A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei

Az előadások a következő témára: "A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei"— Előadás másolata:

1 A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei

2 Jogérvényesítés: Akkor válik szükségessé, ha valaki a jogkövetés helyett jogellenes magatartást tanúsít. A jogérvényesítés egyszerre szolgálja a jogi norma parancsának érvényre juttatását és a megsértett alanyi jog orvoslását (pl. kártérítés).

3 Jogellenes a magatartás:
Ha megsértem valakinek a jogát, Valaki nem teljesíti jogi kötelezettségeit. Két fajtája van: 1. önhatalmú 2. állami

4 Az önhatalmú jogérvényesítés
önhatalom - az ember maga érdekeit a saját erejére támaszkodva, magánharc útján érvényesítette, amelyet a szemben álló felek ügyessége döntött el. Az önhatalomnak 2 formája van: 1. tilos önhatalom (nem módja a jogérvényesítésnek, bűncselekménynek minősül ) 2. jogos önhatalom

5 Jogos önhatalom Kétféle megnyilvánulása van:
Azokra az esetekre korlátozódik, amelyeknél az állam által biztosított jogvédelem nem elégséges, mert igénybevétele esetén a jogsérelem már nem volna helyrehozható. Kétféle megnyilvánulása van: a.) Önvédelem, amely a sértettet ért jogtalan, közvetlen és másként el nem hárítható támadás rögtöni visszaverésére szolgál. ( pl. a házat elfoglalni akaró éjjeli támadó visszaverése a tulajdonos által ) b.) Önsegély - a már bekövetkezett jogsérelem önhatalmú helyrehozása. (pl. a házából erőszakkal kivetett személy azt erőszakkal visszafoglalhatja. )

6 Állami úton történő jogérvényesítés
Az alanyi jogok érvényesítése a fejlettebb társadalmakban rendszerint a bíróságok és más hatóságok segítségével történik. Az állam úton történő jogérvényesítésnek 3 fajtáját különböztetjük meg: a bíróságok által lefolytatott. 1.) peres eljárást 2.) nem peres eljárás 3.) végrehajtási eljárás - jogerős ítéletbe foglalt magatartás kikényszerítése

7 Peres eljárás Az egyéb bírósági és hatósági eljárásoktól a contradictio (ellentmondás) különböztet meg. Ez abban áll, hogy a bíróság előtt keresetével fellépő személy kérelmét a másik fél vitatja. A kérelmező a felperes, ellenfele az alperes lesz. A per olyan kontradiktórius (egymásnak ellentmondó) eljárás, amelynek során a bíró a felek jogvitáját a felperes keresetére lefolytatott, törvényes és szabályszerű eljárás után ítéletével eldönti.