Társadalombiztosítás – és a költségvetés kapcsolata

Az előadások a következő témára: "Társadalombiztosítás – és a költségvetés kapcsolata"— Előadás másolata:

1 Társadalombiztosítás – és a költségvetés kapcsolata
Avagy játék a számokkal? Goschiné Mannó Mária

2 Amiről szó lesz Legfontosabb jogszabályaink Alaptörvényről néhány szó
Egészségbiztosítás / Nyugdíjbiztosítás a költségvetési törvényekben Forráskivonás „művészete” a társadalombiztosítási alapokból

3 Legfontosabb jogszabályaink
Alaptörvény Legfelsőbb szintű jogforrás, amely az ország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. határozza meg Minden más jogszabály ebből vezethető le és erre vezethető vissza Költségvetési törvények – bármilyen hihetetlen A regnáló politikai vezetés céljainak, programjainak pénzügyi megvalósítását tartalmazza

4 Mit mond az Alkotmány, és mit mond az alaptörvény
Alkotmány ig Alaptörvény I.1-től 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogosultságot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. XIX. Cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. XVI. Cikk (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

5 Adóváltozás Társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adó a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás a szociális hozzájárulási adó. A munkáltató által megfizetett 27%-os járulék már nem a biztosítás díja, hanem a központi költségvetés adóbevétele, amelyet az aktuális célok szerint oszt szét. A munkavállalók 17%-ról 18%-ra növelt járuléka maradt valójában a biztosítás díjára. A társadalombiztosítási ellátások bevétele 44%-ról 18%-ra csökkent, azaz kevesebb, mint felére

6 Adóváltozás és hatása-1
2011. évi CLVI. Törvény 453. § (4) A szociális adó megfizetése nem keletkeztet jogot az államháztartási forrásból fedezett ellátásra vagy támogatásra, és az adó mértéke nem befolyásolja az ellátást illetve támogatást .

7 Adóváltozás és hatása-2 (Játék a számokkal vagy tudatos kivonás? )
A látszólagos hektikusság a tudatos forráskivonás alapja Ny. Alap E. Alap Foglalkozatási Alap 2012. év 24% 2% 1% 2013. év 27% 0% 2014. év 26% 2015. év 23% 4% 2016. év 21,4% / 20,1% 5,6% / 5,5% 0% / 1,4% 2017. év 20,1% 5,5% 2,1%

8 Adóváltozás és hatása-3 (Játék a számokkal vagy tudatos kivonás)
A Szociális hozzájárulási adó mértéke a kiadás %-ban Ny. Alap E. Alap Foglalkozatási Alap Befizetés a költségvetésbe Összesen 2012. év 64,0 % 8,4 % 22,0 % 0 Ft 41,1 % 2013. év 68,2 % 0 % 0% 158,5 mrdFt 39,5 % 2014. év 70,3 % 4,4 % 184,7 mrdFt 42,4 % 2015. év 67,8 % 18 % 74,8 mrdFt 45,3 % 2016. év 65,9 % / 65,9 % 26,6 % / 26,6 % 0 % / 14,1 % 0 Ft/ 68,1 mrdFt Fogl. Alapba 46,1% / 47,3 % 2017. év 63,8 % 27,5 % 44,4 % 48,9 %

9 Adóváltozás és hatása-4 (Tudatos forráskivonás)
A központi költségvetés megtakarításai a Társadalombiztosítási Alapokból milliárd Ft-ban

10 Adóváltozás és hatása az egészségügyben (Tudatos forráskivonás)
Az E. Alapban a többlet szoc.hó és a rokkantsági- rehabilitációs ellátások fedezetlensége. Számítás alapja: 2% az E. Alap bevétele a Szoc.hóból.

11 A forráskivonás hatása a kiadásokra
A társadalombiztosítás ellátásaira fordított kiadások 2010 óta a GDP 2,34%-val csökkentek ben ez az összeg: 874 milliárd Ft.

12 A forráskivonás hatása az egészségügyi kiadásokra
Az E. Alap nyugellátás nélküli kiadásai a GDP 0,8%-val, a természetbeni ellátások pedig a GDP 0,6%-val csökkentek 2010 óta. Ez az összeg 2017-ben 297 milliárd Ft, illetve 223 milliárd Ft.

13 A forráskivonás hatása az egészségügyi kiadásokra
2010-es 15% pontos különbség 2015-re 25% pontra emelkedett. A évi Szoc.hó forráskivonás jelentősen növelte a különbséget.

14 Forráskivonás hatása a nyugdíjakra
A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete és az átlag-nyugdíjak aránya ről 2017-re 1,57%-ról 1,79 %-ra nő. Elértéktelenednek a nyugdíjak, a svájci indexálás megszüntetése miatt nyílik az olló. A évi zárszámadási törvény szerint a nyugdíjak reálértéke 1,4%-kal emelkedett 2015-ben.

15 Forráskivonás hatása az egészségügyre
Sokat beszélünk róla…. Betegek, akik csak tehetik magánellátást vesznek igénybe, Évente 20-30%-kal növekszik a magán orvosi ellátás bevétele Az intézmények adóssága folyamatos, illetve ciklikus Várólisták hosszúak Egészségügyi dolgozók elmenekülnek Stb

16 Az államadósság helyzete
A Társadalombiztosítási Alapokban a Központi költségvetés által megtakarított kiadásokkal korrigált államadósság a GDP %-ban alig változott.

17 Az államadósság helyzete
A Társadalombiztosítási Alapokban a Központi költségvetés által megtakarított kiadásokkal korrigált államadósság a GDP %-ban alig változott. Ha 2009-hez viszonyítunk, az államadósság csökkentést a Társadalombiztosítási Alapok szintentartásával 8 év alatt 2,6%-kal csökkent volna az államadósság a magán-nyugdíjak elvétele mellett. Ehhez tegyük hozzá az irdatlan mennyiségű EU-s forrás beáramlását az országba, amelynek az államadósságot is kellett volna csökkentenie (ÁFA, SZJA, stb. miatt) További elvonások voltak az oktatásból, szociális ellátásból. No és a 3000 milliárd Ft értékű magán-nyugdíj elköltése Ezek után kérdés: HOL VAN A PÉNZ?

18 Mi olvasható ki ebből? A szociális biztonság Alaptörvényből való kikerülése miatt, ezen ellátások fedezetét folyamatosan csökkenti a kormányzat. A rászorulók megélhetéséhez szükséges ellátás helyett az aktív, jól keresőket támogatják a jogszabályok. A Magyarországon több, mint 100 éve meglévő szolidaritás elvét jogszabályi rásegítéssel fokozatosan felmondjuk. A több százezer Ft fizetéssel rendelkezők már nem szívesen szállnak be a közösbe.

19 Mi várható még? - 2017-ben csökken a szoc.hó 5%-kal
- csökkenteni tervezik az SZJA-t (magasabb jövedelműeknek kedvez) - csökkentik a társasági adót 19 ill. 10%-ról 9%-ra. (magasabb jövedelműeknek kedvez) - 15% illetve 25%-os minimálbér emelés a munkáltatók terhére

20 Mi várható még? Történik mindez akkor, amikor a „Ratkó- gyerekek” 2017-től fokozatosan mennek nyugdíjba és kerülnek ki a járulék és adófizetők köréből között születettek a népesség 7,5%- át teszik ki. 200 ezerrel többen vannak, mint az előző 4 évben születettek.

21 Alapvető kérdés a TÁRKI 2016-os felmérése alapján:
Arra a kérdésre, hogy egy háztartás képes-e a váratlan kiadásokat fedezni, el tud-e menni egy hétre nyaralni, tudja-e törleszteni a tartozásait, van-e pénze húsra, tudja-e otthonát megfelelően fűteni, megengedhet-e magának mosógépet, tévét, telefont, autót. Ha a válasz három kérdésre nem, akkor a háztartás anyagilag depriváltnak számít, ha négy kérdésre nemmel válaszolnak, már súlyos depriváltságról lehet beszélni. Az Eurostat adatait alapján: Magyarország durván az uniós átlag alatt teljesít: 2015-ben a népesség 44 százalékát érintette a probléma - kicsit több mint a felénél súlyos a helyzet -, miközben az uniós átlag 19,5 százalék. 

22 Alapvető kérdés A WHO (World Health Organization) ben kiadta „Egészség21 – egészséget mindenkinek a 21. században” c kiadványát. E tanulmány szerint az egészséghez való jog alapvető emberi jog. A tanulmány a 21 célkitűzés között megemlíti a szolidaritást az egészség érdekében és az igazságosságot az egészség területén.

23 Alapvető kérdés A WHO ajánlását magunkra nézve el tudjuk-e fogadni?
Azaz: A jövedelmi viszonyok szerint élesen kettévált társadalomban képesek vagyunk –e biztosítani a leszakadó, s leszakadt társadalmi rétegek megélhetését is. Természetesen ez a magasabb jövedelműektől progresszíven magasabb áldozatot kíván, ami ellenszenvet válthat ki bennük, és ellentétes a jelenlegi szemlélettel.

24 Rögtönzött véleménykutatás a politikai döntéshez
Tegye fel a kezét az, aki egyetért azzal, hogy a demokratikus ellenzék fektessen hangsúlyt a szolidaritás elvének helyreállítására vállalva ezzel azt is, hogy a magasabb jövedelműektől magasabb elvonásra van szükség, ami ellenállást válthat ki? Ugyanis a koncepció teljesen az ellentéte a jelenlegi szemléletnek.

25 Köszönöm az együttműködést és
Köszönöm a figyelmet