Közösségi gazdaságtan

Közösségi gazdaságtan
Andor György

Andor György: Közösségi gazdaságtan
Előszó Közösségi gazdaságtan – köz-gazdaságtan Tárgycsoport része vagy szinte csak ez a tantárgy ezen a területen. Hozott tudás és tapasztalat csiszoltabbá, strukturáltabba, „értelmiségibbé” tétele a cél. Megújított, átdolgozott tartalom Andor György: Közösségi gazdaságtan

Előszó Tartalom Átívelő témák
I. Közösség, állam, kormányzat - Bevezetés II. Kapitalizmus - kommunizmus III. Jóléti állam dilemmái Átívelő témák Piaci és bürokratikus koordináció Állami szerepvállalás határai Hatékonyság versus méltányosság Makroökomómiai alapok Válságok és növekedés (Monetáris politika elkerülve)

Előszó Jegyzet Számonkérés Helyenként szöveggyűjtemény Olvasmányos
A legjelentősebb szerzők (rendszerint Nobel-díjasok) munkáira támaszkodva Olvasmányos Számonkérés Tesztjellegű és kifejtős Andor György: Közösségi gazdaságtan

I. KÖZÖSSÉG, ÁLLAM, KORMÁNYZAT – BEVEZETÉS
Nagyjából egy ország közössége, de néha a világ, országok uniója, régió, önkormányzat stb. Lazán, csak egyfajta nagyságrendként kezeljük. „Közösségi gazdaságtan” Nem „alkalmazási technikákról” szól, inkább gyakorlatias elvekről, álláspontok, érvelések megértéséről. Átfogó kép a cél. Igyekszünk felülemelkedni a napi politikán. Andor György: Közösségi gazdaságtan

I.1. Kormányzat, állam Politika Politikai döntés
Mindannyiunk életét körülveszi Születés, iskoláztatás, rendőrség, katonaság, egészségügy, lakástámogatás, adózás, társadalombiztosítás, munka, állami támogatások, kereskedelmi szabályok, utak, közművek, tömegközlekedés, igazságszolgáltatás stb. Politikai döntés Közösségi Több emberre vonatkozik, közösségileg meghozott Kényszerítő erejű A döntés háttérben mindig kell valamilyen formális hatalom, amely a döntést végre is hajtja. Jellemzően kötelező érvényű. Andor György: Közösségi gazdaságtan

Politikai döntés természete
„Nem lehet politikai kérdés a gyermekvédelem!” Gyermekotthon elköltöztetésének ügye „Komoly értékesítési bevételt jelentene” „Miként ítéljük meg azok véleményét vagy adott esetben félelmét, akik tartanak a speciális szükségletű gyermekek tőszomszédságbeli közelségétől …” „Nemcsak a korrekt felvilágosítás jelenthetné az esetleges előítéletesség megelőzését, hanem …” „Politikai kérdés a Virágból” A szegedi közgyűlésben egyeztettek a Virág Cukrászda ügyében. Az Önkormányzat tervbe vette, hogy 300 millió forintért megvásárolja a Cukrászdát, hogy ott továbbra is cukrászda működjön. Hogyan írjanak elő egy magántulajdonnál profilkötöttséget? Inkább megvennék, és cukrászdának továbbadnák. Ehhez a lakóház-felújításra beállított 950 millió forintból tudnak átcsoportosítani. Politikai döntés természete Mérhetetlen, összevethetetlen súlyú érvek Valakik jobban, mások rosszabbul járnak Piaci alapon, „magától”, nem vagy „sokak szerint” nem („jól”) oldódik meg Valamilyen közösségi döntési mechanizmus kell

„Eutanázia: vallási, jogi vagy politikai kérdés?” Halálba lehet-e segíteni egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embert? Hollandia és Belgium: az orvos tevőlegesen is Svájc és Svédország: csak segédkezhet az orvos (például a betegnek átadhatja a mérget) Magyarország: passzív eutanázia, visszautasítható az orvosi kezelés Lengyelország és Portugália: erre csak kivételes esetben van lehetőség Balkáni országok: az eutanázia minden formáját emberölés Politikai döntés természete Időben, térben eltérő döntések születnek nagyon hasonló esetekben Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Felnagyítódó részletkérdések

Angol nyelvi verseny Angol nyelvi versenyt hirdetnek egy budapesti általános iskolában. Problémát jelent, hogy néhány gyerek – ilyen-olyan okokból – túl jól tud angolul (angol anyanyelvi szülő, külföldön töltött évek stb.) Ezért a túl jól tudókat kizárják a versenyből, és azt csak a gyengébb angolosok között rendezik meg. Hirtelen ezer kérdés merül fel… Politikai döntés természete Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Felnagyítódó részletkérdések

Új étterem/büfé nyílik a BME Q épületében Milyen legyen a pályázati kiírás? A BME-seknek legyen jó! Olcsó és jó legyen! Egészséges ételeket áruljanak! A BME ne csináljon ebből pénzkérdést! Esetleg ne is legyen pályázat, hanem lássuk el egyetemi alkalmazottakkal? Egyáltalán, ki döntsön ezekről a kérdésekről? Politikai döntés természete Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Mérhetetlen, összevethetetlen súlyú érvek Valakik jobban, mások rosszabbul járnak Piaci alapon, „magától”, nem vagy „sokak szerint” nem („jól”) oldódik meg

„Futók vagy jégkorongozók?” BME Sporttelepen fedett jégpálya Jégkorong Szövetség, Labdarúgó Szövetség, Atlétika Szövetség XI. kerület Nemzeti Sportközpontok Sport Szakállamtitkárság Magyar Olimpiai Bizottság BEAC, MAFC Amatőrök és profik Fotók és dobók Atléták, jégkorongozók vagy BME-sek? „Hogyan lesz politikai kérdés a hulladékügy?” „Ahelyett, hogy esztétikus komposztáló edényekkel segítenék a házi komposztálást, tiltják a falevelek, és nyesedék elégetését.” „Ezt inkább tetemes költségen, közpénzből elszállítják és tárolják.” „… végül Ausztriába kerül, ahol újra feldolgozzák. Szégyen, hogy ezzel tönkretesszük még a hazai papírgyárakat is„ Politikai döntés természete Állandó vita a hasznok és költségek „igazságos” elosztásáról. Zavaros érdekek, keveredő közösségi döntési szintek, vegyes szereplők, eltérő szempontok, gyakori demagógia, ferdítések, őszintétlenség

„A Nemzeti igazgatói posztja mindig is politikai kérdés volt”
„Lehet-e pénzkérdés az iskolai hit- és/vagy erkölcstan oktatás?” „Politikai kérdés a fegyveres testületek politikamentesítése” „Nemzeti Bank függetlensége” „Mi legyen a devizahitelesekkel?” „Gazdasági vagy politikai kérdés-e az energiaellátás” Politikai döntés

„Határon túliak szavazati kérdései”
„Ki kell szorítani a belvárosból a hajléktalanokat” „Otthonszülés” „Felvételi rendszer pro és kontra” „Milyen a jó ösztöndíjrendszer” „Mi a plágium, és milyen következménye legyen” „Hogyan legyen a titkosítás a felsőoktatásban” Politikai döntés

Kormányzat Olyan egyénekből álló szervezet, akiket felhatalmaztak arra, hogy egy közösség nevében kötelező érvényű döntéseket hozzanak. A politika, a politikai hatalom szférája Állam Adott földrajzi térségben a hatalmat valamilyen kormányzati, politikai apparátusa gyakorolja Kormányzati apparátus széles rendszere (parlament, minisztériumok, hivatalok, köztisztségviselők stb.) A területen az autoritást (hatalmat, befolyást) a fennálló jogi rendszer és a végrehajtására felhasználható erőszakszervezetek adják. Andor György: Közösségi gazdaságtan

Nemzetállam A lakosság nagy tömegét olyan állampolgárok alkotják, akik önmagukat egyazon nemzet tagjainak tekintik. Fő jellemzői Szuverenitás: egy körülhatárolt terület fölött egy bizonyos kormányzat uralkodik. Állampolgárság: az ott élő emberek többségükben állampolgárok – közös jogokkal és kötelességekkel. Nemzeti hovatartozás érzése: közösséghez való tartozás érzése (szimbólumok és meggyőződések). A magyarság jó példa arra, hogy már eleve mennyire problémás kérdések ezek… Andor György: Közösségi gazdaságtan

I.2. Autoritás és demokrácia
A történelem során különböző politikai rendszerek, szerveződési minták épültek ki. Demokratikus A nép uralkodik, az állampolgárok a politikai ügyekben aktív részvevők. A kormányzat elmozdítására, a kormányzattal való számbeszállásra világos jogi mechanizmusok vannak. A döntéshozatal során mindenkinek az érdekeit számításba veszik. Andor György: Közösségi gazdaságtan

Autoritárius A néptől megtagadják vagy jelentősen korlátozzák a döntésekben való részvételt. A kormánnyal való szembeszállásra, elmozdítására nincsenek jogi mechanizmusok. Monarchiák (királyságok), arisztokráciák stb. Isteni eredetű legitimáció Törvényhozói hatalom a királynál Hadsereg a királyi vezetésével Kiváltságokkal rendelkező réteg (arisztokrácia) a király által Mai jellemző nem demokratikus rendszerek Rendőri/katonai hatalmak Populista ideológia, egy párt vagy egy egyház Totalitárius rezsimek (titkosrendőrség, terror stb.) Andor György: Közösségi gazdaságtan

Szingapúr, a „Puha autoritás”
Egy párt, a Népi Akciópárt, ami szinte mindent ellenőriz, de állampolgárai számára igen jó életminőséget biztosít. A Lee család Jó közbiztonság, közrend és „véleménykikérés”. Sikeres gazdaság, csak szolid szegénységgel. „Durvább szabályok” (cenzúra, testi fenyítés és halálbüntetés) „Disneyland, halálbüntetéssel” „Nagyon sikeres családi vállalkozás” Szingapúr, a „Puha autoritás”

Visszatérve a demokráciára…
A demokrácia olyan döntéshozatalt céloz, ami mindenkinek az érdekeit számításba veszi. Közvetlen néphatalomra építő, azaz, részvételi demokrácia „Népszavazás” A problémát egy-két igen/nem kérdésre egyszerűsítik le Gyakorlati nehézségek Megválasztott képviselők által hozott döntésekre építő, azaz képviseleti demokrácia Döntési célra megválasztott emberek, bizottságok Kongresszus, parlament, bizottságok, döntéshozó testületek stb. Andor György: Közösségi gazdaságtan

Liberális demokrácia A szavazók két vagy több párt között választhatnak, és a felnőtt népesség egészének szavazati joga van. Érdekességek: a határon túliak, illetve gyerekek utáni szavazati jogok kérdései Andor György: Közösségi gazdaságtan

I.3. A demokrácia globális térnyerése
1970-es évek közepén még a világ országainak több mint kétharmadában valamilyen autoritarizmus volt. „1980-as és 1990-es évek” Chile, Bolívia, Argentína Oroszország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország stb. Benin, Ghána, Mozambik, Dél-Afrika stb. Ma csak a társadalmak alig egyharmad része autoritárius berendezkedésű. Ideszámolva Kínát is Andor György: Közösségi gazdaságtan

A fennmaradó autoritárius rendszereknél (pl
A fennmaradó autoritárius rendszereknél (pl. Kínában, Kubában és Nigériában) is észlelhetők a demokratikus átmeneti jelei. Sokan azt várják, hogy az elkövetkezendő években további országok válnak majd demokratikus berendezkedésűvé. Andor György: Közösségi gazdaságtan

„A jelenlegi korszakban a demokrácia vált a politikai legitimáció alapvető mintájává.”
Fukuyama szerint: A korábbi korszakok ideológiai küzdelmei végetértek. Itt a „történelem vége”. „A kommunista rezsimek összeomlását követően a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc véget ért, a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik.” Andor György: Közösségi gazdaságtan

Miért vált hirtelen olyan népszerűvé a demokrácia?
A politikai hatalom gyakorlásának más típusai sorra kudarcot vallottak. Új fejlemény a globalizáció A globalizált média számos nem demokratikus ország lakóit szembesítette a demokratikus eszmékkel. A demokratikus forradalmak hírei gyorsan terjedtek. Egyre fontosabb szerepet játszanak nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európai Unió stb.). Ezek külső nyomást gyakorolnak a nem demokratikus államokra (kereskedelmi embargó, hitelkorlátozások stb.). Világkapitalizmus terjeszkedése Multinacionális vállalatoknak jobb a „nyugisabb” demokrácia. Andor György: Közösségi gazdaságtan

II. KAPITALIZMUS - KOMMUNIZMUS
Vegyes gazdaság Most a piac és az állam (a piaci és a bürokratikus koordináció) két szélsőséges mixével ismerkedünk meg 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Andor György: közösségi gazdaságtan
„Szerencsére nem kell elsajátítanunk az ezernyi különböző „izmust” ahhoz, hogy megértsük a mai világot. Elegendő, ha tudunk valamit a szabadversenyes kapitalizmusról, amelyből a vegyesgazdaság kifejlődött, a marxizmusról, a szocializmusról és a szovjet kommunizmusról. Ezek között nincs merev határ, sőt nem is sorakoztathatjuk fel őket egy vonal mentén, ahol is a chicagói stílusú liberalizmust találjuk a jobb szárnyon, a szovjet kommunizmust pedig a bal szárny legszélén.” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Jobboldali – baloldali
Alapvetően (csak) „ellentétes” politikai eszmék. Eredetileg Jobboldal: a hagyományos rend, a királyság hívei Nagy Francia Forradalom, Nemzeti Konvent: az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quot) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők. Baloldal: a forradalom, a radikális változások, a polgárság hívei Később Jobboldal: a kapitalizmus, illetve a szabadpiac, az egyéni célok kibontakoztatásának a hívei. Baloldal: a kommunizmus, illetve a társadalmi egyenlőség, a szociális jogok hívei. Jobboldali – baloldali Andor György: közösségi gazdaságtan

II.1. Koordinációs mechanizmusok Ha csak egy-egy napunkat nézzük… Elképesztő mennyiségű és összetettségű termék- és szolgáltatásmennyiséget fogyasztunk Ehhez tömegek tevékenységét kell összehangolni Lenyűgöző szervezés, gépezet, koordinációtömeg 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.1.1. Az etikai, az agresszív és a bürokratikus koordinációs mechanizmusok Négy alapvető koordinációs mechanizmust különböztetünk meg Etikai koordináció Mellérendelt felek, hagyomány, vallás, erkölcs Agresszív koordináció Alá- és fölérendelt felek, erőszak, agresszivitás Bürokratikus koordináció Szintén alá- és fölérendelt felek, de legitimitás Piaci koordináció 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Néhány példa olyan helyzetre, ahol nincs (alig van) piaci koordináció Család, baráti társaságok, kommunák, kibucok, szekták, klubok stb. Hadsereg Közszféra Kommunizmus Cél a totális bürokratikus koordináció Mégis állandóan belépő piaci koordináció Háztájizás, fusizás, maszekolás Tiltott egyéni munkaadást kikerülő „megoldások” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.1.1. A piaci koordinációs mechanizmus Mindkét félnek jó, szabad, önkéntes alapú, önérdekre építő cserék rendszere A mechanizmus kulcsa az árrendszer Ez teszi lehetővé a szükséges együttműködést, miközben mit sem tudunk egymásról. Adam Smith (1776) Nemzetek gazdagsága, „Láthatatlan kéz” Gazdasági rend sok ember egyéni érdekeinek követésével is ki tud alakulni 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az árrendszer „áldásos” működését sokszor észre sem vesszük! Olajválság Autó-kiutalás Karácsonyi banánvásár Úgy tűnik, a piaci koordináció elfojthatatlan, bár mindig él a többi koordinációs mechanizmusok is. Abban pillanatban, hogy keverni kezdjük a koordinációs mechanizmusokat, igen ingoványos morális területre tévedünk. Hatékonyság, méltányosság, szabadság 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Egy társadalom értékei, kultúrája, szokásai ugyanúgy fejlődnek piaci alapon is Öntörvényű struktúrák Ízlésvilág, értékrend, életvitel Az „önérdek” fogalma nem azonos a pénzcentrikus önzéssel. Az etikai koordináció és a piaci koordináció közötti határvonal sokszor elmosódik. Az agresszív koordináció él ugyan, de bürokratikusan visszaszorított. Leegyszerűsíthetünk csak a piaci és a bürokratikus koordinációs mechanizmusra Vegyes gazdaságok 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2. Kapitalizmus A kommunizmus az egyik szélsőség, a szabad versenyes, a laissez-faire kapitalizmus a másik. Ehhez legközelebb a chicagói liberális közgazdasági iskola áll, jeles képviselője a („kicsit magyar”) Milton Friedman. E nézetek alapvető hatást gyakoroltak a mai modern államműködésre, korábban főként a Thatcher-kormány és a Reagan-kormány gazdaságpolitikájára. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Samuelson: „Politikai meggyőződéstől függetlenül mindenkinek el kellene olvasnia” (Friedman gondolatait) „Ez egy fontos álláspont kérlelhetetlenül logikus, alapos és meggyőző kifejtése.” „A gondolkodó polgárnak meg kell küzdenie azokkal a kérdésekkel, amelyeket Friedman felvet.” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

„Mielőtt elolvassuk, feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; anticiklikus költségvetési és monetáris politika; gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás; az olyan kábítószerek, mint a heroin és a kokain nyílt árusításának tilalma; az uzsoraköl-csönök kamatát maximáló törvények; kormányzati tervezés.” „Friedman professzor meggyőzően érvel minden ilyen programmal szemben, (…) mert személyes szabadságba történő beavatkozásnak tekinti őket, (…) mert úgy véli, hogy nem érik el céljaikat.” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.1. A piaci koordináció ereje Most részletesebben megnézzük a piaci koordináció működését. Alapja az árrendszer, aminek három fő funkciója van: Információt továbbít Ösztönöz Jövedelmet oszt el Ezeket tekintjük most át. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.1.a. Információ továbbítása Megnő az igény a nyomtatott jegyzetek iránt, ami nagyobb mennyiségek megrendeléséhez vezet. Fénymásolók és könyvkötők Papírgyárak és műanyaggyárak … Nagyobb termelés, újabb munkaerő, magasabb bérek, több ilyen „pályaválasztás”, több tanár… Terjed a hír De csak a fontos hír, gyorsan, pontosan Cellulózgyár Folyó árak, de „határidős” árak is. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az árak visszafelé is üzennek. Cellulózgyártás egyik anyagáról kiderül, hogy mérgező A cellulóz ára megemelkedik Igyekeznek a cellulózt kerülni … Pl. kisebb betűméret A társadalom automatikusan dönt a megoldásról Árváltozások – mennyiségváltozások Szükségletek más kielégítése Infláció Relatív „árugrálások” Alacsonyabb társadalmi hatékonysághoz vezet 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.1.b. Ösztönzés Összekapcsolódik a jövedelemelosztással. A magasabb ár nagyobb termelésre ösztökél. Az előállítás leghatékonyabb formájának megtalálására is van ösztönözés. Pl. cellulóz ára nő, más megoldásokat keresnek A társadalom igény-kielégítésének hatékony formáira is ösztönöz. Egészségkárosító cellulózgyártás vagy Egészségkárosító kisbetű-olvasás 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.2.c. Jövedelemelosztás Jövedelme csak embereknek van, akik erőforrásaikat adják el Munkaerejüket, földjüket, gépeiket, tőkéjüket, vállalkozói tehetségüket stb. Ezen erőforrások „bérbeadása” (hozama) a velük előállított termékek értékének társadalmi megítélése szerint alakul. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.2. A szabad versenyes piacgazdaság válaszai a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre Mit? Fogyasztói pénzszavazatok Ha valamiből több kell, nő az ára, növekedhetnek a költségek, így lehet és (saját érdekükben) hajlandóak is lesznek többet termelni. És fordítva… 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Hogyan? A verseny hosszú távon az átlagköltség minimumpontjába kényszerít, azaz technológiai hatékonysághoz vezet. Az erőforrásokat is a legjobb felhasználási helyük felé tereli, így allokációs hatékonysághoz is vezet. A lényeg itt is a profit utáni küzdelem Kinek a számára A társadalom által előállított javak elosztásáról van itt szó Magánkézben a termelési tényezők ár x mennyiség = jövedelem jövedelem = megvásárolható árumennyiség 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.3. A minimális állam II.2.3.a. A minimális állam fő feladatai Mi az állam minimálisan szerepe? Adam Smith: „Azt hisszük, hogy jó szándékú törvényeinkkel és beavatkozásainkkal segítjük a gazdasági rendszert. Nem segítjük. Laissez-faire; hagyjuk önmagára; ne avatkozzunk bele. Az önérdek olaja a gazdasági hajtóműt szinte csodálatos módon működteti. Nincs szükség tervre. Nincs szükség fejedelmi uralomra. A piac mindenre választ ad. (…)” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Adam Smith: „Az államnak csak „(…) három feladatra kell figyelmet fordítania, (…): az első feladata, hogy megvédje a társadalmat más független társadalmak erőszakától, behatolásától. A második feladata az, hogy a társadalom tagjait védje meg az egymás által elkövetett igazságtalanságtól (…). A harmadik feladata az, hogy hozzon létre és tartson fenn olyan közműveket és közintézményeket, amelyek fenntartása sohasem lehet bármely egyénnek vagy egyének kis csoportjának az érdeke (…).” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Védelmi funkció A társadalom tagjait meg kell védeni a külső és belső erőszaktól. Törvényalkotói, végrehajtói és bírósági funkció A vitázó felek között közvetíteni kell, rögzíteni kell a „játékszabályokat” is. Piaci hibákat korrigáló funkció Közjavak előállítása Utak, útjelzők, világítótornyok, gátak, közvilágítás, szúnyogirtás, meteorológiai szolgáltatás. Díjak szedése nehézkes, így magánalapon nem előállítható, a társadalomnak mégis szükséges. „Méretgazdaságosság” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Piaci externáliák kezelése Harmadik félre gyakorolt hatás Pl. környezetszennyezés E cserékért is lehetetlen díjat szedni, legtöbbször még a csere ténye is kérdéses Valamilyen állami beavatkozás (korlátozás, adóztatás stb.) szükséges. Monopoliumok problémája Közlegelők tragédiája A közjó és az önérdek összeütközése, az önzés szabadsága esetén fellépő társadalmi csapda. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Angol közlegelő, tíz tehenet tud eltartani, így mindegyik tehén 10 liter tejet ad. Egyik gazda +1 tehén, ekkor mindegyik tehén 10 helyett 9 liter tejet ad, de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt észreveszi egy másik gazda, és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre, így mindegyik csak 8 liter tejet ad, de kettőnek fejenként 16 litert. És így tovább, végül mindenki rosszabbul jár, hiszen több tehénnel ugyanannyi vagy kevesebb tejet kapna. Állami kvóta és ellenőrzés Környezetszennyezés Biztosítási vagy adócsalás Ösztöndíjindexek 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Inverz közlegelők Egyének vagy közösségek járulnak hozzá a társadalmi jólét növeléséhez saját erőfeszítéseikkel, ahelyett hogy a saját céljukat helyeznék előtérbe. Linux Wikipédia Internetes segítség 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Magánlegelők tragédiája
A jogtulajdonosok közötti koordináció problémái miatt nem sikerül értelmes megállapodásra jutni. Üzlethelyiségek, tetőterek Földnyelvek Szabadalmak Szögházak 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Nem felelős személyek oltalmazása Szellemileg korlátozottak, gyerekek Valahogy vonalat kell húzni a felelős személyek és a többiek közé, ami persze belezavar a szabadság általános kérdésébe. Kénytelen-kelletlen gyámkodás rendszereket kell kialakítani. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.3.b. Viták a minimális állam határairól Jelentős „szélességi” és „mélységi” kérdések A „klasszikus” állami feladatok ellátásának hol vannak az „ésszerű” határai? A szabad versenyes kapitalizmus szószólói csak a klasszikus állami feladatokat tudják elfogadni, és ott is rendszeresen újabb és újabb „piaci” megoldásokat vetnek fel. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Védelmi funkció piaci alapú megoldásai A honvédelem „magánlapú kiegészítése” Magánalapú biztonsági szolgálatok, vagyonvédelmi eszközök, önvédelmi megoldások Önkéntes alapon kisebb „védelmi” közösségekbe szerveződés Törvényalkotói, végrehajtói és bírósági funkció piaci alapú megoldásai Magánalapú „törvényalkotói és bírósági” megoldások Részletes szerződések, írásos megállapodások „Magánbíróság” bevonása 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Piaci hibákat korrigáló funkció piaci alapú elvetése Coase-tétel Coase az externáliák miatt állami beavatkozás ellen érvel Az alapprobléma a nem hatékony allokáció, a társadalmilag rossz megoldás Azonban Coase szerint a jogok eredeti allokációjától függetlenül két fél egyezségének hatékony lesz a kimenetele Ha világosak a tulajdonjogok Ha a két fél közötti tárgyalásnak nincs akadálya 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Példák Két diák szobát bérel, az egyikük dohányzik, a másik nem. Lehetséges megoldások: csak bizonyos mennyiségű vagy szabályok melletti cigizés; abszolút nincs dohányzás; stb. A végül kialakuló kompromisszum független az induló szabályoktól. Ha eredetileg szabad dohányozni a szobában, várhatóan a nem dohányzó vállal valamilyen gesztusokat. Ha tilos a dohányzást, akkor a dohányos várhatóan valamilyen gesztusokkal „lefizeti” lakótársát, hogy az „hallgasson”. A házban lakók csendhez és zajhoz való joga. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Ha ilyen jól „megoldódnak” a társadalmi allokációs problémák, akkor a célunk mindössze olyan jogrendszer teremtése kell legyen, ahol a Coase-tétel feltételei teljesülnek. Világos tulajdonjogok Alkulehetőség biztosítása „Tulajdonjogi iskola” Senkinek nincsen joga arra, hogy más tulajdonának értékét befolyásolja kompenzáció nélkül. A tulajdonjogot nem kell védeni attól, hogy más cselekedetei vagy tulajdonának változása ne hasson a tulajdonjog értékére. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Árnyalható a monopóliumok problémája is Az innováció monopóliumok formájában tör a felszínre, az innováció jutalma ebből fakad Egy gyógyszer kifejlesztése dollármilliárdokat emészthet fel, míg a kifejlesztett molekulák és gyártási eljárások leutánzása már csak töredék költséggel jár. Egy jó zeneszám megkomponálása, hangszerelése és begyakorlása sokszor egy fél élet munkája, míg másolása másodpercekig tart és alig kerül valamibe. Ha a vállalkozók nem tudják az ezekbe a fejlesztéseikbe, innovációikba beleölt erőforrásaik eredményeit maguk realizálni, fel fognak hagyni e tevékenységgel, aminek súlyos társadalmi kára lenne, A monopóliumok kialakulása hosszabb távon mégiscsak előnyös lehet közösségileg. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról II.2.4.a. Az egyenlőség különböző megközelítései 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Egyenlőség, mint szabadság és esélyegyenlőség Szabad út az élet egyéni kialakítása, a tehetség kibontakozása, a szorgalom, a teljesítmény előtt. Csak a teljesítmény számítson a nemzetiség, a bőrszín, a nem, a vallás stb. ne. Az államnak az a feladata itt, hogy biztosítsa a vágyak egyéni megfogalmazását és elérésének esélyeit, itt ne engedje a többség diktátumát. De segítség itt nincs! 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Egyenlőség, mint az esélyek azonossága Ragadjuk meg a problémát a kialakulásának gyökerénél! Már eleve értelmezési problémák, hiszen a szó szerinti esélyazonosság sok tekintetben lehetetlen Magas - alacsony, erős - gyenge, jó - rossz „matekos”, magyar - amerikai - kínai stb. Minden területeken képtelenség esélyeinket azonossá tenni. Az esélyegyenlőség kérdése nyilván korhoz is kötött Igazságos-e, hogy egyes gyerekeknek pusztán azért legyen hatalmas előnyük, mert véletlenül gazdag családba születtek? Kétségtelen, hogy ez igazságtalan! 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az örökölt fizikai vagyon az élet egyik igazságtalansága. Hogyan lenne ez orvosolható? Kézenfekvőnek tűnik az öröklés korlátozása De vásárolhatnak a szülők kiemelkedő oktatást és nevelést is Vagy adhatnak gyerekeiknek saját vállalkozásunkban „irreális” fizetést. Stb. Mi legyen a képességbeli igazságtalanságokkal? Akkor ezeket is ki kellene egyenlíteni! Ehhez kifejezetten azokat kellene továbbképezni, akik az adott területen a tehetségtelenebbek. Mindez talán elfogadható a hátrányos helyzetűek oldaláról, de vajon a másik oldalról? És azok oldaláról, akik a „tehetség élvezői”? Látható, hogy igen összetett kérdések ezek. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Egyenlőség, mint eredményegyenlőség Logikus megoldás lehet a végeredmény tompítása Miért ne lehetne a végső különbségeket kiegyenlíteni? Kapjon mindenki – kortól, nemtől, fizikumtól stb. függetlenül – ugyanakkora adagokat! Na, de ez értelmetlen! (Bár objektív.) Kapjon akkor „méltányost”! Kicsit árnyaltabb, de sokkal homályosabb cél. „Bizottságok” kellenek, el kell dönteni, hogy kinek mennyi a „méltányos”. Erőre van szükség, hogy elvegyenek olyanoktól, akiknél úgy ítélik meg, hogy több jutott a „méltányosnál”. Ez már erősen szembekerül a szabadsággal is. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Súlyos problémát jelent itt az ösztönzés. Ha a teljesítmény helyett a „méltányosság” dönt, mi ösztönöz teljesítményre? Az emberek nem olyan munkát választanának, amivel leginkább hasznára vannak a társadalomnak. Igen rossz történelmi tapasztalatok Erőszak Az eredeti célon idővel túlnyúlt, egyenlőtlenség alakult ki: irányítók és irányítottak között. „Az emberek nem angyalok…” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. Az eredményegyenlőség szerint a nyereményeket el kellene venni, és a vesztesek között szétosztani. Így persze értelmetlen lenne a játék. Az élet tele van ehhez hasonló „szerencsejátékokkal”, amelyeknél hol tompítunk, hol nem: Iskolát választunk, házasságot kötünk, öröklünk, építkezünk, értékpapírokba fektetünk stb. Ezeket – nehezen megmagyarázható különbségtétel mellett – végül „össze-vissza” tompítjuk illetve nem tompítjuk. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.4.b. Az egyenlőtlenség tompítása miatti hatékonyságveszteség Hatékonyságvesztés fellépése Gazdasági aktivitás visszaesése A szabadpiaci berendezkedésű országokban is megkísérlik az árrendszer jövedelemelosztási funkcióját külön kezelni. Azonban, ha a jövedelem közvetlenül nem függ az erőfeszítésektől, miért törekednének az emberek az információ megszerzésére, cselekvésre, hatékonyságra? Ha a tőke felhalmozása nem kecsegtetne jutalommal, miért halasztaná el bárki ma is realizálható élvezetét? Miért választanának az emberek másoknak hasznos foglalkozásokat? 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Azaz, a jövedelemelosztási funkció korlátozásával végül romlik a többi funkció ellátása is. Ez alacsonyabb hatékonysághoz, alacsonyabb kibocsátáshoz vezet. Adminisztratív költségek Az adóbevételek összegyűjtésére és az elosztásra bürokráciát kell építeni. Megtakarítás ösztönzésének gyengülése A jövedelemelosztást korrigáló programok rontják a megtakarítások és beruházások ösztönzését. Az emberek kevésbé érzik szükségét az idős korukra és megbetegedések esetére való megtakarításnak. Így nincs felhalmozás, tőke a beruházáshoz. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Hatékonyságvesztés vitatása Vannak, akik szerint az újraelosztás nem ró pótlólagos költségeket a társadalomra. Érvelésük A szegénység gyökere a gyermekkori elégtelen táplálkozás, a szétesett családok, az otthoni kulturálatlanság, az alacsony színvonalú oktatás, a szakképzettség hiánya. A szegénység szegénységet szül, ez egy ördögi kör. Ha sikerül ezt megtörni, visszavinni a leszakadt embereket a munkerőpiacra, az jótékonyan hat majd a kibocsátásra is. E programok tehát valójában inkább beruházások. Vitatható, hogy a növekvő adók mennyiben fogják vissza a termelékenységet. Az empirikus vizsgálatok szerint az adók nem okoznak számottevő kárt a munkakedv lelohasztásával. Vitatottak e programok adminisztratív költségeit is 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az igazság nehezen kihámozható Úgy tűnik, hogy az újraelosztás hatékonysági költségei csekélynek tűnnek ahhoz képest, hogy milyen gazdasági költségeket okoz a rossz táplálkozás és egészségi állapot, a munkában hasznosítható képességek leépülése, az emberi nyomorúság. Másrészről az olyan országok, amelyek a bölcsőtől a sírig tartó védelmet próbálnak nyújtani állampolgáraik számára, a gazdasági aktivitás csökkenését és a munkanélküliség növekedését tapasztalhatják, illetve költségvetési problémákkal nézhetnek szembe. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.4.c. Állami vagy magánszolidaritás? A szabadpiaci rendszer hívei sincsenek a bármilyen értelemben szerencsétlenebbek iránti együttérzés pénzbeli segítség formája ellen, csak ezt magánjótékonysági rendszerre építenék. Állami A piaci jövedelemelosztás hiányosságai miatt avatkozik be az állam, azért mert a piac elvadult, etikailag feldolgozhatatlan helyzeteket szül. Az állam ilyenkor a termelési tényezők hozamát (jövedelmét) korrigálja egy méltányosabb elosztásért. Központi szolidaritási rendszerről van szó. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Magán Működhetne a társadalmi szolidaritás egyéni, önkéntes alapon is. Ki-ki kialakítsa egyéni egyenlőség rendszerét! Pl. el kell dönteni előbb rendszerünk földrajzi határait. Majd tisztázni kell az elvi részleteket. Személyes jövedelem alapján; családra számolva; adott évre, évtizedre vagy egész életre vonatkozó időszakra szemlélve; csak a pénz formájában szerzett jövedelmet tekintve, vagy vizsgálva a vagyont is; figyelembe véve a fizikai és szellemi előnyöket és hátrányokat is; stb. Meg kell adni, hogy önmagára mekkora összeg esik. A maradékot szét kell osztani. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Paradox helyzet alakul ki. Az eltérő egyéni értékítéletek miatt nem értünk egyet az államival, önkéntesen viszont nem adakozunk. Gyakori érv „Adakoznék, de a többiek nem, így az én kis adományaim hatástalanok.” Pont fordítva: a határhasznosság elve szerint ha csak kevesen adakoznak, az ő adományaik a leghasznosabbak. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.4.d. A más szempontokból segítendők állami védelmének kérdései Hazai termelők állami védelme Adam Smith: „Ami bölcs dolog a családban, aligha lehet oktalanság egy nagy birodalom esetén.” Komparatív előnyök A kereskedelmi korlátozások valójában speciális (szolidaritás jellegű) előnyök egyes rétegeknek, és hátrányok a többieknek. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Szokásos érv: Meg kell védeni a hazai munkahelyeket és bérszínvonalat az „olcsó külföldi árukkal” szemben! Az érvelés gyenge pontjai: A munkahelyteremtés önmagában nem cél, a produktív munkahely teremtése a cél. Egy ország lakosai azért adnak el egy másik ország lakosainak, hogy a kapott pénzért számukra értékes árukat vegyenek, és vigyenek haza. A piaci alapon mozgó valutaárfolyamok kiegyenlítik a két országban jelentkező vásárlóerőt. Külföldön jobban, olcsóbban, azaz hatékonyabban állítanak elő bizonyos termékeket, eközben más termékeket hazai szinten állítanak elő hatékonyabban. De ez csak a verseny. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Három megfontolandó érv Nemzetbiztonsági érv Az importfüggés háborús vagy anarchikus időkben kiszolgáltatottá teheti az országot. Pl. az energiaszektor Inkubációs jellegű védelem Talán segíteni érdemes a „felnőtté válást”. Ellenérvek: Miért nem hitel? „Nem adják később vissza.” A támogatás nem átmeneti. Nem ösztönöz a „rossz” területek gyors elhagyására. Szociális kérdésként kezelve Eltérő globális jövedelemszintek. Az érintett területeken dolgozókat – a külkereskedelem különböző korlátozási eszközeivel, átmenetileg – „fizetésemelésben” részesíti a közösség (mintsem hagyná őket munkanélkülivé válni). 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Fogyasztók állami védelme Az önérdek az eladókat nyilván arra fogja késztetni, hogy ha csak lehet, becsapják vevőiket. Támaszkodhatunk-e itt a piaci koordinációra? Felvetődik, hogy a piac működését ki kellene egészíteni állami szerepvállalással, ami megvédi a fogyasztót a saját maga butaságától és a becstelen eladóktól. Miért lenne hatékonyabb megoldás az állami? Sokszor az állami termékeke a legrosszabb minőségűek… Félő, hogy az ilyen jellegű állami beavatkozás egy idő után már eltér az eredeti céltól… Hatalmi pozíciók, korrupció stb. Vannak piaci megoldások is Közvetítő igénybevétele Márkanév Magánminősítő szervezetek 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Munkavállalók állami védelme Előzetes tanulságok A fejlett országokban a munkások életminősége hatalmasat javult az elmúlt évszázadban, mialatt a szakszervezetek, kamarák stb. súlya nem volt jelentős. Sokak szerint nem is a „védteleneknek”, hanem a „jobb módúaknak” (pilóták, mozdonyvezetők, orvosok, focisták, taxisok, ügyvédek stb.) védelméről van szó. A „bent lévő munkatársakat” védelme Számukra csikarnak ki magasabb fizetéseket és a további munkaerő-felvétel korlátozásait. Gyakran a „nem bent lévők” kárára. Monopol helyzetek, torz árrendszerek Minimálbér, munka törvénykönyve stb. Sokkal összetettebb kérdésről van szó, mint a „kisember” védelméről. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.4.e. Egyenlőtlenség csökkenése gazdasági növekedéssel Simon Kuznets Preindusztriális agrárgazdaságokra általánosan jellemző a szegénység. Majd az iparosodással a jövedelemkülönbségek az egyenlőtlenség növekedéséhez vezetnek. A technológiai további fejlődéssel együtt, az oktatás- képzés kiszélesedésével, viszont a megtermelt jövedelem is kezd egyenlőbben eloszlani. Plusz a jóléti rendszer fejlesztése is „megengedhető” Az egyenlőtlenség tehát a gazdaság fejlődésével egy fordított „U” alakú görbét ír le. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Kuznets-görbe Fejletlen agrárgazdaság Iparosodás Fejlett piacgazdaság Egyenlőtlenség mértéke (pl. Gini-együttható) Kuznets-görbe Jólét mértéke (pl. egy főre eső GDP) 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

II.2.4.f. A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges híveinek álláspontja az egyenlőtlenség állami tompításáról és a különböző szempontokból rászorultak állami védelméről Ellenzik az elesettek állami támogatását Úgy vélik, hogy az ár túlzó: csökken a társadalom hatékonysága, termelékenysége, és korlátozni kell hozzá a szabadságot is. Az egyenlőség számukra a szabadság alapú esélyegyenlőség, és bár nincsenek az elesettek támogatása ellen, ezt nem állami feladatnak tartják, hanem a magánjóléti kezdeményezések terepének. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Felvetik a más elvek szerinti kisközösségek lehetőségét, de szerintük ezek nem is népszerűek. Kommunához, szektához stb., vagy akár alakíthatnak újakat is. Lakosság 5%-ánál kevesebb kibuctag Izraelben Ez az arány szerintük kevés ahhoz, hogy egy ország válasszon ilyen irányokat. Bár elismerik a súlyos jövedelmi és vagyoni igazságtalanságot, de a piac szabad működését, „megoldását” még mindig a legkevésbé rossz megoldásnak tartják. 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az egyéb szempontú állami támogatást, védelmet végképp elvetik. Samuelson „(…) feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; (…) gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás (…) Friedman professzor meggyőzően érvel ezek ellen (…) a gondolkodó polgárnak meg kell küzdenie azokkal a kérdésekkel, amelyeket Friedman felvet.” 2014 Andor György: közösségi gazdaságtan

Közösségi gazdaságtan

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Közösségi gazdaságtan"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Közösségi gazdaságtan

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Közösségi gazdaságtan"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés