A régészeti örökség védelmének szabályrendszere

Az előadások a következő témára: "A régészeti örökség védelmének szabályrendszere"— Előadás másolata:

1 A régészeti örökség védelmének szabályrendszere

2 2/5 Régészeti örökség Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem.

3 Régészeti lelőhelyek védelme
joghatás Nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett, törvény alapján általános védelem alatt álló régészeti lelőhely Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók  márciusi adatok védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek: 1.924 nyilvántartott régészeti lelőhelyek:  rejtőző régészeti lelőhelyek: ? (min )

4 „Óvatosan kell lépkednünk a földön, mert mindenütt őseink arcát tapossuk.”
hindu mondás

5 Nyilvántartott régészeti lelőhelyek száma

6 Régészeti lelőhelyek védelme
megtartás fizikai valójában megőrzés dokumentációban

7 Régészeti lelőhelyek megtartása
a nyilvántartott régészeti lelőhelyek ex lege általános védelem alatt állnak állapotromlással járó tevékenység nem végezhető – földmunkával / fémkereső tevékenységgel el kell kerülni kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyek egyedi védelme miniszteri rendeletben a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni kiemelten védett lelőhely – nemzetközi vagy országos jelentőségű fokozottan védett lelőhely – nagyobb tájegységre nézve fontos

8 Régészeti lelőhelyek elkerülése
a földmunkával járó fejlesztések, beruházások során elkerülés a védetté nyilvánított régészeti lelőhely a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhely helyben megőrzendő régészeti emlék kivétel: örökségvédelmi vagy természetvédelmi célú beruházás belterületen elfedés

9 Régészeti lelőhelyek feltárása
feltárás engedélyre / bejelentésre feltárásra jogosult intézmények: Magyar Nemzeti Múzeum megyei jogú városi múzeumok, Budapesti Történeti Múzeum régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeumok egyetemek Magyar Tudományos Akadémia BK Régészeti Intézete Forster Központ dokumentálás elsődleges leletfeldolgozás végleges leletelhelyezés

10 Beruházások régészeti előkészítése
örökségvédelmi hatástanulmány előzetes régészeti dokumentáció – feltárási projektterv nyilvántartási adatok adattári adatgyűjtés műszeres lelőhely-felderítés próbafeltárás megelőző feltárás kivitelezéssel párhuzamos régészeti megfigyelés

11 Régészeti leletek védelme
                                                                                    Régészeti leletek védelme régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek ingó eleme – régészeti lelet ingatlan eleme: régészeti emlék A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll. A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.