„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.

Az előadások a következő témára: "„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ."— Előadás másolata:

1 „Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ

2 A felsőoktatási kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásai, 2000-2010, millió Ft

3 A felsőoktatási K+F pénzügyi forrásainak megoszlása, 2000-2010

4 A felsőoktatási kutatás-fejlesztés hazai forrásai, 2007-2011, millió Ft

5 A felsőoktatási kutatás-fejlesztés külföldi forrásai, 2007-2011, millió Ft

6 A felsőoktatási kutatás-fejlesztés pályázati forrásainak aránya, 2007-2011

7 A hazai, pályázati úton elnyerhető K+F-források aránya, 2007-2011

8 Felsőoktatási K+F-finanszírozás hazai költségvetési forrásokból
Ellentétes tendenciák Folyó áron növekedés : M Ft 2010: M Ft Arányaiban csökkenés 2000: 85,8%, : 74,6% OTKA 2011: M Ft 2012: M Ft 2013: M Ft KTIA : nincs érdemi pályázat 2012: kevés pályázási lehetőség a felsőoktatás számára (konzorcium)

9 Kedvezőtlen jogszabály-változások a kutatás-fejlesztés területén
Nem lehet csökkenteni az innovációs járulékot a költségvetési és a közhasznú nonprofit kutatóhelyektől saját tevékenységhez megrendelt K+F közvetlen költségével. Megszűnt a KTIA költségvetési támogatása. Bár a le nem vont innovációs járulék a KTIA-ba kerül, a pályázható keret nem nő. A felsőoktatás felé irányuló vállalati K+F-megrendelések visszaeshetnek. Alapvetően vállalati pályázatok: a felsőoktatás inkább csak konzorciumi partner

10 A kutatás-fejlesztés támogatása hazai és uniós társfinanszírozású forrásokból
Az EU többéves pénzügyi kerete (MFF) Intelligens és inkluzív növekedés Kohéziós politika A strukturális alapok - kutatási és innovációs képességeket, valamint infrastruktúra-fejlesztést finanszírozó - forrásai

11 Veszélyek Magyarország számára a kohéziós politikában
Nettó befizetők: cél a kiadások mérséklése A kohézióra szánt összegek csökkenése Az egy tagállam által elnyerhető kohéziós támogatások felső határának csökkentése („capping”) → GDP 2,5% Az elszámolás alapját képező, Magyarország számára kedvezőtlen módszertan és GDP-prognózis A legfejletlenebb régiók (6 hazai régió) támogatásának csökkenése „Átmeneti régiók” kategóriájának bevezetése – Mo. nem érintett A jelenlegi számítások szerint Magyarország vesztesége a korábbi költségvetéshez képest ~30%.

12 A Közép-magyarországi régió helyzete
KMR = fejlettebb régió Az uniós támogatások maximális mértéke (támogatásintenzitása): 50% (önerő biztosítása?) Az ESZA strukturális alapokból származó támogatásokon belüli aránya: min. 52% (kevesebb lehetőség infrastrukturális fejlesztésekre) A KMR támogatása 7 évre: max. néhány száz millió € Védőháló: a strukturális alapokból biztosított támogatás nem lehet kisebb, mint a közötti finanszírozás kétharmada.

13 K+F-finanszírozás uniós forrásokból
Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram Egy integrált program (FP7+CIP+EIT) 80 Mrd € (2011-es áron), 90 Mrd € (2020-ig becsült folyó áron) Egyszerűbb pályázás, elbírálás, kevesebb adminisztráció Cél: sikeres hazai felkészülés, részvétel.

14 Köszönöm a figyelmet. kazai@palyazat-sote.hu
A 2-7 diákon szereplő adatok forrása: KSH