Az Ószövetség társadalmi keretei

Az előadások a következő témára: "Az Ószövetség társadalmi keretei"— Előadás másolata:

1 Az Ószövetség társadalmi keretei
11. tétel J

2 A kérdés Az ószövetségi irodalom jelentős része közösségi munka (hagyományirodalom), és nem egyéni gondolatokat fejez ki (szerzői irodalom). A kérdés: Milyen alkotói csoport foglalkozott az ószövetségi könyvek írásával? Minek az érdekében készültek az ószövetségi könyvek? Kik és hol őrizték, használták a műveket? Hogyan hagyományozták át nemzedékről nemzedékre?

3 Meghaladott szemléletek
19. századi irodalomkritika: eszmetörténetben gondolkodott; úgy képzelték el, hogy a könyvekben korabeli teológusok a saját teológiai- történeti meggyőződésüket fejezték ki. A 20. század eleji formakritika: a könyvek mögé népi hagyományokat gondoltak el, amelyeket gyűjtők szedtek össze, írtak le és adtak ki. Ma reálisabban nézzük: Az ókorban az írás pénzt és szakértelmet igényelt  intézmények Hosszú ideig tartó hagyományozásra is csak stabil intézmények képesek => A bibliai műveket társadalmi igények, törekvések hívták életre, amelyeket a királyi udvar, a templom és az iskola képviselt és közvetített.

4 Az iskola A 10-3. századi oktatásról nincs közvetlen adatunk, de
Izraelben is kellett létezzen oktatás A királyság korában udvari iskola  írnokok, hivatalnokok képzése A fogság után templomi iskola A Prédikátornak, Sirák fiának voltak tanítványai (= magániskolák jobb módú ifjak nevelésére?) Jézus korában tudunk Hillél ( Gamáliel) és Sámmáj írástudó iskoláiról Az oktatás alapja egy iskolai kánon = olyan tananyag, amely a társadalom számára hasznos embereket képez  tudás (a közösség szolgálatához szükséges általános és szakismeret)  nevelés (helyes értékrend a lojalitáshoz, együttműködéshez, karrierhez)

5 Iskolai irodalom Tudás = Izrael története, világnézete, vallási hagyományai Történeti művek írása, törvények, parancsok tanítása Nevelés = bölcsességi irodalom mondásai, intelmei Nemzetközi ismeretek, a Közel-Kelet népszerű alkotásai Gilgámes eposz (sumér eredetű) Szinuhe meséje (Egyiptom) Achikár bölcsessége (Mezopotámia), stb. Ezekből Izrael számos motívumot kölcsönöz saját irodalmához Pl. a vízözön, a csecsemő Mózes elrejtése a nádasban, stb.

6 Kormányzati iratok A fogság előtt a kormányzat központja a királyi udvar Rengeteg irat jön létre, amik idővel elavulnak: rendeletek, levelezések, szerződések, adóösszeírások, számadások, stb. Időnként ezekből is felhasznál a bibliai irodalom, pl. Józsue második része (Kánaán felosztása a törzsek között) esetleg adóösszeírás alapján készült Ezdrás, Nehemiás, 1-2Makkabeusok: levelezések, listák idézése Törvénygyűjtemények A királyság korából két gyűjtemény is fennmaradt a Pentateuchusban Szövetség könyve kazuisztikus része (Ex 21,1-22,16) Deuteronomiumi törvények (Dt 12-25)

7 Legitimációs írások A hatalom nemcsak ügyeket intéz – igazolnia kell önmagát: Eredetét: ha a király megkérdőjelezhető módon jut hatalomra Dávid Saul ellenében Salamon az idősebb és rangosabb testvérei ellenében  A fiatalabb testvér kiválasztásának gyakori motívuma Az északi királyok sokszor puccsal (pl. Jehu  Omri háza) Illés és Elizeus történetei Tetteit, uralmuk eredményeit: királyi évkönyvek  1-2 Királyok alapja Udvari novellák  lásd főleg Sámuel könyvét Udvari próféták tevékenysége és jövendölései  Királyok könyve megőrzött belőlük

8 A kultusz A kultusznak is sokféle szövegre volt szüksége: hitvallások, kultikus énekek (zsoltárok), rituálék (istentiszteleti szabályok, áldások, imádságok) A 7. század végéig a szentélyek egy-egy tájegység központjai is voltak: helyi történetek, legendák, hagyományok őrzése Zarándokok oktatása: parancsok, vallási hagyományok, tisztasági szabályok, ünnepek történetei Egyéni élet szolgálata: könyörgő, hálaadó embereknek áldás- és szertartásformulák, könyörgések, bűnbánati és hálaadó zsoltárok, stb. Kapcsolat a prófétasággal: Ámosz a bételi szentélyben beszél, Izajás a jeruzsálemi templomban kapja a meghívását, Ezekiel és Zakariás papok voltak, Náh-Hab-Szof: kultikus énekek Kultikus próféták: orákulumokat mondanak a szentélybe érkezőknek

9 De ki alkotta és őrizte az ellenzéki szövegeket?
Történeti és prófétai irodalom jelentős része erősen kritikus a királysággal, a kultusszal és a bölcsekkel szemben. Az Ószövetség különlegessége a magas etikai igény, erős társadalom- és valláskritika Izrael sajátos helyzete Nagyhatalmak ütközőpontján feküdt, sokféle kulturális hatás érte Megőrizték annak emlékét, hogy Izrael a kánaáni feudális berendezkedéssel szemben jött létre Erős hatalmi központ sosem alakult ki, az ellenzékiség nagy hagyománnyal rendelkezett Lásd a gazdasági, katonai szempontból sikeres Omri ház bukását Politikai frakciók gyakori puccsai

10 Az egység igénye Vallási és politikai egység igénye, de
Valójában sosem jött létre csak a szembenálló hagyományok egyensúlyaként tudták elgondolni. A törzsek: ellenlábasok és szövetségesek Királyság: ellenzők és pártolók Konzervatív papság  liberális arisztokrácia Főváros  vidék Dávidi háznak adott ígéretek  néppel kötött szövetség Izrael mint vallási közösség  Izrael mint vér szerinti rokonság Hellenizmus pártolói  ellenzői Jézus korában a feltámadás hívei (farizeusok)  elutasítói (szadduceusok)

11 Az ellenzéki irodalom létrejötte, átörökítése
Kr. e. 8. század: nagyhatalmi vákuum  kedvező gazdasági helyzet  megerősödő közép- és felsőosztály => Egy réteg képes volt megszervezni és finanszírozni az udvartól, templomtól független irodalmat Hogyan tudták áthagyományozni is…? -- ez kérdés Ebben a korban jelenik meg a politikát és a kultuszt élesen bíráló prófétai irodalom Izajás: a felsőbb körökből származott, tanítványai is voltak Jeremiás: a befolyásos Sáfán család támogatta Hogyan voltak képesek irodalmukat a fogság alatt megmenteni??? Nem tudjuk, de ebben a korban már lehettek nem hivatalos gyűjtemények A fogság alatt a szembenálló csoportok őrizték a maguk irodalmát

12 Közösségi és szerzői irodalom
Az Ószövetség legnagyobb részét a közösségi természetű hagyományirodalom alkotja. Ez az irodalom sokszor régi anyagokat dolgoz fel, még ha csak a fogság utáni korban szerkesztik is meg őket: Izrael története, nemzeti sorskérdései (történeti és prófétai irodalom) Bölcsességi kincsei  bölcsességi irodalom Ima- és szerelmi költészete  zsoltárok, Siralmak, Énekek éneke De van benne egyéni alkotás is, amely az írója nézeteit fejezi ki. Ez a fajta irodalom a fogság után keletkezett: Ritka benne a régi anyag (bár előfordul, pl. Jób könyve) Gyakran kölcsönöznek korábbi bibliai művekből (pl. Krónikák, Joel, Báruk, stb.) Gyakran pszeudo-történeti alkotások (Jónás, Dániel, Tóbiás, Judit, Eszter, stb.) Néha markáns nézeteket fejeznek ki (pl. Prédikátor, Jónás, Tr-Iz) Máskor inkább csak ismétlik vagy újrarendezik a régi műveket (Zak, Báruk, Sirák) Megírásukat és terjesztésüket a hellenista kor tette lehetővé Az írásbeliség széles körben elterjedt, a középrétegek is megengedhetik maguknak a könyveket Zsinagógai hálózat kiépülése