A római köztársaság válsága

Az előadások a következő témára: "A római köztársaság válsága"— Előadás másolata:

1 A római köztársaság válsága

2 A római társadalom a hódítások után
nobilitas (senatori rend) – politikai vezetők és hadvezére, hatalmuk alapja földbirtok - latifundium, lovagrend – kereskedelem és pénzügyek, adóbérlés, politikai tisztségeket nem tölthetnek be kisbirtokos parasztság - proletariátus rabszolgák

3 A válság jelei és okai A kisparaszti gazdaságok tönkremenetele (hosszú háborúk, latifundiumok konkurenciája), A proletariátus felduzzadása, A hadra fogható népesség csökkenése A rabszolgák számának növekedése (lázadások) A lovagrend politikai hatalomra való törekvése A köztársasági államszervezet problémái

4 A reformkísérletek Kr. e. 133 Tiberius Gracchus (előkelő plebejus származás) néptribunus Célja: a Licinius-Sextius-féle törvény felújítása, a nincsteleneknek 30 iugerumos parcellák osztása, Ellenzőit a nép nyomásával félreállíttatja, elkezdődik a földosztás Újból tribunusnak jelölteti magát (törvényellenes) Megtámadják, megölik. Caius Gracchus – kr. e. 123-ban néptribunus Felújította Tiberius törvényét, az álam kötelességévé tette a szegények gabonaellátását Útépítések és Asia provincia megszervezése (lovagok és szegények érdeke) Colonia alapítási terv Karthago területén (terv) a római polgárjog kiterjesztése a latin jogúakra (terv) Összecsapások, megölik

5 Marius reformjai Az északon (Alpok térsége, Illíria) és Afrikában (Numídia – Jughurta) elszenvedett vereségek sürgetővé teszik a hadsereg reformját, Kr. e : Caius Marius lesz a consul. – sikerek Jughurta ellen Reformjai: Zsoldossereg létrehozása Reformjai következménye: A zsoldosseregek felhasználása a politikai harcokban Megnövekedik a szövetségesek súlya a hadseregben – polgárjogukért több háborút is vezetnek

6 A polgárháborúk kezdete
Aktuálissá vált, hogy a hadsereg támogatásával hosszabb időre egy-egy tehetséges személy kezébe kerüljön a hatalom Ez csak a nobilitas ellenében történhetett meg Pártosodás: optimaták – populares Állandósulnak a belháborúk, amelyek megtizedelték az elitet

7 Sulla és Marius küzdelme
Az ellentétek Mithridatész pontuszi király miatt, aki lemészároltatja Asia provincia rómaijait (kr. e. 89) – a viszály oka: ki vezesse ellene a háborút. A senatus embere: Sulla hadserege megszállja Rómát (Marius Afrikába menekül), Sulla pedig Mithridatész ellen vonult, győz Kr. e. 87 – Marius (86-ban meghalt) visszatér Rómába és lemészároltatja ellenfeleit, Kr. e. 82 – Sulla visszafoglalja Rómát s 79-ig diktatúra: Corneliusi törvények: a hivatali rendszer átalakítása, a szenátus létszámának felemelése (300-ról 600-ra), a néptribunusok jogkörének korlátozása (a vétójog megvonása, többi más tisztséget nem viselhet) Veterántelepítési akció 10 ezer rabszolga felszabadítása

8 A rabszolga Hadifoglyokból, a kalózok által elhurcolt emberekből.
A legnagyobb rabszolgapiac Délosz szigetén volt, A gazdája korlátlan tulajdona munkájáért nem kellett bért fizetni, csupán a létszükségleteikről kellett tulajdonosaiknak gondoskodniuk. jogait tekintve, nem számított embernek - „beszélő szerszámnak” tekintették, felelősségre vonhatók (halálos vétkek esetén keresztre feszítették őket. Libertinusok – felszabadított rabszolgák, akik továbbra is hűséggel tartoztak volt gazdájuknak és viselték annak nevét. Alkalmazási területeik: a mezőgazdaságban, bányákban, mesteremberként, a hivatalokban, gladiátorok, stb.

9 Spartacus rabszolgalázadása
Kr. e. 138 – szicíliai rabszolgalázadás ( ezer résztvevő) – második szicíliai rabszolgalázadás Kr. e – Spartacus lázadása (Capua – Vezuv – Pó-völgye – Brundisium – Apulia) Legyőzői: pompeius és Crassus kr. e. 70-ben consulok lettek – néppárti intézkedések: a néptribunusok jogkörének visszaállítása, a lovagok helyzetének erősítése