Írott források a 9. századi magyarokról

Az előadások a következő témára: "Írott források a 9. századi magyarokról"— Előadás másolata:

1 Írott források a 9. századi magyarokról
A magyar őstörténet régészete 2016/17, 2. félév

2 1. Bíborbanszületett Konstantín: A birodalom kormányzása
A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők között háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik. … A besenyők helyét, amelyen abban az időben a türkök laktak, az ott levő folyók neve szerint hívták. A folyók a következők: első folyó az úgynevezett Varuch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullosz (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prút, ötödik folyó az úgynevezett Szeret.

3 A kabarok és a türkök törzseiről
1.2. Konst. 40. A kabarok és a türkök törzseiről És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették és a földjük őrzésére hátrahagyott türköket gonoszul kiűzték onnét. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, melyen ma is laknak… Azt a helyet pedig, amelyen a türkök korábban voltak, az ott keresztülmenő folyó nevéről Etelnek és Küzünek nevezik…

4 Etelköz folyói Konstantín szerint
„…első folyó az úgynevezett Varuch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullosz (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prút, ötödik folyó az úgynevezett Szeret.”

5 Konstantínról és a DAI-ról
Kapitánffy István: Konstantinos magyarokra vonatkozó tudósításainak forrásai. In: Kapitánffy István, Hungarobyzantina. Bizánc és a görögség középkori magyar forrásokban. Bp Farkas Zoltán: A magyar honfoglalás korának bizánci forrásai. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Bp

6 Kapitánffy István: A bizánci udvar 950 körül mindent tudott a besenyőkről, feltehetőleg az Etelközben fél évszázaddal korábban ott élt magyarokról is mindent tudtak. Ez a tudás tükröződik a DAI 38. fejezetében. A 38. fejezet adatai a honfoglalás körüli időkből valók. Csak a 40. fejezet végén álló 6 mondatról állíthatjuk bizonyosan, hogy Bulcsú és Tormás közlésén alapul.

7 Farkas Zoltán: Ihor Sevcsenko szerint a DAI-t nem Konstantín írta (ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a 38. fejezet adatai nem a császár és a magyar követek találkozásán alapulnak). Új szövegkiadás kell, mert eddig nem figyeltek eléggé a kézirat hang- és mellékjeleinek rendszerére, valamint a központozás jelölésére. A fentiek miatt át kell értékelni a magyarokra vonatkozó egyes mondatok jelentését is.

8 1.4. Anonymus: Gesta Hungarorum 7. Kiköltözésük
1.3. Gardízi: A m.dzs.gh.r-ok Országuk kiterjedt. Egyik határuk a Rúm-tengert éri, amelybe két folyó ömlik. … Lakhelyeik e két folyó között vannak. … E két folyó közül az egyiket Atilnak, a másikat Dunának hívják. 1.4. Anonymus: Gesta Hungarorum 7. Kiköltözésük Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejé-ben…a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. … Sok-sok nap pedig puszta tájakon vonultak; az Etel folyót pogány módra, tömlőn ülve úsztatták át… 1.5. Kézai Simon: A hunok eredete és első honfoglalása 6. A Don Szcítiában ered, s ezt a magyarok Etülnek nevezik, de amint a Rifei hegyeket átszelvén előfolyik, Don a neve, végül is a síkságra kiérvén, az alánok földjén fut, majd három ágra szakadva beömlik a Kerek-tengerbe.

9 2. Négy hír a 830-as évekből a) Georgius Monachus Continuatus
b) Annales Bertiniani c) Theophanes Continuatus, Bíborbanszületett Konstantin d) Ibn Rusta A téma összefoglalása: Türk Attila: A 9. századi magyar őstörténettel kapcsolatba hozható írott források. (doktori.bibl.u-szeged.hu/1167/1/Turk_PhD_szoveg.pdf 188 –191.)

10 a) Georgius Monachus Continuatus
Magyarok a makedónok ellen az Al-Dunánál, bolgár szövetségben „Theófilosz császár napjaiban egy Kordűlisz nevezetű volt katonai kormányzó Makedóniában … [Theófilosz] hajókat küldött, hogy felvegyék, és a fővárosba vigyék őket. A bolgárok fejedelme Vladimer volt, Krum unokája, az azután uralkodó Simeon apja. A nép [a makedón nép] pedig, mielőtt a hajók megérkeztek, elhatározta, hogy asszonyostul és gyermekestül elvonul Romaniába. … A bolgárok, akik nem tudtak átkelni, az ungrokhoz folyamodtak, hírül adván nekik a makedónok dolgát. És megérkeztek a császár hajói, hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket. Azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. …a türkök, az ötödik órától egészen estig tartó harcba bocsátkoztak velük. És megfutamodott a pogány nép, a makedónok üldözték őket. A következő napon, amikor vissza akartak vonulni, ismét hunok jelentek meg, hogy szembeszálljanak velük. … a Gomoszti nemzetségből való Leó … és más neves makedónok megfutamították és elűzték őket…”

11 b) Annales Bertiniani A 839. évben Theóphilos bizánci császár követséget küldött Német Lajos keleti frank király ingelheimi udvarába – az idézett részlet talán a magyarokra vonatkozik. „A követekkel együtt [Theóphilos] elküldött továbbá bizonyos embereket, akik magukat, illetőleg nemzetségüket Rhos nevűnek mondták, s akiket, miként azok állították, Chacanusnak nevezett királyuk küldött hozzá barátságból. Kérte említett levelében, hogy a császár jóindulatából kapjanak lehetőséget és segítséget a hazatéréshez egész birodalmán keresztül, mivel nem akarja, hogy a barbár és túlságosan vad s hatalmas népek között vezető utakon, amelyeken keresztül hozzá Konstantinápolyba jöttek, térjenek vissza, nehogy véletlenül valami baj érje őket…”

12 c) Theophanes Continuatus/ Bíborbanszületett Konstantin
A kazár kagán kéri a bizánci uralkodót, hogy építsen nekik egy erődöt. (A magyarok ellen?) A bizánciak katonai kormányzót küldenek Cherszónba. „Ugyanis az a kagán és Kazária bégje ehhez a Theófilosz császárhoz követeket küldvén, kérték, hogy építtesse meg számukra Sarkel erődjét, s a császár engedvén kérésüknek, elküldte a császári hajóhad csapatszállító hajóival az előbb említett Petronász kardhordozó díszőrt, továbbá Paflagonia főkapitányának csapatszállító hajóit. … Theófilosz … végül is arra határozta magát, hogy az előbb említett Petronász kardhordozó díszőrt küldi ki … katonai kormányzóvá nevezte ki, és elküldte Cherszónba azzal a rendelettel, hogy az akkori elöljáró és valamennyien engedelmeskedjenek neki”

13 d) Ibn Rusta Ez a hír szintén Sarkel építéséről szól? „A kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és más népek támadásaival szemben.” Forrásközlések: a) Georgius Monachus Continuatus (György barát krónikájának folytatása), b) Annales Bertiniani ‒ A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged, 1995. c) Bíborbanszületett Konstantin ‒ A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Sajtó alá rendezte Györffy György. Bp. 1975² d) Ibn Rusta ‒ Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom. I/1. Magyar Őstörténeti Könyvtár 10. Szerk. Zimonyi István. Budapest, 1997.