Előadó: DDr. Alpár Erzsébet LL.M (München)

Az előadások a következő témára: "Előadó: DDr. Alpár Erzsébet LL.M (München)"— Előadás másolata:

1 Előadó: DDr. Alpár Erzsébet LL.M (München)
Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar GAZDASÁGI JOG 2017/2018-es tanév II. félév Előadó: DDr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Az előadási anyag az Egyetem Gazdasági jog c. előadást felvett hallgatói számára készült. Az előadások hallgatói anyagának többszörözése, vagy más módon történő felhasználása nem megengedett.

2 Személyegyesülés jellegű gazdasági társaságok
Közkereseti társaság és a betéti társaság

3 Gazdaság társaság fogalma
Gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

4 Jogszabályi háttér 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
X. Cím A gazdasági társaságok közös szabályai XV. Fejezet –XXII. fejezetig Gt- alapítása Gt szervezete Gt. Átalakulása és egyesülése,megszűnése

5 Közkereseti társaság – XI. cím
Közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

6 A társaság tagjai Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja. Kiskorú személy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet. Közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

7 Tag kötelessége: vagyoni hozzájárulás
A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

8 Nyereség-és veszteségviselés szabálya
A nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg (társasági szerződés ettől eltérően is rendelkezhet, de egyik tagot sem lehet kizárni a veszteség viselésének kötelezettségéből, vagy a nyereségből való részesedésből.

9 Tagok közreműködése vagyoni hozzájárulás (nincs törvényi minimum)
személyes közreműködés, melyért a tagot díjazás illetheti meg

10 Tagok helytállása a társaság kötelezettségeiért
A tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért.

11 Tagi felelősség!!!! A társaságba belépő tag felelőssége a belépés előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. A társaságtól megváló tag a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 5 évig - a többi taggal azonos módon felel – a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásaiért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

12 Társaság szervezete Legfőbb szerv: a tagok gyűlése = valamennyi tagot magába foglaló grémium Hatásköre: A taggyűlés határoz az ügyvezetés körébe nem tartozó mindazon ügyben, melyet a törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalt.

13 Határozathozatal Főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Ettől a társasági szerződésben el lehet térni, de min. 1 szavazat minden tagot megillet. Határozathozatal: főszabályként egyszerű többséggel, kiv. ahol maga a törvény vagy a társasági szerződés 3/4-es szótöbbséget (pl. vezető tisztségviselő visszahívása), illetve egyhangúságot (pl. a társasági szerződés módosítása) ír elő.

14 A társaság ügyvezetése és képviselete
Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, akkor a társaság ügyvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. A társasági szerződésben a tagok az ügyvezetésre egy vagy több tagot is megbízhatnak. Ebben az esetben a többi tag ügyvezetésre nem jogosult.

15 Ügyvezetés fogalma A társasági ügyek vitelét ügyvezetésnek nevezzük. Az ügyvezetés körébe tartoznak mindazon kérdések, amelyekről nem a tagok gyűlése dönt. Az ügyvezetésre való jogosultság tehát szükségképpen egyben képviseleti jogosultságot is jelent.

16 A tagsági jogviszony megszűnése
a tagok közös megegyezésével a tag felmondásával a társasági részesedés átruházásával a tag halálával vagy megszűnésével a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

17 KKt - betéti társasággá való átalakulása
A kkt. t.-vé alakulhat át a társasági szerződés módosításával. A társaság betéti társasággá való átalakulása során kültaggá váló tag az átalakulástól számított 5 éves határidőn belül korlátlanul köteles helytállni a társaságnak az átalakulás előtt keletkezett tartozásaiért.

18 BETÉTI TÁRSASÁG FOGALMA
A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

19 Különbségek a kkt-hoz képest
Ügyvezetés A kültagok nem jogosultak ügyvezetésre. Ennek az az oka, hogy kiegyensúlyozatlan helyzetet teremtene, ha a kültag, aki nem tartozik felelősséggel a társasági kötelezettségekért, az ügyvezetés körébe tartozó döntéseket hozhatna, amelyekért végső soron nem neki, hanem a beltagnak kellene helytállnia. A társaság képviseletére a kültag nem jogosult.