Sajátos nevelési igény, befogadó szerep a középiskolában

Az előadások a következő témára: "Sajátos nevelési igény, befogadó szerep a középiskolában"— Előadás másolata:

1 Sajátos nevelési igény, befogadó szerep a középiskolában
HEFOP záró konferencia október 27.

2 Együttnevelés, befogadás
Iskolai múltunk, adatok és tények A feltételrendszer elemei Lehetőségek, eredmények Elvi kérdések Átfogó intézményi feladatok Jövőkép

3 Az együttnevelés rövid iskolai története
1988: intézmény alakulása, számítástechnikai profil 1991: első vak tanuló fogadása 1993-ban nagyothalló, vak, mozgássérült tanulók integrált oktatása 1994-től sikeres hazai és nemzetközi SNI-pályázatok 2000: speciális szakiskolai osztály indítása 2002: 2+3 éves képzés lehetősége 2003: 5 éves speciális szakközépiskolai képzési forma indítása 2004: HEFOP pályázatban való részvétel

4 Mindhárom képzésben fogadunk SNI diákokat.
Képzési formáink 4 éves szakközépiskolai képzés 1+4 éves nyelvi előkészítős szakközépiskolai képzés 5 éves szakközépiskolai képzés fokozottan sérült SNI tanulóknak Mindhárom képzésben fogadunk SNI diákokat.

5 Milyen szakmákat lehet nálunk tanulni
Milyen szakmákat lehet nálunk tanulni? (Érettségi után, SNI diákok számára is) Emelt szintű OKJ–képzések Programozó Térinformatikus Rendszerinformatikus Középszintű OKJ-képzés Szoftverüzemeltető A rendszerinfó 2 év mindenkinek, a másik kettő 1 év belsőnek, 2 év külsősöknek

6 Továbbtanulási lehetőségek
Szakirányban ELTE informatika, programozó- matematikus szak (volt SNI diákunk ma nálunk szaktanár) Műszaki főiskolákon, egyetemeken informatikus és műszaki menedzser szak (volt SNI diákunk vakok számára tanítási segédletet fejlesztett) Tanárképző egyetemek, főiskolák (volt SNI diákunk angoltanár) Valamint nem a szakirányú továbbtanulási esélyek is jók!!!

7 Sajátos nevelési igényű tanulók száma

8 Motiváció az együttnevelésre
Társadalmi környezet, partneri igény, megkeresés A legtöbb SNI diák számára valódi tudást, munkalehetőséget, perspektívát jelenthet az informatikai szakképzés Nem jelent(het) kiindulási alapot az emelt normatíva, létszámhiány betöltése, kényszerből vállalt feladatellátás

9 Hogy segítjük elő az eredményes oktató-nevelő munkát?
Törvényi lehetőségek kihasználása Közokt. Tv. 30.§ Különleges gondozás 52. § (6) Egyéni fejlesztés időkeretei 3. számú melléklet II. 3. létszámok (SNI diák/2 fő, 3 fő) Fenntartói támogatás Költségvetési tv. 3. sz. melléklet 17. pont Különleges gondozás, „emelt normatíva” Rehabilitációs órakeret Egyéni foglalkozás, korrepetálások, tehetséggondozás Mentességek rendszere Közokt. Tv. 30. § (9) Tantárgyi oktatás, ill. vizsgázás lehetőségei Az idegen nyelv tanítása osztályban 3,5+2 óra Osztályokban 4+2 óra A németes osztályokban a 3,5 német, 2 óra angol

10 Hogy segítjük elő az eredményes oktató-nevelő munkát?
Pályázati rendszer Pályázatfigyelés, pályázatírási technikák, egyéni és konzorciumi forma Cégek által nyújtott támogatás Szakképzési alap Eszközbeszerzés, szolgáltatások igénybe vétele Szülői háttér, együttműködés Ne az óvó-féltő-kiszolgáló, hanem az együttműködő, problémákat közösen megosztó, önállóságra nevelő, bátorító attitűd domináljon! Az idegen nyelv tanítása osztályban 3,5+2 óra Osztályokban 4+2 óra A németes osztályokban a 3,5 német, 2 óra angol

11 Pályázatok gyakorlati eredményei
Phare pályázat: domborított ábragyűjtemény, beszélő függvénytábla kutatómunkája (Linz és London) Koma pályázat: a Phare pályázat eredményeinek gyakorlati megvalósítása

12 Pályázatok gyakorlati eredményei
HEFOP pályázat: vakok integrált nevelése, átfogó program, képzés, kapcsolatépítés FKFK pályázat: taneszköz-beszerzés

13 Az együttnevelés gyakorlati eredményei
A diáktársak sikeres fejlesztései Braille-nyomtató és órai jegyzetelőgép kifejlesztése, mellyel két ízben is első helyezést értek el tanulóink az Ifjúsági Innovációs Világversenyen 1997 Laslo Emil kifejlesztette a Braille-kijelzőt, nemzetközi elismerés

14 Sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségei az iskolában
Egyéni fejlesztés, rehabilitáció, tehetséggondozás Továbbtanulás szakképző évfolyamainkon Színház- és múzeumlátogatás, kirándulás Szakkörök, sportkör, színjátszó kör példája! Szakszerű kollégiumi elhelyezés, partneri együttműködés (Váci Mihály Kollégium) Iskolai programok, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek: együttes részvétel!

15 Milyen tárgyi feltételeket biztosítunk SNI tanulóink számára?
Speciális taneszközök, saját fejlesztésűek is Akadálymentesítés Mozgássérültek napi szállítása Személyre szabott bútorzat

16 Milyen tárgyi feltételeket biztosítunk SNI tanulóink számára?
Saját laptop, speciális szoftverek Speciális gépterem vakok számára Induktív hurkos adó-vevő rendszer kiépítése

17 Eredményesség, siker Eredményes érettségi vizsga
Több mint 30 SNI tanuló 1994 óta Továbbtanulás, karrier: ELTE BTK, TTK, KLTE TTK, BME Informatika, műszaki főiskolák, OKJ-szakképzések, sőt: teológia, konzervatórium Partneri visszajelzések (diák, szülő, munkahely) Erkölcsi elismerések, díjak, kitüntetések: személyi és intézményi szinten

18 „Minimális kedvezmény, maximális segítség”
Természetes integráció, nem „szánalom” vagy „elutasítás” Tanulási környezet biztosítása, didaktikai eljárások, módszerek, eszközök, és nem csupán mentességek megadása

19 „Minimális kedvezmény, maximális segítség”
Egymás helyzetének kölcsönös elfogadása („ép” és SNI diákok, ill. tanár-diák-szülő kapcsolatrendszere) Kölcsönös személyiségfejlődés, tolerancia

20 Személyi feltételek Befogadó tantestület (arányok kérdése, pedagógiai kihíváseddigi rutin, tanmenethez, érdemjegyekhez való ragaszkodás) Speciális módszertani ismeretek elsajátítására, megalkotására kész pedagógus (együttgondolkodás, esetmegbeszélések) Szakképzett gyógy-, ill. fejlesztőpedagógus tudásának felhasználása (jóindulat ma már kevés!) Utazótanári hálózat igénybe vétele Tudatosan tervezett szakmai továbbképzések

21 Kapcsolatrendszer Szegregált alapfokú oktatást folytató intézmények
Szakmódszertani intézmények Gyógypedagógiai Főiskola Továbbtanulási fórumok, média (PR) Civil szervezetek Szakértői, egészségügyi, szociális intézményhálózat

22 A kapcsolatrendszer elvi kérdései
A szegregált oktatást folytató, gyógypedagógiai kompetenciával rendelkező iskolák, módszertani intézmények ÉS A befogadó, „hagyományos” pedagógiai eszköztárral rendelkező iskolák szerepvállalása: Együttműködő, nem versenyző Kölcsönösen kiegészítő, nem elzárkózó Integrációszegregáció elve: NEM a JÓ és a ROSSZ szinonimája: a diák aktuális helyzete (állapot, életkor) dönti el!

23 Az együttnevelés két útja
Befogadni az SNI diákokat, majd gyakorlat közben megismerni és alakítani a lehetőségeket, kereteket vagy Tervezetten alakítani az intézményi szervezetet, felkészíteni a pedagógusokat, megfelelő tárgyi környezetet biztosítani, és utána befogadni az SNI diákokat Történeti háttér, helyi lehetőségek kérdése…

24 Intézményi feladatok PDCA-szemlélet
Helyzetfelmérés, konzultáció az érintett felekkel (SNI diák, szülő, előző oktatási szint iskolája, szakmai szervezetek) A befogadás és együttnevelés pozitív és negatív hatásainak felmérése, vizsgálata, reagálás rá (előzetesen és működés közben egyaránt) Személyi-tárgyi-módszertani feltételrendszer kialakítása, biztosítása, fejlesztése Speciális szolgáltatások kínálatának kialakítása, majd bemutatása, információk átadása az érintett rétegeknek Intézményi tapasztalatok átadása, terjesztése, disszemináció, lásd HEFOP-műhelymunka pl.

25 Jövőkép Eddig: az integráció során a többségi helyzethez való hasonulás, a meglévő struktúrákhoz való alkalmazkodás dominált, az iskola fogadta a diákot, aki alkalmazkodott Paradigmaváltás: inklúzió, befogadás Egyéni képesség és fejlettség, lehetőségek szerinti differenciált oktatás-nevelés biztosítása Ehhez: a meglévő szervezeti keretek, feltételek átgondolása, alakítása, módosítása szükséges

26 Köszönöm a figyelmet! NEUMANN JÁNOS Számítástechnikai Szakközépiskola
Igazgató: Fenyvessy Gábor 1581 Budapest,146 Pf: 21 Kerepesi út 124.   ; FAX: Köszönöm a figyelmet!