Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)

Az előadások a következő témára: "Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)"— Előadás másolata:

1 Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
EU-közösségi politikák

2 I. A közös kül- és biztonságpolitika jellemzői
Kormányközi együttműködés A közös kül- és biztonságpolitika intézményesítése: Maastrichti Szerződés. Külső és belső tényezők együttes hatása Együttműködés kiterjed a védelempolitika területére is. Lisszaboni Szerződés: alapvető módosítások + különleges szabályozás e politikaterületre vonatkozólag

3 II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére I.
Páneurópai mozgalom: közös védelmi szövetség terve. II. világháború után: nemzetközi együttműködés igénye merült fel. Közös intézményrendszeren alapuló Európa vagy kormányközi alapokon folyó együttműködés? Churchill terve: Európai Egyesült Államok. De Franciaország elutasította ezt az elképzelést. 1948. Brüsszeli öthatalmi szerződés megkötése.

4 II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére II.
1949: Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) létrejötte. Államközi alapokon szerveződő, kollektív biztonságot garantáló katonai-politikai szervezet. 1952. Montánunióról létrejötte (ESZAK). Pleven-terv: Európai Védelmi Közösség terve, nemzetek feletti haderővel. 1954. Nyugat-Európai Unió (NYEU) megalapítása: európai védelem megteremtése közös haderő nélkül.

5 II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére III.
Kormányközi szinten való együttműködés, katonai hátteret a NATO biztosította. Fouchet-terv: népek európai uniójának létrehozása, közös külpolitikai, védelmi és kulturális együttműködés. 1970. Davignon jelentés: információcsere, konzultáció és álláspontok közelítése + kialakítása. Egységes Európai Okmány: Európai Politikai Együttműködés rendszerének felállítása.

6 II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére IV.
EEO intézményesítette az Európai Tanácsot. Cél: EK-tagállamok nemzeti külpolitikáinak összehangolása. EPE: konszenzusos döntéshozatal, nem kötelező jellegű határozatok. Európai Tanács, külügyminiszteri és minisztériumi főigazgatói találkozók (Politikai Bizottság) + „európai levelezők” munkacsoportjai. Elért eredményekről EP-t is informálták + Bizottság segítségének igénybe vétele.

7 II. Kísérletek a politikai integráció megteremtésére V.
Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ): Helsinki Záróokmány aláírása (33 európai ország + USA és Kanada kötelezettségvállalásai) EBEÉ: enyhülési politika + összeurópai együttműködés Három terület: - európai biztonsággal kapcsolatos kérdések, - együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika területén, - együttműködés humanitárius és egyéb területen (emberi jogok védelme).

8 III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése I.
: világpolitikai helyzet megváltozása Két Németország egyesülése 1990: Német-francia közös javaslat a politikai unióra vonatkozólag. Maastrichti Szerződés: Közös kül- és biztonságpolitika létrehozása, szigorú kormányközi alapokon. DE: a Maastrichti Szerződés nem hozta létre az EU egységes külpolitikáját.

9 III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése II.
Politikai együttműködés alapelve: a szolidaritás és a lojalitás. KKBP átvette, új elemekkel egészítette ki az EPE keretében végzett tevékenységet. Egyhangú döntéshozatal, Tanács és Európai Tanács meghatározó szerepe. Európai Tanács: KKBP általános irányelvének meghatározása. Általános Ügyek Tanácsa: döntéshozó testület.

10 III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése III.
Politikai Bizottság: Tanács munkájának előkészítése, politika tartalmának vizsgálata, megvalósítás ellenőrzése. Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER): KKBP terén döntések előkészítése + utólagos feldolgozása. Európai levelezők: közvetlen kapcsolattartás. EU-tagállamok harmadik országokba és nemzetközi szervezetekbe akkreditált nagyköveteinek rendszeres találkozója.

11 III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése IV.
A KKBP belső irányítása + külső megjelenítése a félévenként változó elnökségre hárul. A Bizottság szerepe a KKBP-ben korlátozott. A Bizottság bekapcsolódik a döntések előkészítésbe + kezdeményezési jogkörrel rendelkezik Európai Parlament szerepe: tanácsadói. Kérdések, ajánlások intézése a Tanácshoz.

12 III. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése V.
KKBP jogi eszközei a Maastrichti Szerződés szerint: - A KKBP elveinek meghatározása és az arra vonatkozó iránymutatások elfogadása. - Közös álláspontok kialakítása; - Közös akciók kidolgozása és végrehajtás; - Politikai párbeszéd államokkal, regionális szervezetekkel; - Végrehajtó határozatok elfogadása; - A nemzetközi megállapodások megkötése.

13 IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése I.
Közös kül- és biztonságpolitika magába foglalja a közös védelempolitikát is. NYEU: védelempolitikai döntések és akciók kidolgozása + végrehajtása NYEU: EU biztonságpolitikai identitásának meghatározása. Maastrichti Szerződés: a NYEU az EU fejlődésének szerves részét képezi. Bipoláris világrend felbomlása: megváltozott a biztonságpolitika tartalma

14 IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése II.
1992. Petersbergi Nyilatkozat elfogadása: humanitárius és mentési feladatok, békefenntartás, harcoló alakulatok bevetése válságkezelés céljából (békefenntartás) NATO által hagyományos védelmi funkciók biztosítása NYEU: saját hatáskörben is eljárhat, de igénybe veheti a NATO infrastruktúráját. DE: közös kül- és biztonságpolitikai korlátai: szolidaritás és koordináció hiánya a tagállamok között, nehézkessé vált a konszenzus kialakítása.

15 IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése III.
Amszterdami Szerződés: strukturális, intézményi és döntéshozatali változások. Bevezetett újítások: - eszközrendszer kibővítése; - minősített többségi szavazás bevezetése; - konstruktív tartózkodás jogintézményének alkalmazása; - kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt létrehozása; - trojka megválasztása; - Politikai Tervező és Korai Előrejelző Egység létrehozása; - KKBP kiadásaira források biztosítása az EU költségvetéséből; - NYEU-val való együttműködés továbbfejlesztése

16 IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése IV.
Közös stratégia kialakítása: tagállamok közös érdekű területein. Minősített többségű szavazás: korlátozott mértékben került alkalmazásra. Konstruktív tartózkodás intézménye: Kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt felállítása: Trojka: tagok: főképviselő, aktuális soros elnökség és a Bizottság külügyekért felelős tagja.

17 IV. A közös kül- és biztonságpolitika megszületése V.
Politikai Tervező és Korai Előrejelző Egység: tagállamok döntéseinek előkészítésében való segítségnyújtás. A KKBP igazgatási kiadásai mellett a működési kiadásokra is forrásokat kell biztosítani az EU költségvetéséből. Az EU és NYEU kapcsolata: felmerült a szervezet Unióba való beolvasztása. DE: Egyesült Királyság, Dánia és semleges országok véleménye miatt az Amszterdami Szerződés annyiban lépett előre, hogy ezt az Európai Tanács szintjén meghozandó határozattól tette függővé.

18 V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése I.
Célok: egy erősebb katonai-védelmi potenciál megteremtése, egységes és határozottabb fellépés + válságkezelési képességek javítása. Brit javaslat: Unió negyedik pillérének felállítása az önálló védelmi politikai kialakítására, nincs szükség állandó európai haderőre, NATO struktúrájának és tevékenységének megkettőzését kell elkerülni. 1998: Saint-Malo: francia-brit közös nyilatkozat: EU-nak létre kell hoznia az önálló katonai erőn alapuló műveleti kapacitását.

19 V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése II.
1999. Kölni csúcsértekezlet: együttműködés kereteinek kialakítása. 1999. Helsinki csúcsértekezlet: konkrét feladatok és védelmi- katonai kapacitások meghatározása. Az EU elismerte a NATO elsődleges hatáskörét a válságkezelés területén. Testületek: Politikai és Biztonsági Bizottság, Európai Katonai Bizottság, Európai Katonai Törzs

20 V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése III.
2000. június: feirai csúcs. Tovább javította ez EBVP működési feltételeit. 2000. november: brüsszeli ún. Képességfelajánlási Konferencia. 2000. november: Miniszteri Tanács ülése Marseille-ben. NYEU felszámolása, NYEU funkcióinak EU keretekben való megvalósítása. De a szervezet névlegesen nem szűnt meg. 2001. Nizzai csúcs: KKBP elemének intézményesítése + új szabályok.

21 V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése IV.
NYEU megszűnése miatt kikerültek a Szerződésből a szervezetre vonatkozó rendelkezések. Politikai Bizottság helyett Politikai és Biztonsági Bizottság létrejötte. Megerősített együttműködés indítása KKBP és KBVP terén. 2003. „Berlini Plusz” NATO-EU biztonsági megállapodás. EU részéről NATO infrastruktúrájához való hozzáférés.

22 V. Az európai biztonság- és védelmi politika új alapokra helyezése V.
2003 után: az EU a stratégiák kialakítása mellett a küldetések végrehajtására koncentrált. 2003. Európai Biztonsági Stratégia: hatékony multilateralizmus erősítése, biztonság fenntartása, gyors és hatékony beavatkozás a rendelkezésre álló valamennyi eszköz révén. Fellépés a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen + terrorizmus elleni stratégia és katonai polgári, humanitárius, valamint mentési műveletek végrehajtása. Kudarcok: 2003-ban iraki háború kérdésében való megosztottság és Alkotmányszerződés elutasítása.

23 VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései I.
Lisszaboni Szerződés célja: változás az intézményi struktúrában, döntéshozatal rugalmasabbá tétele. Unió jogi személyiséggel való felruházása, nemzetközi szerepvállalás megerősítése. DE: továbbra is kormányközi együttműködésre épül. Ez az egyetlen olyan szakpolitika, melyet az EUSz. szabályoz. Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések összekapcsolása a külpolitikai normákkal.

24 VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései II.
Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések: Alapelvek és célok rögzítése (világméretű biztonság, kölcsönös megértés, nemzetközi szolidaritás, emberi jogok és demokrácia) Az Unió kül- és biztonságpolitikája: általános elveken alapul és az általános rendelkezésekben meghatározott célkitűzések megvalósítására irányul. Jogi eszközök körének leegyszerűsítése.

25 VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései III.
Változások az Unió intézményi struktúrájában + intézmények hatásköreiben. Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának szétválasztása. Külügyek Tanácsa: külső fellépéssel kapcsolatos döntések + Unió külső tevékenységének összehangolása. EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: Unió külső tevékenységének összehangolása. Európai Külügyi Szolgálat: főképviselő munkáját segíti.

26 VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései IV.
Európai Tanács: Tanács (Külügyek Tanácsa): Bizottság és Parlament: korlátozott jogkörrel rendelkezik. Bizottság: kezdeményezési jogkör elvesztése. Parlament: konzultációs jogkör. Bíróság: nem rendelkezik hatáskörrel a KKBP területén.

27 VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései V.
Tagállamok: álláspont egyeztetés + cselekvések összehangolása. De továbbra is konszenzusos a döntéshozatal. Fennmarad a konstruktív tartózkodás intézménye. Megmaradt a korlátozott minősített többség alkalmazása is. Különleges „átvezető záradék”: Európai Tanács egyhangú határozatával is dönthet a minősített többség általános bevezetéséről (kiv.: katonai és védelmi vonatkozású intézkedések)

28 VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései VI.
Három fontos újítás: 1. strukturált együttműködés bevezetése; 2. kölcsönös védelem jogi alapjainak megteremtése; 3. „szolidaritási klauzula” bevezetése. Közös kül- és biztonságpolitika magába foglalja a közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását. KBVP biztosítja az Unió műveleti képességét (polgári és katonai eszközök).

29 VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései VII.
Közös biztonság- és védelempolitikai missziók folytatása: Szolidaritási klauzula: tagállamot érintő terrortámadás, természeti vagy ember okozta katasztrófa esetén az Unió tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel. Tagállamok kötelezettsége: katonai képességek fejlesztése. Európai Védelmi Ügynökség: fegyverzeti, kutatási és katonai képességfejlesztési tevékenység. KKBV-akciókban való részvétel:

30 VI. A Lisszaboni Szerződés reformintézkedései VII.
Állandó strukturált együttműködés: katonailag legfelkészültebb és az uniós fellépések mellett leginkább elkötelezett tagállamok között jön létre. DE: tagállamoknak meghatározott követelményeket kell teljesíteniük. Unió közös védelempolitikája: nem érintheti az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét. Kollektív védelmi klauzula: kötelezettségeknek és együttműködésnek összhangban kell lenniük a NATO keretein belül tett kötelezettségvállalásokkal.

31 Irodalom - Káldy Zoltánné (szerk.): Integrálódó Európa II. Perfekt Kiadó, Budapest, 2010. - Horváth Zoltán – Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja. Az Unió Lisszabon után, hvgorac, Budapest 2010.

32