Kölcsey és Vörösmarty (Összefoglalás)

Az előadások a következő témára: "Kölcsey és Vörösmarty (Összefoglalás)"— Előadás másolata:

1 Kölcsey és Vörösmarty (Összefoglalás)

2 A reformkor 1825-1848-as forradalomig terjedő időszak
Reform: békés, erőszakmentes társadalmi megújulás Fő fóruma: a pozsonyi országgyűlés

3 Főbb képviselői: Széchényi Ferenc (Nemzeti Múzeum és Könyvtár, 1802)
Széchenyi István „A legnagyobb magyar”- Kossuth. (Magyar Tudományos Akadémia, Lánchίd, gőzhajózás, vasút, lóverseny, Hitel, Világ, Stádium)

4 A reformkor főbb képviselői:
Wesselényi Miklós – az árvίzi hajós Kossuth Lajos – politikus, a vezércikk megteremtője, az ország kormányzója Deák Ferenc – „a haza bölcse”

5 A reformkor irodalmi előkészίtői
Kazinczy Ferenc ( ) nyelvújίtó, irodalomszervező Berzsenyi Dániel ( ) költő Kisfaludy Károly ( ) drámaίró Katona József ( )– Bánk bán dráma

6 Főbb reformkori alkotók:
Kölcsey Ferenc - költő Vörösmarty Mihály – költő, drámaíró, (Csongor és Tünde színjáték) Jókai Mór – romantikus regényíró Madách Imre - Az ember tragédiája

7 Reformkori intézmények
Nemzeti Múzeum és Könyvtár (1802) Magyar Tudományos Akadémia (1830) Kisfaludy Társaság (1836) Pesti Magyar Szίnház (1837)

8 A romantika A reformkor uralkodó művészeti áramlata Jellemzői:
Dicső nemzeti múlt (középkor) felidézése Nagy ellentétek Képzelet, álmok, egzotikus tájak Egyéniség hangsúlyozása Zaklatott, nyugtalan formák Népművészet felfedezése

9 Nép-nemzeti költők „Népköltői triumvirátus”
Petőfi Sándor ( ) Arany János ( ) Tompa Mihály

10 Kölcsey Ferenc ( ) Sződemeteren született középnemesi családból szüleit korán elveszti, fél szemére megvakult Debrecenben, majd Pesten jogot tanul Kazinczy bátorítja, ő pedig a Feleletet írja védelmére Szatmár megye országgyűlési képviselője 1838-ban megfázott, meghalt

11 Kölcsey Ferenc: Himnusz
Téma: Isten áldását kéri a magyar népre Műfaj: Himnusz – ünnepélyes hangvételű, imádságos mű Szerkezete: keretes (az 1. és az utolsó vsz. majdnem ua.) Alcím: a cenzúra miatt íródott Verselése: időmértékes, trocheikus lejtésű Rím: keresztrím (abab) Erkel Ferenc zenésítette meg 1823. január 22-én írta – a nemzeti Himnuszunk születésnapja - a Magyar Kultúra Napja

12 Himnusz 1.vsz: Keretvsz. Isten segítségét, áldását kéri a magyarokra
2-3.vsz. Dicső történelmi múlt idézés (Honfoglalás, kiváló természeti adottságok – búza, Tokaji bor, Mátyás hadi sikerei) 4-7. vsz. történelmi csapások (tatárjárás, török, szabadságharcok, nemzeti széthúzás) 8. vsz. Keretvsz. Áldd  szánd (ennyi baj után csak szánalmat kér)

13 Parainézis Kölcsey Kálmánhoz
Parainézis: intelem (nevelt fiához) 1. Szeresd az emberiséget! (minden ember testvér) 2. Szeresd a hazát! 3. Törekedj ismeretekre! (alaposakra, melyeket megszerezni fáradságos munka) 4. Tanulj szónokolni!( szólásszabadság a szabad népek sajátja) 5. Szeresd és műveld az anyanyelvedet, tanulj idegen nyelveket!

14 Vörösmarty Mihály ( ) Kápolnásnyéken/Pusztanyéken született szegény nemesi családból, apja gazdatiszt 1811-től Székesfehérváron, 1816-tól Pesten tanult. 16 éves korában, apja halála után elvégzi az egyetem filozófiai szakát. Tanított, hogy fedezhesse tanulmányai költségeit – a Perczel családnál házitanító 1821-ben lobbant fel reménytelen szerelme Perczel Adél (Etelka) iránt. 1816 és 1825 között több mint 300 lírai verset írt.

15 Egy évre joggyakorlatra megy Görbőre
1830. nov. 17-től az Akadémia rendes tagja. 1841-ben megismeri Csajághy Laurát, későbbi feleségét Megél az írásából: költő, színműíró, fordító, újságíró, tudományos munkatárs Barátai megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratot Kisfaludy Társaság alapítója A szabadságharc elvesztése megviseli 1855-ben meghal

16 Költői pályájának első szakaszában (1823-27) a nemzeti öntudat ébresztőjeként értékeljük.
1825 augusztusában írja meg a Zalán futása című művét, aminek nagy sikere lett. Költészetét bámulatos tisztánlátással a múltból a jelen felé fordítja. Vörösmarty Mihály több mint 20 éven át írt drámákat, ezek közül kiemelkedő alkotása a Csongor és Tünde (1830).

17 Szózat – 1836 Az Aurórában jelent meg először.
Egressy Béni zenésítette meg 1843-ban. A mű ősbemutatójára május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. Téma: a magyar népet buzdítja a haza iránti hűségre Műfaja: óda ünnepélyes hangvételű magasztaló költemény Szerkezete: keretes (az 1-2 és az utolsó két vsz. majdnem ua.) Rímelés: félrím

18 Szózat 1-2. vsz. Keretvsz.- buzdítás a haza iránti feltétlen hűségre egy életen keresztül (ellentétpárok: bölcsőd-sírod, ápol-eltakar, stb.) 3-6. dicső történelmi múlt idézése (honfoglalás, hunyadiak, szabadságharcokmegfogyva, de törve nem!) 7.vsz. Népek megszólítása, válaszút előtt a magyarság: élet (jobb kor)8-10.vsz. – halál (nemzethalál)11-12.vsz 13-14.vsz. Keretvsz. szórendcsere (erőteljesebb felszólítás)