenciálegyenlet-rendszer Megoldási módszer egyszerű modellek: analitikus összetett modellek: numerikus (szoftver) Általános mérlegegyenlet: xi: extenzív jellemző Q: forrás erőssége, I: nyelő erőssége, t: idő

44 Társadalmi folyamatok modelljei
Alapvető modellezési eszközök és módszerek Áramfüggvények példák: extenzív áram: termékek és szolgáltatások int. kül.: ár vez. tényező: szállítási költség, adók

45 Társadalmi folyamatok modelljei
Alapvető modellezési eszközök és módszerek Növekedési függvények (korlátlan) példák: extenzív mennyiség: népesség, GDP növekedési ráta: növekedési ütem, szül.-hal. ráta

46 Társadalmi folyamatok modelljei
Egyértelműségi feltételek valós jellemző matematikai leképezés vizsgált terület határai  értelmezési tartomány korlátok  értékkészlet kiinduló adatok  kezdeti feltételek jellemző tulajdonság  együtthatók belső összefüggések  együtthatók közötti fgv-ek

47 Egyszerű modellek Korlátlan növekedés Globális (időbeli) mérlegegyenlet: Q=g∙xi, ahol g a növekedési ráta 1/idő g>0: növekedés g=0: stagnálás g<0: fogyás

48 Egyszerű modellek Korlátlan növekedés (Malthus-féle modell) Megoldás
xi xi(t) t Thomas Robert Malthus ( ), angol demográfus, matematikus, 1798

49 Egyszerű modellek Népesedési (demográfiai) modell Verbális modell Differenciálegyenlettel (matematikai modell):

50 Egyszerű modellek A világ népessége Népesség,milliárd fő 1 2 3 4 5 6
1 2 3 4 5 6 10,000 BC 8000 6000 4000 2000 AD 1 1000

51 Egyszerű modellek A növekedési ráta időfüggő Nettó növekedési ráta,%/a
1960 1970 1980 1990 1.0 1.2 1.4 1.6 1.8 2.0 2.2 Nettó növekedési ráta,%/a 2000 2010 2020 2030 2040 0.2 0.4 0.6 0.8

52 Egyszerű demográfiai modellek
Lineárisan extrapolált nettó növekedési ráta Nettó növekedési ráta Népesség

53 Egyszerű demográfiai modellek
Exponenciálisan csökkenő nettó növ. ráta Nettó növekedési ráta Népesség

54 Korlátozott növekedés
Növekedési korlát = eltartóképesség

55 Korlátozott növekedés

56 Korlátozott növekedés

57 Korlátozott növekedés
Pierre François Verhulst ( ) belga matematikus, 1838

58 Korlátozott növekedés
Népesség Évenkénti növekedés

59 Korlátozott növekedés
Általánosított logisztikus függvény (Richards-féle függvény, növekedés modellezés) Pmin: alsó asszimptota C*: eltartóképesség, ha Pmin=0 g: növekedési ráta t: idő M: a max. növ. ideje, ha Q=v v: segédparaméter Q: segédparaméter, P(0) függvénye

60 Kimerülő erőforrások A Hubbert-féle elmélet: olajhozam-csúcs alkalmas a kimerülő erőforrások leírására Marion King Hubbert ( ), közzététel: 1956

61 Kimerülő erőforrások Hubbert eredeti diagramja 1956-ból
M. King Hubbert (1903–89)

62 Kimerülő erőforrások Norvégia olajkitermelése Világtrendek
Forrás: World Energy Outlook 2013

63 Kimerülő erőforrások Többciklusú Hubbert-model
STB=Standard Stock Barrels Venezuela olajkitermelése Forrás: Ibrahim Sami Nashawi, Adel Malallah, and Mohammed Al-Bisharah, Forecasting World Crude Oil Production Using Multicyclic Hubbert Model Energy Fuels 2010, 24, 1788–1800

64 Általános trend- és életgörbe függvények
Inflexió nélküli trendfüggvények

65 Általános trend- és életgörbe függvények
Inflexióval rendelkező életgörbe függvények Általánosított Verhulst-féle függvény: Pearl-Reed-féle függvény: Késleltetett logisztikus függvény: Gompertz-féle függvény: Életkorfüggő halálozási ráta Tumorsejtek burjánzása

66 Általános trend- és életgörbe függvények
Inflexióval rendelkező trendfüggvények

67 Általános trend- és életgörbe függvények
Két inflexióval rendelkező életgörbe függvények τ

68 Gazdasági folyamatok Nagy időközű ciklikusság – Kondratyev-ciklus
Technológiai változások  gazdasági változások Vasút, acélgyártás Elektromosság, nehézipar mobilizáció (olajipar) infokomm gőzgép Vitatott elmélet éves ciklusidő Никола́й Дми́триевич Кондра́тьев,

69 Kondratyev-hullám (USA)
Forrás:

70 Kondratyev-évszakok Forrás:

71 Kölcsönható rendszerek
Populációdinamika – Lotka-Volterra Alfred J. Lotka (1880–1949), 1910; Vito Volterra (1860–1940); 1926

72 Kölcsönható rendszerek
Populációdinamika – Lotka-Volterra

73 Kölcsönható rendszerek
Populációdinamika – Lotka-Volterra

74 Kölcsönható rendszerek
Populációdinamika – Lotka-Volterra Egyedszám – idő ciklikus folyamatok leírására Egyedszám – egyedszám Fázisgörbe

75 Kölcsönható rendszerek
Lotka-Volterra modell a valóságban Kanadai megfigyelések havasi nyúl -- hiúz

76 Modellező/szimulációs eszköz
Kereskedelmi szoftverek: STELLA: PowerSim Studio: Oktatási célú (ingyenes) szoftverek: Vensim PLE (Personal Learning Edition) Scilab

77 Energiamodellek Társadalmi-gazdasági-energetikai folyamatok modellezése Energiaigények előrejelzése

78 Az energiatervezés eszközei
Energiamodellek Az energiatervezés eszközei Tervezési/Modellezési szintek

79 Modelltípusok „Top-down” fentről-lefelé, „lebontó” típus
globális (nemzetgazdasági) előrejelzés lebontva ágazatokra, termékcsoportokra „Bottom-up” lentről-felfelé, „építkező” típus termékek/termékcsoportok a kiindulás sorozatos összegzés nemzetgazdasági szintig Köztes modellek hasonlít a „bottom-up”-ra, de elnagyoltabb

80 Globális modell WORLD3

81 WORLD

82 WORLD

83 USA - NEMS National Energy Modelling System párhuzamos részmodellek