NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egytem MÉK

Az előadások a következő témára: "NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egytem MÉK"— Előadás másolata:

1 NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egytem MÉK
SERTÉSTENYÉSZTÉS 2. NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egytem MÉK

2 FAJTAISMERET

3 Magyarország sertéstenyésztésének szakaszai
Ősi sertésfajták: Honfoglalástól az 1800-as évekig Mangalica: 1833-tól 1920-ig Fehér hússertések: Hibrid sertések: 1970-től napjainkig

4 A 19. század első felében az ország sertésállományát még négy fajta (bakonyi, szalontai, mangalica, lengyel simaszőrű) és azok keresztezései határozták meg. A sertéstartás két főiránya, a zsír- és a hússertés azonban jelen volt az állományban. A fajtakérdés a 19. század végére a zsírsertés javára dőlt el. A hazai tartási és takarmányozási követelményeknek leginkább megfelelő mangalica fajta 1911-ben az állomány 92%-át tette ki.

5 A két világháború között egyre inkább jelentkezett igény a hústípusú sertésekre is, arányuk a 30-as évek közepére mintegy 20%-ot ért el, de még 1948-ra sem haladta meg a 30%-ot. A fajtaváltás csak az 1950-es években gyorsult fel, 1962-ben az állomány 60%-a hússertés, egyharmada keresztezett állomány volt és a zsírsertések már alig haladták meg az 5%-ot. Az 1970-es évek elejére a zsírsertés teljesen kiszorult a tenyésztésből. Az 1970-es évektől elsősorban a nagyüzemekben a korábbiaknál jobb hússzerkezetű, és rövidebb hizlalási időt igénylő, de mind a takarmányozásra, mind a tartási körülményekre jóval igényesebb hibridsertések terjedtek el ben arányuk még nem érte el a 20%-ot, 1991-ben pedig az állománynak már több mint a fele hibridsertés volt.

6 Ősi sertésfajták Bakonyi sertés: Középnagy rőtfekete, vagy szürkésfekete színű, pontyhátú, hosszúlábú, lassan fejlődő, nehezen hízó és kevéssé szapora, de élénk, edzett, mozgékony és ízletes húst és szalonnát adó sertés. Szalontai sertés Túrmezei Siska Erdélyi báznai sertés Bakonyi sertés

7 MANGALICA Származás: A mangalica ősi magyar zsírsertés. Kistestű, vékony csontozatú és göndör szőrköntös borította. Főleg az ország középső részén volt elterjedt tól a szerb sumadia sertéssel történt a fajta nemesítése. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Szőke mangalica

8 A sertést gyaluforgács szerűen göndörödő szőrköntös takarja.
Küllemi leírás: A sertést gyaluforgács szerűen göndörödő szőrköntös takarja. Négy színváltozat: szőke, fecskehasú, vörös (fekete már nincs). A fej kicsi, a fülei nagyok és előre lógóak. A profilvonal enyhén homorú. A torokjárat széles, a toka nagy. A nyak rövid, hengeres. A törzs közepesen hosszú. A hát egyenes, feszes, de nem ritka a pontyhát sem. A mellkas dongás és mély. A has közepesen nagy. A váll és a far erős, telt, de csak közpesen izmolt. A far csapott. A végtag rövid, finom csontozatú és szilárd. A bőr és a körmök palaszürkék. Csecsbimbók száma 5-6 pár. Fecskehasú mangalica

9 Felhasználás: A zsírsertés fénykora után a cornwallal, a berkshirrel, sőt a fehér hússertéssel is keresztezték a szaporaság és a hústermelő képesség növeléséért. A fajta az 1960-as évekre kiszorult a köztenyésztésből. Tenyésztés: A fajta egyedeinek száma az elmúlt 2 évtizedben 100 és 500 közöttire csökkent, majd 2007-ben 9200db regisztrált koca volt már. Elképzelések és próbálkozások vannak a fajtával biosertés előállításra, valamint igény mutatkozik speciális minőségű sonka (Serrano)termelésére spanyol piacra. Vörös mangalica

10 MANGALICA - tenyészérettség: későn érő, 1 éves kor után lehet tenyésztésbe venni - szaporaság: gyenge, 6 db malac/alom, csecsszám 8-10 agresszív, félti a malacait választási idő: 8 hét, 5-6 kg-os malactömeg évente 1x fiaztatják - hízlalási súly kg - a világ legjobb zsírtartalmú sertése, fehéráru arány 60% fölötti, zsír 80%, tepertő 10%, + víz - takarmányértékesítő képesség  100 kg takarmányból 25 kg élőtömeget állít elő. Hazai jelentősége, felhasználása árutermelés: felfutó kocalétszám génrezerv megtartása biogazdálkodásban használt fajta exportáru: spanyol gasztronómiai érték a sonka (Serrano sonka), keresztezési partnere a duroc (anyai vonal), a lapocka és comb Spanyolországba kerül, érlelési idő 30 hónap hazai fogyasztási igényeket (szalonna) is kielégíti

11 Forrás: Állatteny. és Tak. Különszám 2009. október, MTA konferencia

12 Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH
A mangalica védett őshonos sertésnek három fajtáját tartjuk fenn, a szőke, a fecskehasú és a vörös mangalicát. 2013. december 31.-én 145 tenyészetben 6374 kocát törzskönyveztünk, melyből - szőke mangalica 3981koca, - fecskehasú mangalica1090 koca vörös mangalica 1303koca. Célunk az eredeti típusok megőrzése, lehetőleg génveszteség nélkül. A mangalica fajta fenntartója a NÉBIH, a tenyésztési program végrehajtását az 1995-ben megalakult Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete végzi. Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH

13 Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH

14 MAGYAR NAGYFEHÉR HÚSSERTÉS
Kialakulása az 1920 és 1960 közötti időszakra tehető, főleg angol nagyfehér, svéd- és német nagyfehér fajtákból. Színe keselyfehér,szőre és bőre pigmentmentes. A fej profilvonala enyhén tört, a homlok közepesen széles. Erősen tört profilvonal (mapsz fej) ma már nem kívánatos, mert az a korán érő, korán zsírosodó közép-nagyfehér (middle white) fajta egyedeire volt jellemző. A fülek közepesen nagyok, előre és fölfelé állóak. Középhosszú és jól izmolt a nyak. A hát egyenes, hosszú, feszes, széles és jól izmolt. A far szintén egyenes, hosszú, széles és jól izmolt. A comb csánkra lehúzódó. A mellkas közepesen mély és dongás. A has feszes. A lapockák közpesen izmoltak. A lábak erősek, a csontozat szilárd. A csecsek száma 7-7 vagy több, és arányos eloszlású legyen. Ellenálló és alkalmazkodó képessége kiváló. Vérmérséklete élénk, stressztűrő-képessége jó.

15 MAGYAR NAGYFEHÉR HÚSSERTÉS
A fajta a hazai sertésállomány alapja, Kiváló szervezeti szilárdsága, jó alkalmazkodó képessége és mérsékelt igényessége miatt anyai partner a keresztezésekben. 10-11-es szaporaságú. Lapállyal keresztezve malacot is fial. A növekedés intenzitása és tartama szerint a későn érő típusba tartozik. A hasznosítás szerint bacontípusba sorolható (80-90 kg, 4-5 hónapos). Jó malacnevelő képességű, nagy növekedési erélyű, jó takarmányértékesítő képességgel és szilárd szervezettel rendelkezik. Hústermelő képessége jó, a húsminősége igen jó. Néhány hibrid kialakításában mint anyai partnert használták fel: KA-HYB, PANNONHIBRID.

16 Magyar nagyfehér hússertés
Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH Legjelentősebb hazai alapfajtánk, amely mind tisztavérben, mind a keresztezésekben az árutermelés anyai bázisát szolgálja. 2013. december 31.-én 6126 magyar nagyfehér hússertés koca törzskönyvezését zártuk 35 tenyészetben Nemesítésének célja a szaporasági és felnevelési teljesítmények -és ennek érdekében a konstitúció- javítása, valamint a minél jobb súlygyarapodás és takarmányértékesítés elérése, közepes hústömeg mellett.

17 MAGYAR LAPÁLY Jellemzői:
Nagy ráma, hosszú törzs, feszes hát. Jó konstitúció. Izmolt lapocka és comb. Fej a törzzsel arányos, könnyű. A fül tőben megtört, előre lógó. Szőrzete fehér, finomszálú, bőre halvány rózsaszínű, pigment mentes. Stresszérzékeny 14-16 csecsbimbója van, szelekciós szempont a csecsszám Jó tejelő 11-13 malacot fial Anyai fajta

18 Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH
Magyar lapály Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH A magyar lapály sertés a magyar nagyfehér hússertés mellett második legjelentősebb tisztavérű fajtánk. 2013. december 31.-én 1194 lapály koca törzskönyvezését zártuk 17 tenyészetben. Fajtatisztán és keresztezve egyaránt keresett, mint kombinatív fajta, az egyszerű árutermelő keresztezésekben apai partner, a három, illetve négyfajtás keresztezésekben anyai nagyszülő.

19 DUROC Származás: Az USA-ban, Jersey államban alakították ki a fajtát, már 1920-ban az USA törzskönyvezett sertésállományának 40 %-a duroc volt. Ma is az Egyesült Államok vezető sertésfajtája. Küllemi leírás: A duroc szőrtakarója sűrű, színe a sötét cseresznyepirostól a sárgás világos vörösig terjed. A körmök, a túrókarima, a csecsbimbók és a péra palaszürke. A fej rövid, széles. Az orrhát enyhén homorú. A fül rövid, és elülső harmadában megtört, lelógó. A nyak rövid, jól izmolt. A váll erősen izmolt. A hát széles, ívelt, feszes. A far izmolt, széles és csapott. Sonkái nagyok. A has kicsi, felhúzott. Végtagjai szilárdak. Csontozata vastag. Gyakori a meredek lapocka és a nyitott csánk, ami jellegzetes tipegő járást kölcsönöz a sertésnek. A fajta nyugodt, néha flegmatikus magatartású. Stressztűrő-képessége egyedülálló a fajták között. Csecsek száma 6-6 vagy 7-7. A kocák jó nevelők.

20 DUROC Felhasználás: A fajta 1970-ben történt behozatala óta jelentős szerepet kapott a magyar sertéstenyésztésben. A KA-HYB "E" robosztus vonalában, a TETRA hibrid anyai vonalában és más minősített keresztezésekben Bajai hibrid, a Pannon hibrid apai vonalaként ismert. Tenyésztés:Létszámát tekintve is a harmadik legjelentősebb fajtája a magyar törzstenyészeteknek. Mint terminál fajta az egyszerű közvetlen haszonállat-előállító keresztezésben és a hibridizációban is sikerrel alkalmazható. A pietrain húsmennyiségét a duroc keresztezések minőségben javítják, a stressz-érzékenységet csökkentik. A pietrain x duroc vagy a duroc x pietrain F1 kanok F1 kocaállományon kiváló minőségű vágósertés előállítására képesek.

21 Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH
Duroc Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH A duroc sertés az áru-előállító keresztezések apai partnere. 2013. december 31.-én 123 koca törzskönyvezését zártuk 5 törzstenyészetben. A duroc fajta kiváló húsminősége és a jó környezettűrő képessége miatt kedvelt fajta, a kis és nagyüzemekben egyaránt. Elsősorban apai oldalon, végtermék előállító kanként kerül felhasználásra, kiválóak a pietrain keresztezésből előállított F1 kanok.

22 PIETRAIN Származása: Az 1920-as években tenyésztették ki Belgiumban. Kialakítása a mai napig nem tisztázott. Berkshire, ibériai, nápolyi, kínai, sziámi és a francia bayen fajták felhasználása a fajta előállításában bizonyított. Más nézet szerint kialakítása csak a berkshire-re vezethető vissza, míg ismét más vélemény szerint a fajta létrejötte spontán mutáció eredménye. A fajtát 1950-től törzskönyvezik. Hazánkban 1963-tól tenyésztjük. Küllemi leírás: Színe szürkés piszkosfehér, néhol rózsaszín bőr, körülhatárolt fekete, barnásvörös, hamuszürke foltokkal. Előfordul szinte teljesen fehér színű egyed is. Bőre vékony, szőre ritka és sima. A fej a törzshöz viszonyítva kicsi, és rövid. A profilvonal egyenes vagy enyhén homorú. Füle széles, rövid és horizontálisan felálló. A nyak rövid, hengeres nagyon izmolt. A törzs viszonylag rövid, hengeres. A hát igen széles, lapos, barázdált. A váll és a comb különlegesen izmolt. A far enyhén lejtős. A mellkas közepesen mély és hengeres. A végtagok finomak és rövidek. Csecsek száma 6-6. Stressztűrő képessége kicsi. (Pároztatás, falkásítás, szállítás rendkívül adatfigyelést igényel.)

23 Rubens (1577-1640): Vénusz a tükör előtt

24 PIETRAIN Intenzív hústermelésre nemesített vonal.
Közepes törzshosszúságú, széles, hengeres törzsű, megfelelő rámával. A lapocka, a karaj és a comb izmoltsága kimagasló, kedvező, extrém. A far „barázdált”, a bőr finom, feszes, az izmok tónusa jól látható. Színe szabálytalan tarka, szürke, fehér, esetleg vörös testfelület, szabálytalan pigmentált foltokkal. Apai partnernél nem kritérium a csecsbimbók magas száma, de a minimálisan elvárható szint; 6-6 működőképes csecsbimbó. Javítására belföldről a legjobb vágóértékű hazai Pietrain populációkból, míg importja főleg Németországból illetve Belgiumból lehetséges.

25 Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH
Pietrain Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH A pietrain sertés tenyészállat forgalom hazánkban 1991-ben indult meg. Ennek alapvető oka, hogy tisztavérben történő árutermelési felhasználása a minőséggel arányos felvásárlási árak hiányában nem volt kifizetődő. A keresztezésekben és hibridizációban mint apai partner, kiváló a színhús javítására. 2013. december 31.-én 101 pietrain koca törzskönyvezését zártuk 5 tenyészetben. Hasznosítása általában az F1 terminál kan előállításban történik, duroc fajtával. Ebben a programban kiválóan érvényesül a pietrain kiemelkedő vágóértéke, ugyanakkor a stressz-rezisztens duroc fajta biztosítja a technológiatűrést és a jó húsminőséget.

26 PIETRAIN Felhasználás: A hibridprogramban szinte nem lehet eltekinteni alkalmazásától a nagytömegű hústermelése miatt. A fajta viszont stresszérzékeny és PSE húsminősége csökkenti értékét. A hibridizációban ezért Hampshire-rel keresztezve (Hungahib 39) kiválóan használható. Haszonállatelőállító keresztezésben apai partner. Terminál fajtaként is célszerű keresztezettként felhasználni. Tenyésztés: Fajtatiszta tenyésztése hazánkban csak a törzs- és hibridbázis tenyészetekben javasolható. Jelenlegi helyzet: Elsősorban F1kan előállításban való részvételét lehet javasolni, amit az árutermelő üzemek használnak terminál kanként a végtermék előállításban. Ilyen konstrukció több mint két évtizede a pietrain x hampshire F1, újabban a pietrain x duroc vagy a duroc x pietrain. Ez utóbbi az ISV Rt. által ajánlott Pannonhibrid tenyésztési programrész. Fajtatisztán apai vonalként a keresztezésekben bár kiváló hústermelő képességet örökít, de utódai az átlagostól lényegesen jobb tartási- és takarmányozási feltételeket igényelnek.

27 HAMPSHIRE Jellemzői: Középhosszú törzs, enyhén ívelt vagy egyenes hát, jól izmolt combok és lapockák. A has feszes. A csontozat szilárd, robosztus, a lábvégek tiszták, kemények. Színe szabályos tarka, alapszíne fekete, a maron és a lapockán egy fehér öv jellemzi. Előfordul, hogy a hátsó végtag csánk alatti része is fehér. A körmök feketék, a pigment mentes végtagokon viaszsárgák. A fej arányos a törzzsel, a túl durva és túl finom, valamint a hosszú fejforma nem kívánatos. A fülek kicsik, felfelé állók. A nyak és a mar rövid, de jól izmolt, a toka száraz. Mindkét oldalon legalább 6-6 fejlett csecsbimbóval rendelkezzen. A vonal javítása főként importból történik, homozigóta stressz mentes populációkból, főként Dániából és Svédországból.   Tömeges, rámás, nagy növekedési eréllyel rendelkező fajta. A csontozat rendkívül szilárd, robosztus megjelenésű.

28 Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH
Hampshire Forrás: Sertés évkönyv 2013, NÉBIH A hampshire sertés az áru-előállító keresztezések apai partnere. 2013. december 31.-én 2 törzstenyészetben 16 kocát törzskönyveztek. A hampshire fajta kiváló húsminősége és a jó környezettűrő képessége miatt kedvelt fajta, a kis és nagyüzemekben egyaránt. Elsősorban apai oldalon, végtermék előállító kanként kerül felhasználásra, kiválóak a pietrain keresztezésből előállított F1 kanok. A fajta törzskönyvezése éveken át szünetelt, majd 2004-ben indult el újra.

29 TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK ÉS HIBRIDIZÁCIÓ

30

31 FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS
A fajtatiszta tenyésztésen hagyományos értelemben azt értjük, hogy a párosítandó egyedek igazoltan ugyanabba a fajtába tartoznak. Azokban a fajtákban, amelyektől sokoldalú termelést kívánnak elérni egyidejűleg kell a szaporaság, a konstitúció, a hízékonyság és a vágott-áru minőség fejlesztését szem előtt tartani, emiatt egy-egy tulajdonságban generációnként csekély előrehaladás érhető el, ezért ezek a fajták egyetlen tulajdonságban sem kiemelkedők. Az egyes tulajdonságcsoportok közötti negatív genetikai korrelációk tovább fékezhetik a szelekciós előrehaladást, pl.: szaporaság - izmoltság, a vágott-áru minősége; az ivarérés gyorsítása - anyai teljesítmények; napi tömeggyarapodás - fokozott zsírosodásra való hajlam; a vágott test zsírtartalmának csökkentése — húsminőség. A fajták specializációja - anyai és apai jellegű fajták - nagyrészt feloldja az előbb említetteket, a fajták specializációja az alapja a hatékony keresztezési programok megvalósításának is. A magas szintű fajtatiszta tenyésztés a legalapvetőbb feltétele a versenyképes keresztezési eljárásoknak.

32 A fajtatiszta tenyésztés alkalmazása
Génmegőrzés Fajta nemesítése (nucleus tenyésztés) Alapanyag biztosítás keresztezéshez Ha a fajtatiszta populáció elégíti ki legjobban a piaci igényeket (pl. dán,svéd, angol, finn, norvég lapályok a bacon előállításhoz)

33 Fajtatiszta tenyésztési módszerek
Rokontenyésztés: homozigozitás kiterjesztése, a genetikai adottságok rögzítése a populációban. Édestestvére, szülő-utód párosítás. Szigorú szelekcióval rögzítik a tulajdonságokat, letális gének felszínre kerülnek. A sertés érzékeny a rokontenyésztésre. Családtenyésztés: egy időben 3 nőivarú generáció termel (1 nagyszülő, 3-4 szülő, unoka) koca Vérfrissítés: immigráció, azonos fajtacsoportból, de különböző (idegen) populációból származó tenyészállatokat vezetünk be (import állatok, genetikai variánsok) a rokontenyésztés elkerülése végett. Vonaltenyésztés: Pontosan meghatározott céllal fajtán belül egy vagy több tulajdonságban különlegesen magas tenyészértékű és így örökítő képességű populációt kívánunk létrehozni. A tenyésztést nem egyetlen ős kiváló képességeire alapozzák, hanem több nagy tenyészértéket képviselő sertés örökítő képességére.

34 Vérvonal tenyésztés: Lényege, hogy egy kiváló adottságokkal rendelkező, rendszerint apaállat génanyagát szeretnénk rögzíteni adott tenyészetben. Egyes fajtákon belül néha felbukkannak az adott fajta értékmérő tulajdonságait igen magas szinten képviselő tenyészállatok, amelyek a számunkra fontos teljesítmény szintekben a fajta átlagot messze meghaladóan teljesítik. Ezt a tulajdonságaikat jól örökítik utódaikban is. Ilyen esetekben szigorú célpárosításokkal és rendszerint a beltenyésztés eszközével tudjuk rögzíteni az adott kan vagy kocánk genetikai képességeit. A tenyésztőknek mérlegelni kell, hogy a genetikai homozigociából erdő teljesítményjavulást ne rontsa le a rokontenyésztésből adódó életerő csökkenés. Ezért általában csak tágabb mértékű rokontenyésztéssel rögzítik a kívánatos értékmérő tulajdonságokat. Több hazai sertés hibrid egyes vonalainak volt kiinduló alapja egy- egy kiváló teljesítményű tenyészállat.

35 Szelekciós tenyésztés
A fajtatiszta tenyésztés egyik legelterjedtebb módszere, amikor is a tenyészetünkben a teljesítmény vizsgálatokkal megállapított számunkra kiemelkedő képességű egyedeket párosítjuk egymással. Megfelelő populáció méret mellett nincs szükség rokontenyésztésre, nem kell félnünk a rokontenyésztésből adódó teljesítményromlástól, és megfelelő szelekció mellett biztos lehet a tenyésztési előrehaladásunk. Egyszerűen csak a szelekció segítségével végezzük a párosításokat, a jót a jobbal.

36 Kombinációs tenyésztés
Olyan tenyészállat gyakorlatilag, nincs amely minden értékmérő tulajdonságban a legkiemelkedőbb képességű. Ezért a különböző tulajdonságokban magas teljesítményszinttel rendelkező tenyész sertéseinket kombináljuk egymással a kívánt eredmény elérése érdekében. A párosítások kiírásakor tisztában kell lennünk a sertéstenyésztésben meglévő és egymással negatív korrelációban lévő tulajdonságokkal. Ezért csak az adott fajta szelekciós céljai érdekében végezzük a párosításokat.

37 A „Vonal” A genetikai értelemben vett vonal „olyan állatok csoportja, amelyek közeli rokonságban vannak egy kívánatos őssel anélkül, hogy a többi (felmenő ági) ős is a közelebbi ősi sorokban többször szerepelne” (Horn, 1976). Jelentősége a modern tenyésztő-nemesítő munkában alapvető, mivel az adott tulajdonságot nagy biztonsággal örökítő, és jól kombinálódó állatok csoportja.

38 A vonaltenyésztés A fajtatiszta tenyésztésen belül nagy jelentőségre tett szert a vonaltenyésztés. Vonaltenyésztésről akkor beszélhetünk, ha pontosan meghatározott céllal fajtán belül egy vagy több tulajdonságban különlegesen magas tenyészértékű és így örökítőképességű populációt kívánunk létrehozni. A vonaltenyésztésnek két változata lehet: - nem rokontenyésztett vonalak kialakítása - rokontenyésztett vagy beltenyésztett vonalak kialakítása. A nem rokontenyésztett vonalakat általában úgy alakítják ki, hogy adott fajtán vagy fajtacsoporton belül az ivadékvizsgálatok adatai alapján adott tulajdonságokban messze a fajtaátlagot meghaladó képességű hím- és nőivarú állományt (rendszerint süldőket) választanak ki (vásárolnak) olyan létszámban és származás szerinti összetételben, hogy a továbbiakban lehetővé váljék e populáció további intenzív szelekciója érdemi rokontenyésztés nélkül. Az így létrehozott vonal szelekcióját igen magas teljesítményszintről indítva hosszabb-rövidebb ideig a vonalon belül végzik.

39 KERESZTEZÉSI ELJÁRÁSOK

40 A keresztezés a beltenyésztés ellentéte
A keresztezés a beltenyésztés ellentéte. Célja egyrészt a heterózis-hatás kihasználása, mellyel a heterozigóta utódok felülmúlják bizonyos tulajdonságra homozigóta génállománnyal bíró szüleik átlagteljesítményét, másrészt a szülők különböző előnyös tulajdonságait egyesíteni az utódban.

41 Nemesítő (vagy tenyészállat előállító) keresztezés
(keresztezünk és a vége mégis fajtatiszta populáció) 1.a Cseppvér keresztezés 1.b. Fajtanemesítő keresztezés 1.c. Fajta-átalakító keresztezés 1.d. Új fajtát előállító keresztezés

42 1.a. Cseppvér keresztezés
A nemesítő fajtát csak egyszer használjuk. Célja a szervezeti szilárdság javítása

43 1.b. Fajtanemesítő keresztezés
A nemesítő fajtát többször, megszakításokkal alkalmazzák (pl. nagyfehér hússertés nemesítése angol és svéd nagyfehérrel).

44 1.c. Fajtaátalakító keresztezés
A nemesítő fajtát szisztematikusan használjuk Öt generáció után átalakul új fajtává. A piacai igényeknek jobban megfelelő fajtává alakítjuk a meglévő állományt

45 1.d. Új fajtát előállító keresztezés
Több (2-8) fajta felhasználásával. Főleg az USA-ban alkalmazott eljárás. ú.n. ”szintetikus fajta” jön létre pl. USA-ban kitenyésztett „hamprace” fajta (Montana) 58%-ban dán lapály és 42% -ban hampshire fajtából áll.

46 2. Haszonállat előállító keresztezések
Nem folytatható keresztezések Legelterjedtebb módjai a közvetlen és a kombinatív keresztezés. Közvetlennél két, kombinatívnál 3-4 fajtát (vonalat) vonnak be a végtermék előállításhoz a keresztezési eljárásba.

47 Általában jó szaporaságú, jó malacnevelő képességű és szervezeti szilárdságú kocát kereszteznek jó hízékonysági és vágási mutatókkal rendelkező kanokkal. A keresztezett utódok a végtermékek, vágóállatként értékesítik őket, azokból továbbtenyésztésre nem tartanak meg egyedet. Ezzel az individuális heterózist lehet kihasználni: a malacoknak jobb lesz az életképessége (embrionális és posztembrionális korban), jobb a tömeggyarapodása, takarmányértékesítése, mint a szülőké. Kétfajtás keresztezésnél a leggyakoribb anyai partner hazánkban a magyar nagy fehér hússertés, apai partner lehet pietrain, hampshire, duroc, esetleg lapály kan.

48 Közvetlen haszonállat előállító keresztezés

49 Mendel 2. törvénye Az uniformitás törvénye kimondja, hogy homozigóta szülők (P) ivadékai (F1) fenotípusosan egyöntetűek, genotípusokat tekintve pedig heterozigóták lesznek.

50 Homogén hízóalapanyag

51 Kiváló minőségű hasított felek

52 Közvetett (kombinatív) haszon előállító keresztezés
Gyakrabban használt keresztezési módszer az egyszerű fajtakeresztezéssel szemben a több fajtás, kombinatív keresztezés. Az anyai reproduktív heterózist is felhasználó a három fajtás vagy három vonalas keresztezés, attól függően, hogy fajtákat vagy speciálisan tenyésztett vonalakat használunk keresztezésre. Az első lépcsőben általában az anyai oldalt egyszeres keresztezéssel állítjuk elő, és a keresztezett F1- kocákat tisztavérű kanokkal párosítjuk. Az anyai ágon leggyakrabban nagyfehér x lapály F1 koca szerepel. Az anyai heterózis kihasználása miatt növekszik az utódok életereje már a méhen belül és a születést követően is, ezért javul a szaporaság és a született majd a választott malacok alomsúlya is.

53 Háromfajtás keresztezés
Az anyai ágon gyakran nagy fehér x lapály F1 kocák szerepelnek, amelyekre jól izmolt pietrain vagy hampshire kanokat visznek

54 A leggyakoribb áru-előállító keresztezés a kétszeres keresztezésnek is hívott (double cross) négyvonalas, vagy négy fajtás keresztezés. A négy fajtás keresztezésben minden heterózistípust igyekeznek komplexen hasznosítani. Ilyenkor nemcsak az F1-es kocák, de az F1-es kanok is két apai fajta keresztezéséből származnak.

55 Négy fajtára épülő keresztezés:
Mendeli hasadás !

56 Mendel 3. törvénye A szegregáció szabálya azt jelenti, hogy az F1 x F1 párosításból, vagyis heterozigóta egyedek párosításából származó következő, második nemzedékben (F2) megszűnik az uniformitás, és ezzel egyidejűleg meghatározott arányban jelentkeznek a kiinduló szülők (P) tulajdonságai.

57 Mendel: 25 % 50% 25%

58 Folytatható (kontinuens) keresztezések
Olyan keresztezési eljárások tartoznak ide, amelyek révén a nőivarú keresztezett állományok továbbtenyészthetők az üzemen belül, csupán megfelelő sperma vagy kan behozatala szükséges a telepen kívülről. A legegyszerűbb a két fajtával végzett váltogató vagy a három, esetleg több fajtával végzett rotációs keresztezés

59 A populációk vérhányada az egyes generációkban a váltogató keresztezésben

60 Váltogató keresztezési eljárás
Ennek a keresztezési módnak a lényege, hogy folyamatosan képződik az üzemen belül a beállítandó kocasüldő, ezért folytatható keresztezések közé soroljuk. A leggyakrabban használt a magyar nagyfehér x magyar lapály váltogató (criss-cross). A módszer végrehajtása nagy odafigyelést igényel, hiszen párhuzamosan több generáció is megtalálható tenyésztésben. Folyamatos új vérvonalú kan vásárlást, vagy sperma behozatalt igényel, hiszen minden generációhoz más nagyfehér, és más lapály kanokat kell biztosítanunk, a beltenyésztés elkerülése végett. Az egyes generációkban más és más a populáció vérhányada, de 4 generáció után közel 1/3- 2/3 arány áll fenn a két fajta vérhányada között. A gyakorlatban több üzem is úgy használja, hogy csak az anyai oldalt biztosítja belőle, és befejező kant készen veszi a kocákhoz.

61 Rotációs keresztezés A több fajtával végzett rotációs keresztezés, szintén folytatatható áru-előállítást tesz lehetővé. Az anyai oldal mindig az aktuálisan keresztezésre használt kan lányai közül kerül kiválogatásra. Magyarországon a KA-HYB tenyésztő szervezet hibrid programja használta ezt a módszert. Az öt különböző vonal sorrendjét teszt párosítások határozták meg. A végtermékben felváltva és eltérő génhányaddal szerepeltek a különböző kanvonalak, így folyamatosan minden generációban változik az állatok génállománya. Mindig a sorrendben utolsó kan vonal (fajta) adja a genotípus 50%-át, a legkisebb génhányadot pedig a soron következő vonal képviseli.

62 A négy vonallal (A, B, C, D) végzett rotációs keresztezés sémája

63 A hibridizáció célja Az egyes tulajdonságcsoportok között negatív genetikai korrelációk vannak: szaporaság vágóérték Nem létezik tehát olyan sertés, amely minden kívánatos értékmérő tulajdonságban egyszerre tud kimagasló eredményt elérni. Ezért kell e fajtákat és ezen belül a vonalakat más-más cél érdekében szelektálni. Ezt az ellentmondást oldja fel a keresztezés, vagy annak speciális formája a hibridizáció a sertéstenyésztésben.

64 Hibridek előállítása:
Minden vonalat más és más cél szerint nemesítenek. Anyai vonal: jó szaporaság, malacnevelő képesség, stressz mentes, hosszú hasznos élettartam, kiváló lábszerkezet. F1: kiegyenlített alom Apai vonal: jó hízékonysági és vágóértékbeli tulajdonságok. F1: erős láb, jó libidó, jó hústermelő képesség, jó takarmányértékesítő képesség, életerős Végtermék: rövid hízlalási idő, kiváló takarmányhasznosítás, testtömeggyarapodás és húsminőség. Ha távoli vonalakat kereszteznek jobb lesz az ellenálló képesség is.

65 A hibridizáció eltérő genetikai információkat tartalmazó gemonok részleges vagy teljes egyesítése egyetlen szervezetben, illetve annak utódaiban. A keresztezésből származó utódot hibridnek nevezzük. A hibridalapanyag vonal megbízható, ismételhető, homogén legyen, tudatosan tervezett, nagy állományban létrehozható.

66 Ezen vonalak keresztezésével kedvező génkombinációk révén fokozható az adaptáló és a termelőképesség. A hibrid vonalak megfelelő kombinációját, folyamatos tesztpárosításokkal kell ellenőrizni, a megfelelő teljesítmény eléréséhez. Csak a programban leírt anyai illetve apai vonalak párosítása adja meg a kívánt gén kombinációkat, és így a kívánt eredményt is.

67 Sertés hibridek a magyar tenyésztésben

68 Hazai tenyésztésű hibridek

69 KA-HYB A KA-HYB sertés nemesítése 1962-ben kezdődött Anker Alfonz irányításával a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán, megelőzve az európai országokat. 1972-ben már államilag elismert hibrid volt. Olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált, számos esetben rokontenyésztett vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben (rotáció) párosítják a nőivarú populációhoz.

70 KA-HYB: Az anyai szülőket svéd nagy fehér és angol lapály adta, az apai vonalat a holland lapály és az angol nagy fehérvonalak keresztezésével állították elő. A Ka-Hyb olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben párosítják a nőivarú populációhoz. Öt apai vonalcsoportba sorolt, genetikailag egymással nem rokon populációval történik a párosítás.

71 Importból származó hibrideket vizsgáltak, végtermékből visszaválogatták a nőivarú egyedeket és beltenyésztésű rokontenyésztett állománnyal keresztezték. 5 apai vonalcsoport: A – nagyfehér hússertés. Ezen belül megtalálhatók az angol, holland, NSZK nagyfehér hússertés, stb. kiemelkedő növekedési erély, jó takarmány hasznosítás és húsminőség, stressztűrő. B – bacon (sonka) típusú lapály jellegű vonalcsoport. Megtalálhatók benne a svéd, dán, angol, stb. lapály sertések. Izmoltságra, nagyobb rámára szelektáltak. C – négysonkás típusú belga lapály. Nagy rámára és szilárd szervezetre szelektáltak. D – sokoldalú hasznosításra (allround)alkalmas lapálysertés. NSZK, NDK, holland lapály. E – robosztus. Hampshire és duroc fajtákból kialakított vonalak.

72 Hibridprogramok: KAHYB:

73 A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy az üzemek a nőivarú tenyészutánpótlást maguk állítsák elő, ezáltal a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó kocasüldő-állományokban nagy szelekciós bázisból válogassák ki a legmegfelelőbb egyedeket, amelyeket tenyésztésbe kívánnak állítani. A kontinuenshibrid-előállítás jelentős mértékben csökkenti az állategészségügyi kockázati tényezőket is.

74 Hungahib 39-es terminál kan
A Hungahib hibridsertés kinemesítése 1967-ben kezdődött. A keresztezési és hibridizációs kísérletbe vont fajták: svéd nagy fehér, holland lapály, pietrain, belga lapály, hampshire. Az egyes fajtákban meghatározott szempontok szerinti szigorú szelekciót követően a homogenitás növelése, majd az egyes állományok, illetve vonalak kombinációs tesztje zárta a nemesítő munkát. Hungahib 39-es terminál kan

75 HUNGAHYB 39 Magyar nemesítésű, 4 vonalas diszkontinuens hibrid. Küllem
szőr: fehér, bőr felületi pigmentfoltok előfordulhatnak fej: középhosszú, a törzsel arányos fül: előre állóak nyak: jól izmolt, mar és a toka száraz. Szilárd szervezetű, környezettűrő képessége kiváló törzskönyvezett koca. Gazdasági mutatók: született élő malac/alom: 9,6 db 21 napos élő malac/alom 8,9 db napi súlygyarapodás 861,36 g takarmányértékesítés 2,88kg/kg színhús 57,48 %.

76 4 FAJTÁRA ÉPÜLŐ KERESZTEZÉSI ELJÁRÁS (DOUBLE CROSS)
Nagyfehér      X        Lapály                       Pietrain    X    Hampshire  (♀ és ♂)                 (♀ és ♂)                      (♀ és ♂)            (♀ és♂)                            F1                                                          F1                        (♀)                                                              (♂)                                                            Hungahib   márkázott   végtermék A négyfajtás keresztezésben minden heterózistípust igyekeznek komplexen hasznosítani. Az előnye a háromfajtára alapozottal szemben, hogy az apai vonalon is hasznosíthatjuk a heterózist, vagyis az F1 kanoknak jobb lesz a spermatermelése, az ondóminősége, a szexuális aktivitása.

77 Nagyszülőpárok Szülőpárok Végtermék

78 Nagyfehér X Lapály (F1) kocasüldő:
Kimagasló szaporasági teljesítményre és szervezeti szilárdságra nemesített vonal. A heterózis hatás miatt ellenálló képessége jobb, mint az alapvonalaké. Jellemzői: Közepes ráma, hosszú törzs, feszes hát, izmolt lapocka és comb. Fej a törzzsel arányos, könnyű. A fül megtört, félig előre hajló, de lehet kissé felálló is. Szőrzete fehér, bőre halvány rózsaszínű, pigment mentes. Jó konstitúcióval, és erős lábszerkezettel rendelkező egyedek. Jó anyai tulajdonságainak kifejezéséhez elengedhetetlen a min. 7-7 jól működő csecsbimbó.    

79 Hungahib – 39 apai végtermék vonal
Hústermelésre és szervezeti szilárdságra nemesített vonal kiválóan kombinálódik a nagyfehér, a lapály, valamint ezen vonalak keresztezési partnerével (F1). Jellemzői: Középhosszú törzs, közepes rámával, egyenes, jól izmolt, feszes hát. Kiválóan izmolt karajjal, combbal és lapockával. A has feszes, a csontozat szilárd, robosztus, a lábvégek tiszták. Szabálytalan tarka, alapszíne fehér, a maron és a lapockán fehér öv jellemzi, amely a törzs feléig is terjedhet. Gyakori a fehér orr rész is. A fej arányos a törzzsel, a nyak és mar rövid, jól izmolt. A toka száraz. 6-6 csecsbimbó az elvárt szint. 

80 ISV PANNONHIBRID Az ISV (Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása) 1968-óta foglalkozik sertéstenyésztéssel. A mai PANNONHIBRID elődjeként egy 3-fajtás kombináció alapjait rakták le az országban együtt dolgozó törzstelepekkel együttműködésben. Ez a keresztezési eljárás a MNF x ML F1 kocájára és az akkor szenzációszámba menő tisztavérű duroc végtermék kanokra épült, igen jelentős genetikai javulást megmutatva. A pietrain fajta a nyolcvanas években került az országba és a PANNONHIBRID programba, így azóta 3- és 4-fajtás keresztezést is lehetett a körülményektől függően alkalmazni. A duroc x pietrain és reciprok F1 kanok az árutermelő keresztezések befejező apai partnerei. Kiváló növekedési erélyű, hosszú, vagy közepesen hosszú törzsű, élénk vérmérsékletű, nagy életteljesítményű, szilárd csontozatú fajtakeresztezés. Kiválóan kombinálódik az anyai fajtákkal, a magyar nagy fehér hússertéssel, a magyar lapállyal és elsősorban az ezek keresztezéséből származó F1 kocákkal.

81

82 Magyarországon napjainkban tenyésztésben lévő néhány külföldi hibrid

83 TOPIGS Holland tenyésztésű sertéshibrid a világ 50 országában van jelen. A TOPIGS tenyésztési programjára jellemző, hogy anyai állományait nagy fehér, lapály és speciális szintetikus vonalainak különböző kombinációjával állítják elő, míg az apai befejező kanvonalak is speciálisan szelektált nagy fehér, pietrain és duroc vonalakból állnak. Ebből adódóan számos keresztezési kombináció állítható elő.

84 A TOPIGS 20-as 40-es és 90-es kocák szaporák, kiváló anyák, könnyen kezelhetők, biztos az ivarzásuk, robosztusak, életképesek, gazdaságos velük a termelés. Utódaik színhús kihozatala magas. A TALENT szintetikus duroc kan, kiváló takarmány-értékesítés, nagy növekedési erély, magas színhús % és hatalmas sonkák jellemzik.

85 RATTLEROW-SEGHERS A sertéshibrid, illetve elődjének kialakítása Belgiumban kezdődött. A korábbi belga alapítású Seghers hibrid egy vállalatba egyesült az angol Rattlerow tenyésztő vállalattal. A Rattlerow-Seghers hibrid végtermékeket alapvetően három anyai és három apai vonal keresztezésével nyerik. A tenyésztési program több változat előállítását teszi lehetővé. Az egyik (MIRA keresztezési változat) esetében az anyai szülőpárt úgy állítják elő, hogy első lépcsőben egy nagy fehér és egy lapály vonal keresztezésével állítanak elő egy F1 hibridkocát, amelyet egy harmadik szintetikus vonallal keresztezve állítják elő a hármas keresztezett anyai szülőpárt. Ez a hármas keresztezésű hibridkoca állomány igény szerint 3 befejező apai vonal kanjaihoz párosítható, így tehát a MIRA programban végül is egy hármas keresztezésű anyai partnerre kerülhet a 3 külön apai vonal kanja, mint befejező partner.

86 Rattlerow-Seghers MaxiMus Terminál kan

87 DANBRED A hibridtenyésztő cég a dán sertéstenyésztők tulajdona és irányítása alatt működik, nucleus, szaporító és több ezer termelő teleppel Dániában. A világon 65 millió Danbred hízót vágnak le évente, ennek több mint felét Dánián kívül. A Danberd anyai vonalban Danish Landrace (dán lapály) és Danish Yorkshire (dán nagyfehér) kocák vannak, melyek termékenysége, malacnevelő képessége kiváló.

88 A dán lapály hosszú testű, jó lábszerkezetű malacokat hoz világra, e mellett a húsminősége is nagyon jó. A dán nagyfehér nagy növekedési erélyű, jó takarmányértékesítés és jó húsminőség is jellemzi a kiváló anyai tulajdonságok mellett.

89 Az apai vonal az USA-ból és Kanadából származó Danish Duroc (dán duroc). Hampsire apai vonalat is használtak 2007 előtt, de már nem alkalmazzák a tenyésztésben, mert a húsminőségre nem volt kedvező hatása. A dán duroc terminál kanok termékenyítő képessége kiváló, utánuk nagy alomszámú malacok születnek, melyek gyors növekedésűek, jó a vágási kihozataluk és a színhús tartalmuk is, a vágási veszteségük pedig kicsi.

90 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET