Munkajog 9. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita

Az előadások a következő témára: "Munkajog 9. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Munkajog 9. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

2 Mai témáink Még mindig a munkabér… A munkabér védelme A költségtérítés
Egy fontos munkabéres szabály: harmadik személyektől származó díjazások Bérpótlékok A munkabér védelme A költségtérítés Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 Díjazás harmadik személytől
Mt. 52.§ (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 Bérpótlékok (Mt. 139-145.§) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1.
BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 A bérpótlékokról általában
A bérpótlékok a rendes munkaidőben végzett munkáért járó munkabéren felül járnak, ha a feltételük teljesül. Számítási alapja: az alapbér egy órára eső összege. Havibér és teljes munkaidő esetén 174 órával kell számolni az egy órára eső összeget. (Részmunkaidő esetén arányosítani kell.) Lehet tételes elszámolású, vagy bizonyos feltételek esetén munkaszerződésben rögzített átalány, vagy egyes pótlékok megállapíthatók az alapbér részeként is. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 Ezt a munkaszerződésben külön rögzíteni kell.
Nem tételes bérpótlék megállapítás lehetőségei (átalányszerű pótlékok) (Mt. 145.§) – Alapbéresített bérpótlék A felek a munkaszerződésben megállapodhatnak úgy is a tételes pótlék elszámolás helyett, hogy a vasárnapi pótlékot, a munkaszüneti vagy ünnepnapon végzett munka bérpótlékát, a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot is magába foglaló alapbért állapítanak meg. Ezt a munkaszerződésben külön rögzíteni kell. (A rendkívüli munkavégzés – „túlóra” – pótléka nem lehet ennek része!) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 Nem tételes bérpótlék megállapítás lehetőségei (átalányszerű pótlékok) (Mt. 145.§) – Pótlékátalány
Vagy a felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Ez az alapbéren felüli, külön jogcímű munkabér elem ez esetben. Ha a munkabért valamilyen oknál fogva arányosítani kell – pl. távollét miatt -, az átalányt is arányosítani kell. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 A bérpótlékok főbb fajtái az Mt-ben (Mt. 140-144.§)
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 Rendkívüli munkavégzés bérpótléka
„Túlórapótlék” Feltétele: a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka. Mértéke: munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján: Bérpótlék (a munkabéren felül) – óránként – az egy órára eső alapbér 50%-a, vagy A rendkívüli munkavégzéssel legalább egyező időtartamú szabadidő és legalább a szabadidőre eső arányos alapbér. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 Feltétele: erre a napra elrendelt rendkívüli munkavégzés Mértéke:
Rendkívüli munkavégzés bérpótléka a heti pihenőidőben/pihenőnapon végzett munka esetén Feltétele: erre a napra elrendelt rendkívüli munkavégzés Mértéke: Ha a munkáltató másik pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, akkor 50%. Ha nem, akkor 100% a rendkívüli munka idejére jutó „normál” munkabéren felül. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 Rendkívüli munkavégzés esetén a szabadidő kiadása
A heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 Műszakpótlék Mértéke: alapbér 30%-a (szintén órára arányosítottan).
Feltétele: a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik és munkavégzése óra közötti időszakra esik. Rendszeres, ha a havi munkanapjai legalább egyharmadában eltér a munkakezdés időpontja, és a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra van. Mértéke: alapbér 30%-a (szintén órára arányosítottan). Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 Éjszakai pótlék Feltétele:
ebben az időszakban legalább 1 óra munkavégzés és a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra. Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 15%-a Éjszakai munka: a 22:00-6:00 közötti munkavégzés Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 Vasárnapi pótlék Bizonyos feltételek fennállása esetén a vasárnapi munkavégzés is pótlékköteles. Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 50%-a. (A kiskereskedelem vasárnapi munkavégzésére további szabályok is vonatkoznak, és a pótlék is máshogy alakul.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 Munkaszüneti nap bérpótléka
Feltétele: munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.) Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 100%-a Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 Ügyelet vagy készenlét bérpótléka
Készenlét esetén húsz–, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár. Ha az ügyelet, készenlét ideje alatt munkavégzés is történik, akkor a bérpótlék az előzőek szerint jár szerint jár (munkaszüneti nap pótléka, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés esetén annak pótléka, stb.) Ettől eltérően, ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 A költségtérítés Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1.
BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 Mt. 51.§ (2) bekezdés - emlékeztető
„A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.” A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása (és költségei) főszabály szerint a munkáltatót terhelik. Akár úgy, hogy ő szerzi be közvetlenül, amit kell, és adja át a munkavállalónak. Akár úgy, hogy a munkavállalónak megtéríti a munkavállalónál felmerült költséget (a munkavállaló megelőlegezi a kiadást). Akár úgy, hogy a munkavállalónak előleget ad, az beszerzi és kifizeti, amit kell, és a kiadással elszámol a munkáltató felé – viszi a számlát, igazolást, más bizonylatot. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 Emlékeztető az előzőkből:
A munkabér és a költségtérítés elhatárolása során „nem a juttatás elnevezésének, hanem a juttatás tényleges tartalmának van jelentősége. Ha a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta az munkabérnek minősül, míg a munkavégzéssel összefüggésben felmerült költségeinek fedezetére kapott összeg költségtérítésnek.” (BH ) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 És még egy kis emlékeztető:
A felmerült költségnek közvetlen összefüggésben kell lennie a munkaviszony teljesítésével. Indokoltnak kell lennie. Nincs mindig egyetértés abban, hogy mi az indokolt. A meglepetések elkerülése végett ajánlott előre egyeztetni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

21 A költségtérítés sajátosságai
A költségtérítés az esetek nagy részében konkrét. Egy konkrét felmerült, a munkavállaló által kifizetett tétel megtérítése. Korlátozottan előfordul költségátalány is. Fontos az igazolhatóság (számvitel, adózás) A költségtérítés a munkáltató és a munkavállaló oldalán is eltérő közterheket visel a munkabérhez képest. A költségtérítés általában nem visel a munkabérekhez kapcsolódó adóterhet, ha jogszerűen alkalmazták (általában tételes költségelszámolás mellett) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

22 A költségtérítés adózása
A költségtérítésekről, mértékükről, feltételeikről a legmegbízhatóbban az adótörvények adnak eligazítást. Az adótörvények írják elő – esetünkben elsősorban a személyi jövedelemadó törvény -, hogy egy költségtérítés mely feltételek mellett minősül adózási szempontból is költségtérítésnek, az ehhez tartozó adózási következményekkel. (Ami adóterhet nem visel, az általában járulékalapot képező jövedelemnek sem minősül.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

23 A költségtérítés fogalma a személyi jövedelemadó törvényben
Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 Néhány tipikus költségtérítés fajta
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 Hivatali, üzleti utazás költségei
Az Szja tv. szerint a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan nem tartozik az adóalapba (nem minősül jövedelemnek) pl. a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

26 Hivatali, üzleti utazás fogalma
A magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

27 További gyakori költségtérítés fajták (Szja. Tv.) 1.
Helyközi munkába járás költsége: helyközi tömegközlekedési eszközök esetében a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében minimum 86%-ig (39/2010. (II. 26.) Korm. Rendelet) Gépjárművel munkába járás csak kivételes esetben. Saját gépkocsi hivatali célú használata: A kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

28 További gyakori költségtérítés fajták (Szja. Tv.) 2.
Napidíj: külföldi kiküldetés esetén  a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (jelenleg napi 15 EUR, kivéve a gépkocsivezetők – 50 EUR); a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meg nem haladó kiadás. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

29 A munkabér védelme (Mt. 154-164.§)
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

30 A munkabér védelmének lényege
A munkabér a törvény erejénél fogva megilleti a munkavállalót, ha munkát végzett (illetve bérpótlék esetén megfelel a bérpótlékra vonatkozó törvényi feltételeknek is.) Mivel a munkabér kifizetése az egyik legalapvetőbb kötelezettsége a munkáltatónak, és a munkájáért az egyik legmarkánsabb joga a munkavállalónak, a törvény extra garanciákat ír elő a munkabér elszámolásával és kifizetésével kapcsolatosan. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

31 A munkabér védelmének fontosabb törvényi szabályai
A munkabérről a munkavállaló egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. A levonásmentes munkabér nem engedményezhető, és abba nem lehet beszámítani más követelést. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

32 A munkabér elszámolásának szabályai
A munkáltató köteles a munkabérrel elszámolni. A munkáltatónak utólag, legalább havonta egyszer, a következő hónap 10-ig írásos elszámolást kell készítenie a kifizetett munkabérről, és az elszámolást eddig kell átadni a munkavállalónak, tájékoztató formában. Az elszámolásról tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

33 És ha „nem jó” az elszámolás?
Előfordulhat, hogy az elszámolást valamilyen oknál fogva korrigálni kell. Akár, mert hibás (és ez kiderül), Akár, mert valami történt az elszámolás elkészítése után, ami miatt az eredeti elszámolás már nem állja meg a helyét. (Pl. utólag behozott táppénzes papír, hónapon átnyúló munkaidőkeret, stb.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

34 Az elszámolás módosítása
Mt. 155.§ (4) bek. „A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.” DE: Mt. 164.§: „A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.” – ez nem szükségképpen lesz előleg. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

35 A munkabér kifizetése 1. Forintban kell megállapítani és kifizetni (kivéve a külföldi munkavégzést); A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig ki kell fizetni. A munkabért készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott bankszámlára utalással kell kifizetni. A munkabért a munkavállalónak (vagy meghatalmazottjának) kell kifizetni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

36 A munkabér kifizetése 2. Pénzben kell kifizetni (utalvány, más „helyettesítő” munkabérként tilos. Pl. az Erzsébet utalvány nem munkabér, és nem is helyettesíti.) A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. A munkabér fizetés nem okozhat többletköltséget a munkavállalónak. (Kivéve a külföldre utalást.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

37 A munkabér kifizetése 3. Készpénzben történő munkabér fizetés esetén, ha heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esne a bérfizetés, akkor az előtte levő utolsó munkanapon kell kifizetni. (Ugyancsak a szabadság előtti utolsó munkanapon, vagy a jogszerű távollét esetében.) Teljesítménybéres vagy teljesítménybért is tartalmazó bérnél előfordulhat, hogy a teljesítménybér alapja csak az elszámolási időszakot követően válik ismertté. Az alapbér felét ilyenkor is ki kell fizetni előlegként a tárgyhónapra. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

38 Jogeset Közterület felügyelő szükségben Mfv.II /2014/6.szám (csak a költségtérítéses részében) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

39 A tényállás A felperes 1996-tól közterület felügyelő volt, pesti területi gépkocsizó járőrként, változó munkavégzési helyen. Gépkocsival vagy gyalog járta az utcákat, igazoltatott, kerékbilincselt, stb. Alperes alközpontjában rendelkezésre állt védőital (melegben ásványvíz, hidegben tea), valamint lehetősége volt a toalett használatára is. A munkáltató (alperes) termoszt ill. hűtőládát biztosított, de az a felperes szerint nem tudta hosszú távon biztosítani a hőtárolást, és közterületen nem volt mindig jogosult a toalett használatára. Kereset: felperes kérte a védőital és az illemhely használat költségeinek megtérítését. Igényét számításokkal támasztotta alá. Alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította a költségtérítés feltételeit. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

40 I. fokú bíróság: A védőitallal kapcsolatos költségtérítés vonatkozásában megállapította, hogy bár az alperes alközpontjában valóban rendelkezésére állt ivóvíz, azt a felperes a terepen történő munkavégzés során nem vihette magával, de amennyiben ezt tette, úgy az hamar felforrósodott, illetve kihűlt. Ezt figyelembe véve a felperes védőital költségének megfizetésére irányuló igényét - elfogadva a felperes számítását forint összegben találta jogszerűnek. Az illemhely használat tekintetében megállapította, hogy a munkáltatónak biztosítania kellett volna a munkavállaló számára a toaletthez való hozzáférés lehetőségét, erre azonban csak az alperes alközpontjában volt mód. A kültéri munkavégzés során illemhelyet a felperes saját költségére használta, e címen forint költségtérítésben marasztalta az alperest. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

41 II. fokú bíróság Megállapította, hogy a munkáltató kötelezettsége volt a munkavállaló részére biztosítani a megfelelő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. Mivel a felperes gépkocsizó járőrként végezte munkáját, így neki a gyalogos járőrökkel ellentétben lehetősége volt arra, hogy a gépkocsiban vizet helyezzen el, az együttműködési kötelezettsége alapján pedig elvárható volt a felperestől az, hogy maga gondoskodjon ennek megfelelő hőmérsékletéről. Erre figyelemmel az ivóvíz biztosításával összefüggésben felmerült költségigényt nem találta megalapozottnak. A toaletthasználat vonatkozásában megállapította, hogy bár az az alperes központjában biztosított volt, kültéri munkavégzés során azonban nem, így részben találta megalapozottnak az ezzel kapcsolatban felmerült felperesi költségigényt, és annak mértékét napi 100 forintban tartotta indokoltnak. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

42 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban
A felperestől elvárható volt az, hogy maga gondoskodjon arról, hogy az ivóvíz megfelelő hőmérsékletű legyen, erre alapozva további igényt az alperessel szemben nem érvényesíthetett. Helytállóan hivatkozott azonban az alperes felülvizsgálati kérelmében az illemhely használati költség körében arra, hogy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos költségek megtérítésének feltétele, hogy a köztisztviselő igazolja azt, hogy az általa érvényesíteni kívánt költség ténylegesen felmerült és az milyen mértékű volt. Az eljárt bíróságok jogsértően nem folytatták le e körben a bizonyítási eljárást, ezért kizárólag a felperes nyilatkozatára alapított ítéletük megalapozatlan. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

43 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 2.
Az illemhely használatot tekintve az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság így jogszabálysértően hagyta helyben, ezért a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A költségtérítés vonatkozásában a felperesnek kell bizonyítania, hogy a toaletthasználat körében indokolt többletköltsége merült fel, s az milyen mértékű volt. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék