Minőségi és mennyiségi jellegek öröklődése

Az előadások a következő témára: "Minőségi és mennyiségi jellegek öröklődése"— Előadás másolata:

1 Minőségi és mennyiségi jellegek öröklődése

2 A veteményborsó virágszíne, vagy az ember vércsoportok egy gén néhány változatának (alléljának) jelenlétében öröklődnek. Ezt monogénes öröklődésnek nevezzük.

3 A kifejezetten monogénes jellegek ritkák.
A borsó Mendel által vizsgált sajátságai és embernél pl. a vércsoportok (AB0) nevezhetők tipikus monogénes jellegeknek.

4 Azokat a jellegeket, melyeket több gén együttes hatása alakít ki poligénes/mennyiségi jellegeknek nevezzük. Ha az adott jelleg környezeti hatás alatt is áll (legtöbbször ez a helyzet), akkor multifaktoriális jellegről, ill. betegségről beszélünk.

5 Mennyiségi jelleg például a testtömeg, a testmagasság, IQ. A mennyiségi jellegek kialakításában rendszerint több gén hatása érvényesül, és a génhatások összegződnek.

6 A mennyiségi jellegekre általánosan jellemző, hogy az utódnemzedékekben az egyedek nem sorolhatók egymástól egyértelműen elhatárolható csoportokba, hanem fenotípusuk többé-kevésbé folyamatos sorozatot alkot.

7

8 Számos olyan jelleg van, amelynek öröklődése valamilyen módon kötődik az egyed neméhez.
A genetikai kísérletek kedvelt alanya az ecetmuslica, mivel könnyen tenyészthető és nagyszámú, mutációval kialakított változata van. 

9 A nőstények XX, a hímek XY ivari kromoszómájúak.
A szemszínt meghatározó gének egyike az X ivari kromoszómán található

10 vörös szemszínt kialakító allél (XA) domináns,
 A normális (ún. „vad") vörös szemszínt kialakító allél (XA) domináns, a fehér szemszínt meghatározó alléllal (Xa) szemben. 

11 Ha vörös szemű, homozigóta nőstényeket (XAXA) és fehér szemű hímeket (XaY) kereszteznek egymással, akkor az F1 nemzedék valamennyi egyede vörös szemszínű (50% XAXa nőstény, 50% XAY hím) lesz

12

13 Az F1 egyedek egymás közti keresztezése az F2 nemzedékben 3 : 1 arányban piros
(25% XAXA, 25% XAXa, 25% XAY) és fehér szemű (25% XaY) utódokat eredményez, de a fehér szemszín csak a hímekben jelenik meg.

14 Az előző kísérlettől eltérő eredményre vezet az a keresztezés, amelyben a nőstények a fehér (XaXa) és a hímek a vörös (XAY) szeműek. Ekkor az F1 nemzedék egyedei ugyanis nem egyformák, a hímek fehér (XaY), a nőstények vörös (XAXa) szeműek.

15 Az F1 nemzedék egyedeinek egymás közti keresztezéséből származó F2 nemzedékben az utódok fele
fehér (XaXa, XaY), fele pedig vörös (XAXa, XAY) szemű, a kétféle fenotípus a hímekben és a nőstényekben is megjelenik.

16 A muslicák nemhez kötött öröklődését H. Morgan fedezte fel és írta le.
Ilyen jelenség embereknél is megfigyelhető. Pl. X kromoszómához kötötten öröklődik a vörös-zöld színtévesztés és a vérzékenység egy fajtája.

17 Vörös – zöld színtévesztés öröklődése

18 Vérzékenység öröklődése

19 Y kromoszómához kötött a „szőrös fül”
és a sünbőrűség.