1. hangok Készítette: Horváth Andrea.

Az előadások a következő témára: "1. hangok Készítette: Horváth Andrea."— Előadás másolata:

1 1. hangok Készítette: Horváth Andrea

2 Keletkezésük A magyar beszédhangok kilégzéskor keletkeznek. Hangképzõ szerveink: tüdő, légcső, gégefő, hangszalagok, garatüreg, ínyvitorla, orrüreg, szájüreg (nyelv, ajkak, szájpadlás, fogak) tk Beszédhangjaink a magánhangzók (14 db) és a mássalhangzók (25 db). A magyar ábécé!

3 A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a gégefőben ütközik akadályba: megrezegteti a hangszalagokat. A mássalhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben ütközik akadályba. Beszédlégzésnél nem akkor veszünk levegőt, amikor az elfogy, hanem akkor, amikor a beszéd tartalma megengedi.

4 Magánhangzók Magánhangzóink zöngés hangok.
Időtartam szerint lehetnek: rövidek vagy hosszúak. A nyelv mozgása szerint lehetnek: magasak vagy mélyek. Magas magánhangzóink: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű Mély magánhangzóink: a, á, o, ó, u, ú (háború) tk l.

5 Magánhangzótörvények
A hangrend törvénye tk. 39. l. a) A magas hangrendű szavakban csak magas magánhangzó van. b) A mély hangrendű szavakban csak mély magánhangzó van. c) A vegyes hangrendű szavakban mély és magas magánhangzó is van. Az illeszkedés törvénye tk. 40. l.

6 A Mássalhangzók Időtartam szerint lehetnek: rövidek vagy hosszúak.
A hangszalagok működése szerint lehetnek: zöngések vagy zöngétlenek. tk l.

7 Mássalhangzótörvények
A részleges hasonulás során két hangból az egyik megváltozik  zöngésség szerint meghívott gh → kh légy kedvesebb gyk → tyk  a képzés helye szerint ellenben nb → mb angyal ngy → nygy Írásban nem jelöljük. tk

8 A teljes hasonulás során két hangból az egyik ugyanolyanná válik, mint a másik.
Fajtái: Jelölt teljes hasonulás: a) -val, -vel, -vá, -vé géppel, pirossá b) -s, -sz, -z, -dz + j mossa, mássz, húzzuk, eddz c) ez, az + toldalék ekkor, abban Jelöletlen teljes hasonulás: hagyjon, anyja tk. 43.

9 Az összeolvadás során két hangból egyetlen harmadik lesz
Az összeolvadás során két hangból egyetlen harmadik lesz. Írásban nem jelöljük. tk. 44. zöldség: ds → cs kutatja: tj → ty játszik: tsz → cc A rövidülés során a találkozó mássalhangzók közül a hosszú megrövidül. Írásban nem jelöljük. tk. 44. lombban: mbb → mb varrta: rrt → rt A kiesés során három találkozó mássalhangzó közül az egyiket (a középsőt) nem ejtjük. Írásban nem jelöljük. tk. 44. most már: stm → sm nézd csak: zdcs → zcs

10 2. betÛk

11 A betű a hang írott vagy nyomtatott jele.
Az írásjegyek száma szerint a betű lehet:  egyjegyű (a, b, c)  kétjegyű (cs, dz, ly)  háromjegyű (dzs)

12 A betÛrend Az ábécé a betűk sorrendje. A betűrend a szavak sorrendje, alapja az ábécé. 1. A besorolás alapja a szó első betűje. Arany, Békési, Gazsó, Kovács, 2. Ha ez megegyezik, az első különböző betű. Fagy, Falak, Flóra, Füst 3. A betűrend a hosszú és a rövid magánhangzók között nem tesz különbséget. lékel, leken, lekezel

13 4. A betűrendben a betűhiány megelőz minden betűt.
díj, díjmentes, lap, lapoz 5. Többszavas szerkezetek betűrendbe sorolásakor a szóhatárokat nem vesszük figyelembe. nagy bátorság, nagybetű, 6. A kettőzött betűket mindig külön betűkre kell bontani. loccsan, locsi-fecsi, locska, locsogó

14 3. helyesírásunk

15 A magyar helyesírás szabályai
Felépítése: Szabályzat: helyesírási szabályokat tartalmaz a Tartalom segítségével kereshetünk benne Szótár: helyesen írt szóalakok betűrendes sora a helyesírási szabályok számára hivatkozik Tárgymutató: helyesírási fogalmak betűrendes felsorolása a helyesírási szabályok számára hivatkozik

16 Szótagolás, elválasztás
A toldalékos és a toldalék nélküli szavakat a szótagolás szabályai szerint választjuk el. tk Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el. ős-ember, vas-utas, fel-ismer

17 helyesírásunk alapelvei
A kiejtés elve azt jelenti, hogy szavaink nagy részét úgy írjuk le, ahogy a művelt magyar emberek ejtik. tk Helyesírási szabályok: tk A szó végén az ó, ő mindig hosszú. olló, tó, vessző, bő főnév végén legtöbbször hosszú Az ú, ű borjú, tű de! áru, menü melléknév végén mindig hosszú hosszú, sűrű víz, út, tűz  a kéz mintájára kezek  vizek, utak, tüzek kézi  vízi, úti, tűzi

18 A szóelemzés elve azt jelenti, hogy írás közben magunkban a szót elemeire bontjuk, és úgy írjuk le azokat, ahogyan külön- külön ejtve hangzanak. orr+hossz, vissz+hang, ejt+s+d, ellen+ben tk

19 A –t végű igék felszólító módjában  ha ss, ssz hangot hallunk  ss, ssz betűt írunk  ha ccs hangot hallunk  ts betűt írunk Ha az ige –s, -sz, -z vagy –dz hangra végződik, a toldalék –j hangja teljesen hasonul, ezért ezekben az igealakokban kettőzzük a mássalhangzókat: mossuk, ússzunk, rázza, eddzétek A –val, -vel, -vá, -vé rag v-je hasonul a szótő utolsó mássalhangzójához. lombbal, kézzel, látvánnyá, ügyessé Az ez, az mutató névmás z hangja hasonul a toldalék kezdő mássalhangzójához. ez+ben = ebben, az+tól = attól

20 a régies családnevek írásakor érvényesül. tk.74-75.
A hagyomány elve az ly-os szavak, a tulajdonnevek és a régies családnevek írásakor érvényesül. tk 1. Az ly-os szavak Szó elején csak a lyuk szóban írunk ly-t. lyukas, lyukról Minden névmást ly-nal írunk. milyen, olyan, bármelyik Minden toldalékot j-vel írunk. írjon, csizmája, tudjuk

21 3. Családnevek Elválasztásuk: kiejtés szerint. Fischer [fiser  fi-ser]  Fi-scher; Gaál [gál]  Gaál Betűrendbe sorolásuk: írásjegyek szerint. Fischer, Fiser Toldalékolásuk: A toldalék a kiejtett hanghoz hasonul. Hideghgel, Záchcsal A kettőzött mássalhangzóra végződőekhez a hasonult toldalékot kötőjellel kapcsoljuk. Páll-lal, Sóss-sal

22 Az egyszerÛsítés elve Írásunk takarékoskodik ott, ahol ez nem megy az érthetőség rovására. Tehát a következő esetekben egyszerűsít: tk. 76. Az elv érvényesül: NEM érvényesül: 1. (asz+szony helyett:) asszony összetett szóban: díszszemle 2. (sakk+kal helyett:) sakkal személynévnél: Kiss-sel összetételben: sakk-kör

23 4. szószerkezet

24 A szó szerkezetileg tőszó vagy toldalékos szó
egyszerű szó vagy összetett szó. A szó elemei (építőkövei): szótő előtag (iskolaépület) utótag (iskolaépület) képző jel toldalékok rag  tk

25 A tőszó a szó toldalék nélküli, szótári alakja. tart, kezd
A szótő a toldalékos szavak töve. tartomány, kezdetleges A kötőhang két szóelem között található magánhangzó, amely megkönnyíti a kiejtést. virágot, kenyerem A képzÕ megváltoztatja a szó jelentését, gyakran a szófaját is. Pl.: béke (állapot)  békés (tulajdonság) főnév melléknév

26 A jel módosítja a szó jelentését.
Főnévhez, melléknévhez, számnévhez kapcsolódók: bb középfok k többes szám i többesjel é birtokjel m, -d, -ja, -nk, -tok, -juk birtokos személyjelek Igéhez kapcsolódók: t, -tt múlt idő na, -ne, ná, -né feltételes mód j felszólító mód

27 A rag mondattá fűzi össze a szavakat
A rag mondattá fűzi össze a szavakat. Mindig a szó végén áll, és csak egyetlen egy lehet belőle. Főnévhez, melléknévhez, számnévhez kapcsolódók: -kor (mikor?) -ban, -ben (hol?) -val, -vel (mivel?) -ért (miért?) -nak, -nek (kinek?) Igéhez kapcsolódók: -m, -d, -ja igei -nk, -tok, -juk személyragok (a cselekvő személyét határozzák meg)

28 5. jelentéstan

29 Az állandósult szókapcsolatok színesebbé, szemléletesebbé teszik fogalmazásainkat.
A szólások szókapcsolatok. Bennük a szavaknak nem külön- külön, hanem együtt van csak jelentésük. Ezért nem is változtathatunk rajtuk Pl.: lógatja az orrát, otthagyja a fogát A szóláshasonlat hasonlatot tartalmazó szólás. Pl.: szerény, mint az ibolya

30 A közhely egy köztudott dolgot minden eredetiség nélkül, elkoptatott formában fejez ki. Pl.: hab a tortán, nem ragozom tovább A közmondás kerek mondat. Valamilyen népi bölcsességet fogalmaz meg. Pl.: Nem jó az ördögöt a falra festeni.

31 SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS H + J
Minden szó hangalakból és jelentésből áll. tk. 87. A hangalak az a hangsor, amelyet kiejtünk, vagy az a betűsor, amelyet leírunk. A jelentés az a dolog, amire gondolunk.

32 H j A hangutánzó szó hangalakja utal a jelentésre. (Hangalakja hangokat utánoz.) tk. 88. dörög, berreg H J A hangfestő szó hangalakjával cselekvések, tulajdonságok hangulatát adja vissza. tk bandukol, alamuszi

33 h — j. Az egyjelentésű szavakban egy hangalakhoz
h — j Az egyjelentésű szavakban egy hangalakhoz egyetlen jelentés kapcsolódik. tk. 89. J A többjelentésű szavakban egy H J hangalakhoz több összefüggő J jelentés kapcsolódik. tk J Az azonos alakú szavakban egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik. Közöttük nincs H J összefüggés. tk J

34 ~ H H A hasonló alakú szavak hangalakja hasonló, jelentése más és más. tk J J H H A rokon értelmű szavak hangalakja más és más, jelentése ugyanaz. tk.94. J J

35 H H Az ellentétes jelentésű szavak
hangalakja más és más, jelentése ellentétes. tk.95. J J

36 6. kommunikáció

37 A nyelv jelrendszer, a beszéd „anyagraktára”
A nyelv jelrendszer, a beszéd „anyagraktára”. Építőkövei: a szavak  a szószerkezetek  a mondatok  a bekezdések  a szöveg A bekezdés az egyetlen gondolatot kifejtő mondatok egysége. A beszéd a működésben lévő nyelv.

38 A kommunikáció tájékoztatást, információcserét jelent. Eszközei:
A kommunikáció tájékoztatást, információcserét jelent. Eszközei: nyelvi jelek (beszéd, írás) nem nyelvi jelek (tekintet, arcjáték, mozdulatok) tk. 14. l. A kommunikációs folyamat tényezői: feladó (aki közöl) címzett (aki hallgatja) kód (nyelvi és nem nyelvi jelek) csatorna (telefon, televízió stb.) tk. 16.l.

39 A mindennapi kapcsolattartás formái
köszönés: érthetően, tekintettartással Ki köszön előre?  a fiatalabb az idősebbnek  a férfi a nőnek megszólítás: a tisztelet, megbecsülés kifejezése bemutatkozás: teljes névvel Ki mutatkozik be először?  a fiatalabb  a férfi

40 Az ember is biológiai lény, ezért térre van szüksége
Az ember is biológiai lény, ezért térre van szüksége. De ha ez nincs, akkor el kell viselnie a másik közelségét. Ezt segítik az illemszabályok. Ásítás: illetlenség Csuklás: csukott szájjal Tüsszentés: halkan, szánkat elfedve Orrfúvás: minimális hanghatással Köhögés: soha ne fojtsuk vissza! 

41 7. fogalmazás

42 a szövegszerkesztés lépései
Témaválasztás, a műfaj és a cél meghatározása Anyaggyűjtés 27. Az anyag elrendezése (szerkesztés) 28. Vázlatírás Megfogalmazás (piszkozatban) 30. Címadás 30. Önellenőrzés, javítás 31. Tisztázás

43 Az anyaggyűjtés Az anyaggyűjtés során végiggondoljuk a választott témát, s ami eszünkbe jut, azt egy-egy szóval leírjuk. Az anyag elrendezése (szerkesztés) a) A leírt kulcsszavakat számozással sorrendbe állítjuk. b) Római számokkal megtervezzük a szerkezeti egy ségeket (a bevezetést, a tárgyalást és a befejezést) is. Arra kell törekednünk, hogy a szöveg kerek egész legyen.

44 Vázlatírás A vázlat az eddig megszerkesztett anyagból készül
Vázlatírás A vázlat az eddig megszerkesztett anyagból készül. A vázlat a szöveg „csontváza”, tükrözi annak logikai rendjét. Jó vázlat nélkül nincs jó fogalmazás! A vázlat formája: „Otthon” 1. Tükör Törpék Alma Feltámadás

45 A megfogalmazás során minden vázlatpontot egy-egy bekezdésben dolgozunk ki piszkozatban (!).
Önellenőrzés: a kész írásművet többször átolvassuk a piszkozatban, és javítjuk a következő szempontok szerint: a) Szóismétlések javítása b) Helyesírási hibák javítása (Helyesírási szótár) c) Az igeidők ellenőrzése Tisztázás: a javított vázlat és fogalmazás átmásolása a füzetbe.