Paksi Borbála Az ÚPSZ jelenség valósága(i)? Az új (vagy nem is olyan új) pszichoaktív szerek fogyasztásának valósága – a lakossági kutatási adatok alapján.

Az előadások a következő témára: "Paksi Borbála Az ÚPSZ jelenség valósága(i)? Az új (vagy nem is olyan új) pszichoaktív szerek fogyasztásának valósága – a lakossági kutatási adatok alapján."— Előadás másolata:

1 Paksi Borbála Az ÚPSZ jelenség valósága(i)? Az új (vagy nem is olyan új) pszichoaktív szerek fogyasztásának valósága – a lakossági kutatási adatok alapján PSZINAPSZIS, Porondon a valóság, Budapest, április

2 Az ÚPSZ használat megismerése
Mint tudjuk, a társadalmi jelenségek szinte mindegyikének többféle arculata, értelmezésének sokféle nézőpontja van, s a megismerésükre irányuló különféle törekvések a jelenségek különböző „valóságait” mutatják meg. Nincs ez másként az addikciók kapcsán sem, s az olyan, viszonylag új társadalmi jelenségek esetében, mint amilyen az új pszichoaktív szerek (ÚPSZ) használata, ezeknek a különböző dimenzióknak felfejtése igazi kihívás. Már több mint fél évtizede megjelentek az új pszichoaktív szerek a magyarországi droghasználatban, de – Európa más országaihoz hasonlóan (EMCDDA, 2016) – ma is meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre a használat populációs elterjedtségéről, használatának és használóinak mintázódásairól.

3 Az ÚPSZ használat különböző vetületei
A média sokszor szenzációként tudósít egy-egy problémás esetről. A szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók jelzései többnyire a hagyományos droghasználó csoportokhoz képest egy fokozottan kockázatos szerhasználattal jellemezhető, speciális fogyasztói csoportként írják le az ÚPSZ-használókat. Szegregátumok UPSZ használatával kapcsolatos jelzések (pl. Szécsi, 2016) De vajon ez a kép mennyiben fedi le a magyar társadalomban jelen lévő ÚPSZ-használat összetett valóságát? Más nézőpontokból milyen arca mutatkozik meg?

4 Az előadás célja Az előadás a magyarországi ÚPSZ-használatnak az általános populációs epidemiológiai vizsgálatok által felfedhető arcát próbálja megvilágítani a felnőtt népesség körében 2015-ben készült Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP) című kutatás alapján. A kutatás az OTKA (pályázati azonosító: K ) és az EMMI támogatásával készült.

5 Az adatfelvétel főbb módszertani jellemzői
Az adatfelvétel ideje 2015. március-április Területi lefedettség országos Célpopuláció 18-64 éves magyarországi lakónépesség Mintakeret az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) január 1-i nyilvántartása szerint érvényes lakcímmel rendelkező állandó lakosság ( fő) Mintaválasztás módja régió, településméret, életkor szerint rétegzett véletlen minta, a évesek felülreprezentálásával Mintanagyság teljes minta: Br: 2477 fő / N: 2274 18-64 éves minta: N:1490 18-34 éves minta: N: 1534 Elméleti hibahatár az almintákban 95%-os megbízhatósági szinten ±2,6% Adatgyűjtési eljárás kevert: face to face + önkitöltős technika Adatfelvétel eszköze EMQ + ÚPSZ + viselkedési addikciók + pszichiátriai tünetek + attitűdök + szociodemográfiai kérdések Súlyozás rétegkategóriák szerinti mátrix-súlyozás *A kutatás az OTKA (pályázati azonosító: K ) és az EMMI támogatásával készült.

6 ÚPSZ kérdések (EMCDDA, 2015)
Felvezető szöveg: „Mostanában hozzáférhetővé váltak olyan új szerek, amelyek különböző tiltott szerek (mint a marihuána vagy az ecstasy) hatását utánozzák. Ezek a szerek különböző néven ismertek, mint például dizájner drogok, új pszichoaktív szerek, szintetikus kannabisz, és különböző formában kerülnek forgalomba, mint például növényi törmelék, por, kristály vagy tabletta.” Meghatározások: Szintetikus kannabisz (biofű, bio, műfű); Új stimulánsok (pl: kristály, penta, 4-mec, formek, MDPV, szintetikus katinonok, zene, új, amfetaminhoz hasonló hatású szerek) Vizsgált kérdések: Észlelt fogyasztás, Észlelt hozzáférés, Fogyasztásnak való kitettség az elmúlt évben, Prevalencia értékek: élet-, éves- és havi prevalencia, A fogyasztás rekreációs használathoz való kapcsolódása Első használat életkora, Az elmúlt 12 hónapban használ új szerek megjelenése/formája, Az elmúlt 12 hónapban használ új szerek beszerzési forrásai.

7 Inkonzisztencia mutatók (18-64 évesek. súlyozatlan adatok)
Szerek Az életprevalencia kérdésre és az első fogyasztásra vonatkozó válaszok közötti inkonzisztencia Inkonzisztens válaszok aránya a különböző idejű prevalencia-kérdésekben* Inkonzisztens válaszok aránya a válaszolók %- ában Inkonzisztens válaszok aránya a konzisztens fogyasztók %-ában Konzisztens válaszok aránya az élet-prevalencia %-ában Marihuána 0,6 5,8 98,1 4,7 Szintetikus kannabisz 0,4 23,5 54,8 9,7 Ecstasy 0,5 10,0 86,2 12,1 Amfetamin 31,6 67,9 14,3 Kokain 55,6 56,3 12,5 Új stimulánsok 66,7 28,6 Heroin 250,0 5,7 Egyéb opiát 0,3 100,0 42,9 LSD 44,4 60,0 6,7 Mágikus gomba 83,3 50,0 8,3 Inhalánsok 285,7 *Inkonzisztens válasz, ha a különböző időszakra vonatkozó prevalencia kérdések tekintetében inkonzisztencia mutatkozik, ill. ha a havi fogyasztás gyakorisága nagyobb, mint az egész életre vonatkozóan jelzett. (EMCDDA, 2002) A hiányzó és érvénytelen válaszok aránya más szerekkel megegyező (a LTP kérdésekben 10,6%, a LYP kérdésekben: 13,2 %).

8 Az előadás során vizsgált kérdések
Mennyire elterjedt ÚPSZ használat a felnőtt népességben? Visszaszorultak-e az ÚPSZ-ek megjelenésével a hagyományos drogok? Az ÚPSZ használat – a hagyományos drogok használatához képest – mennyiben önálló szerhasználó magatartás? Kik az ÚPSZ használók? Az ÚPSZ használók új szerhasználó csoportot jelentenek-e?

9 Észlelt fogyasztás (%) „Van-e az ön ismerősei között olyan személy, aki az alábbi szerek valamelyikét valaha fogyasztotta?” A kannabisz és az ecstasy után a leggyakrabban észlelt droghasználat a szintetikus kannabisz fogyasztás: a éves népesség 5,7%-a, a fiatal felnőttek 9,6%-a észlelt szintetikus kannabisz használatot a környezetében. Az új stimulánsok elterjedtségét jóval kisebbnek, a kokainnal azonos arányúnak érzékeli a lakosság: 1,9% ill. 4,8%.

10 Észlelt hozzáférés (%) „Mennyire nehezen tudná beszerezni a következő drogokat 24 órán belül?”
Az észlelt hozzáférés tekintetében - kannabisz és az ecstasy után - szintén a szintetikus kannabisz áll a harmadik helyen, majd az amfetaminok és az új stimulánsok következnek. A éves népességben a szintetikus kannabisz használat hozzáférhetőségét 15,1% érzékeli „elég könnyűnek” vagy „nagyon könnyűnek”, az új stimulánsokét pedig 11,4%. A fiatal felnőtt (18-34 éves) populációban ezek az értékek 21,5% és 16,2%.

11 Fogyasztásnak való kitettség(%) „Előfordult-e az elmúlt 12 hónapban, hogy az alábbi drogok valamelyikével kínálták (ingyenesen, vagy azért, hogy vásároljon)?” A szintetikus kannabisz a fogyasztásnak való kitettség tekintetében is a kannabiszt és az ecstasyt követi, majd az amfetaminok után az új stimulánsok következnek. A éves népesség 6%-át kínálták az elmúlt évben legalább egyszer szintetikus kannabisszal, új stimulánssal pedig 5,5%-át. A fiatal felnőtt (18-34 éves) populációban ezek az értékek 8,2% és 6,6%.

12 Szerenkénti prevalenciaértékek (18-64 évesek) (%)
A dumy drog prevalencia értékei: LTP: 0,3; LYP:0,3

13 Szerenkénti prevalenciaértékek (18-34 évesek) (%)
A dummy drog prevalencia értékei: LTP: 0,7; LYP:0,7; LMP:0,1

14 Az előadás során vizsgált kérdések
Mennyire elterjedt ÚPSZ használat a felnőtt népességben? Visszaszorultak-e az ÚPSZ-ek megjelenésével a hagyományos drogok? Mások-e a drogfogyasztók? Az ÚPSZ használat – a hagyományos drogok használatához képest – mennyiben önálló szerhasználó magatartás? Kik az ÚPSZ használók? Az ÚPSZ használók új szerhasználó csoportot jelentenek-e?

15 A szerenkénti életprevalencia értékek változása
Korábbi adatok forrása: Paksi és mtsai, 2009

16 Polydrog-használat változása 18-64 éves népességben
EMQ standard: cannabis, XTV, amfetamin, kokain, heroin, LSD Korábbi adatok forrása: Paksi és mtsai, 2009

17 A LTP mintázódása a 18-64 éves népességben – változatlan mintázat
Szociodemográfiai jellemzők  2007 2015 sign. Nem férfi 12,0 p<0,001 12,1 p=0,010 nő 6,6 8,1 Kor 18-24 év 27,6 19,4 25-34 év 16,9 16,6 35-44 év 4,4 10,3 45-54 év 1,7 3,8 55-64 év 0,2 2,7 Településméret <50.000 6,5 7,5 ≥ 50000 14,2 Apa/anya iskolai végzettsége 8 általános vagy kevesebb 2,2/3,3 6,3/6,1 szakmunkás 10,3/10,2 10,8/10,3 érettségi 15,7/17,4 10,9/12,6 főiskola/egyetem 23,0/26,7 20,4/20,0 Legmagasabb iskolai végzettség 5,0 7,4 p=0,015 4,9 7,3 13,4 11,8 főiskola/BA/BSC 9,0 9,3 egyetem/MA/MSC 20,0 Szubjektív anyagi helyzet sokkal jobb az átlagnál 28,1 23,9 valamivel jobb az átlagnál 15,5 15,7 átlagos 8,5 8,8 valamivel rosszabb az átlagnál 5,5 5,7 sokkal rosszabb az áltagnál 4,2 Deprivációs index átlagértéke nem fogyasztott 3,80 p=0,005 4,16 p=0,048 fogyasztott 3,11 3,45 A deprivációs indexet a többdimenziós hátrányos helyzet Townsend-féle koncepciója nyomán alkalmaztuk. Az elképzelés azt emeli ki, hogy az egyének és a családok anyagi státuszát az életkörülmények komplex együttesével kell mérni. Az általunk alkalmazott index 17 (2007-ben 16) életkörülmény-komponensen alapul, amelyet az egyes komponensek anyagi okok miatti hiányát jelző válaszok átlagolásával állítottunk elő.

18 Az előadás során vizsgált kérdések
Mennyire elterjedt ÚPSZ használat a felnőtt népességben? Visszaszorultak-e az ÚPSZ-ek megjelenésével a hagyományos drogok? Az ÚPSZ használat – a hagyományos drogok használatához képest – mennyiben önálló szerhasználó magatartás? Kik az ÚPSZ használók?

19 A szintetikus kannabisz-használókra épített droghasználati piramis (%)
Minden hagyományos drog LTP értéke többszöröse az általános populációs értéknek (s nem az új stimulánsok használata a leginkább elterjedt a szintetikus kannabisz-használók körében).

20 Droghasználó csoportok (18-64 éves népességben)
Végső klaszterközéppontok (besorolt esetek: 1293; missing: 197) Klaszterek polidrog-használók Gyógyszer-fogyasztók nem használók kannabiszhasználók nyugtató (orvosi javaslatra vagy anélkül) ,23 1,00 ,00 ,01 visszaélésszerű gyógyszerhasználat ,21 ,46 ,04 kannabisz használat ,61 ,02 szintetikus kannabisz használat ,33 új stimulánsok használat ,19 kokain összes használat ,22 hagyományos stimulánsok ,85 hallucinogén összes használat egyéb tiltott drogok ,14 tiltott drogok kannabisz nélkül ,05 N 67 102 1075 49 % 5,2 7,9 83,1 3,8

21 Droghasználó csoportok (18-34 éves népességben)
Végső klaszterközéppontok (besorolt esetek: 1344; missing: 190) Klaszterek nem használók (jellemzően) gyógyszer-fogyasztók polidrog-használók (jellemzően) kannabisz-használók nyugtató (orvosi javaslatra vagy anélkül) ,00 1,00 ,42 ,01 visszaélésszerű gyógyszerhasználat ,71 ,32 ,02 kannabisz használat ,18 ,77 ,81 szintetikus kannabisz használat ,08 ,68 ,14 új stimulánsok használat ,59 ,05 kokain összes használat ,54 ,04 hagyományos stimulánsok ,34 hallucinogén összes használat egyéb tiltott drogok ,49 tiltott drogok kannabisz nélkül ,26 ,50 N 1080 54 41 169 % 80,4 4,0 3,0 12,6

22 Az előadás során vizsgált kérdések
Mennyire elterjedt ÚPSZ használat a felnőtt népességben? Visszaszorultak-e az ÚPSZ-ek megjelenésével a hagyományos drogok? Az ÚPSZ használat – a hagyományos drogok használatához képest – mennyiben önálló szerhasználó magatartás? Kik az ÚPSZ használók?

23 LTP mintázódás – kannabisz nélküli tiltott drog; szintetikus kannabisz
Szociodemográfiai jellemzők  Egyéb drog sign Szintetikus kannabisz Nem férfi 7,5 p=0,032 3,3 p=0,001 nő 4,9 0,8 Kor 18-24 év 12,4 p<0,001 6,4 25-34 év 9,7 2,9 35-44 év 7,1 1,8 45-54 év 2,3 0,0 55-64 év 1,0 0,3 Településméret <50.000 4,5 1,9 nsz ≥ 50000 8,8 2,0 A háztartás nettó havi jövedelme ≤100 ezer Ft p=0,075 101 ezer – 200 ezer Ft 4,6 201 ezer – 400 ezer Ft 7,7 2,5 > 400 ezer Ft 11,7 Dolgozik-e? nem 3,6 p=0,004 1,7 igen 7,3 2,1 Deprivációs index átlag nem fogyasztott 4,13 p=0,098 4,07 fogyasztott 3,50 4,12 A deprivációs indexet a többdimenziós hátrányos helyzet Townsend-féle koncepciója nyomán alkalmaztuk. Az elképzelés azt emeli ki, hogy az egyének és a családok anyagi státuszát az életkörülmények komplex együttesével kell mérni. Az általunk alkalmazott index 17 életkörülmény-komponensen alapul, amelyet az egyes komponensek anyagi okok miatti hiányát jelző válaszok átlagolásával állítottunk elő. Nincs szignifikáns mintázódás egyik droghasználó csoport esetében sem: Kulturális státus (legmagasabb/várható legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség; Családi integritás (van-e együtt élő kapcsolata); Anómia

24 Konklúzió A felnőtt népesség reprezentatív mintáján történt önbevallásos vizsgálat adatai megerősítik, hogy az ÚPSZ használat – különösen az elmúlt évi droghasználatban – meghatározóvá vált a hazai droghasználatban. A szintetikus kannabisz-használókra épített drogfogyasztási piramis, valamint a gyógyszer-, a hagyományos és új pszichoaktív szereket használók látens csoportjai azt jelzik, hogy az ÚPSZ használat nem egy speciális, más szerhasználó magatartásoktól elkülönülő fogyasztói magatartás Az általános populációs adatok alapján az ÚPSZ-eket (is) használók demográfiai sajátosságai a hagyományos szereket használókhoz hasonlóak, gazdasági ill. munkaerő-piaci státusuk tekintetében pedig az általános népesség jellemzőit hordozzák. A 16 évesek körében készült reprezentatív vizsgálat (ESPAD) alapján hasonló megállapításokat tehetünk (Elekes, 2016)

25 Más indikátorok, más nézőpontok
Csesztregi, 2016, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

26 KÖZVETETT INDIKÁTOROK és KÖZVETETT INDIKÁTOROKON ALAPULÓ BECSLÉSEK
PDU Problémás szerhasználat TDI Kezelési igény indikátor DRID Kábítószerrel-fogyasztással összefüggő fertőző betegségek DRD Kábítószer-fogyasztással összefüggő halálozás

27 Egy másik olvasat: kezelési igény
Csesztregi, 2016, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

28 Kezelési igények számának alakulása a jelentési kategóriák alapján, ill. a három „egyéb szerekre” utaló kategória összevontan között Forgalmi adatok 59% osztott; 49% gyűjtött

29 Korábbi kezelés a kezelésbe lépő kliensek körében 2015-ben
59% osztott; 49% gyűjtött

30 Újabb olvasat: tűcsere programok kliensei
Csesztregi, 2016, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

31 Szertípus szerinti megoszlás (2011-2015)
Kliens adatok

32 Újabb olvasat: halálozás, fertőző betegségek
Csesztregi, 2016, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

33 Kliens adatok

34 Kliens adatok

35 Újabb olvasat: lefoglalások toxikológiai vizsgálata
Csesztregi, 2016, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

36 Európában azonosított új anyagok száma
Forrás: Európai Kábítószer Monitorozó ügynökség - Új anyagok korai jelzőrendszere és adatbázisa (EMCDDA, ) Csesztregi, 2016, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

37 Anyagfajták piaci részesedése Mo-on
„herbál” „kristály” Csesztregi, 2016 37 37

38 Lefoglalások Mo-on: „Hagyományos” vs. „új” szerek
Csesztregi, 2016 38 38

39 Marihuána vs. „herbál/biofű” lefoglalások Mo-on
Csesztregi, 2016 39

40 Intravénás szerhasználat átalakulása Mo-on
100% Heroin Heroin alfa-PVP Amfetamin MDPV Pentedron alfa-PVP alfa-PHP Amfetamin 4-MEC Mefedron Egyéb 0% leggyakoribb a pentedron 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016* A lefoglalt intravénás eszközök vizsgálati eredményei alapján Csesztregi, 2016

41 Paksi Borbála: paksi.borbala@ppk.elte.hu
Köszönöm a figyelmet! Paksi Borbála:

42 Felhasznált irodalom Csesztregi Tamás (2016): Az új pszichoaktív szerek piacával kapcsolatos friss tapasztalatok. MAT tematikus konferenciája: Változó Képletek – ÚJ(abb) szerek: kihívások, mintázatok, megoldások. Budapest, december 1. Csorba József, Péterfi Anna, Figeczki Tamás, Posta János, Medgyessy - Frank Katalin, Kiss József (2016) Tudják-e az ÚPSZ használók , hogy mit használnak. MAT tematikus konferenciája: Változó Képletek – ÚJ(abb) szerek: kihívások, mintázatok, megoldások. Budapest, december 1. Elekes Zsuzsanna (2016): Új pszichoaktív szerek a évi ESPAD kutatás alapján. MAT tematikus konferenciája: Változó Képletek – ÚJ(abb) szerek: kihívások, mintázatok, megoldások. Budapest, december 1. EMCDDA (2015): Voluntary EMQ Module for monitoring use of New (and not so new) Psychoactive Substances (NPS) in General Adult Population Surveys and School Surveys. EMCDDA, Lisbon (kézirat) Horváth Gergely: Új pszichoaktív szerek kihívásai -Egészségügyi ellátás. MAT tematikus konferenciája: Változó Képletek – ÚJ(abb) szerek: kihívások, mintázatok, megoldások. Budapest, december 1. NFP (2016): 2016-os éves jelentsé az EMCDDA számára. Budapest, Nemzeti Drog Fókuszpont Paksi Borbála (2007): A drogepidemiológia alapjai: a drogfogyasztás elterjedtségének mérése. In: Demetrovics Zs. (szerk): Az addiktológia alapjai I., Eötvös Kiadó, Budapest, ( ) Paksi Borbála (2016): ÚPSZ használattal kapcsolatos epidemiológiai tapasztalatok az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP) 2015 alapján. Változó Képletek – ÚJ(abb) szerek: kihívások, mintázatok, megoldások Budapest, december 1-2. Szécsi Judit (2016) ÚPSZ használat a mélyszegénységben élők körében. MAT tematikus konferenciája: Változó Képletek – ÚJ(abb) szerek: kihívások, mintázatok, megoldások. Budapest, december 1